2015.03.17.
Bőven 7 ezer milliárd forint felett járnak az uniós kifizetések
A márciusi kifizetésekkel együtt már 7200 milliárd forintot tudtunk lehívni a 2007 és 2013 közötti uniós költségvetési ciklusban Magyarország számára rendelkezésre bocsátott forrásokból.
2015. március közepéig 325 Mrd Ft összegű számla kifizetése és előleg elszámolása történt meg. A kormányhatározatban rögzített uniós támogatások havi kifizetési üteme szerint a március végi cél 395 Mrd Ft, ezt 82%-osan sikerült teljesíteni e hónap közepére, annak ellenére, hogy két hét még rendelkezésre áll.
Egy hónappal a palyazat.gov.hu oldalon, 2015. februárban nyilvánosságra hozott – havonta frissülő - késedelemben levő, közfinanszírozású projekteket tartalmazó lista közzétételét követően is jól látszik, hogy a listával a Magyar Kormánynak sikerült ösztönöznie a projektgazdákat. A lépéssel nem titkoltan figyelmeztetni szerette volna a késedelemben levő projektek gazdáit; ugyanis ezeken a késedelemben levő projekteken is múlhat, hogy hazánknak sikerül-e a 2007-2013-as uniós ciklusra járó keretösszeg teljes lehívása.
A 2015. februári állapothoz képest (1716 db) 2015 márciusára jelentősen csökkent az állami/önkormányzati szektorban elmaradott projektek száma (1333 db); esetükben az elmaradás - a 2014. év végi céloktól - több mint 100 Mrd Ft-tal csökkent.
A tapasztalatok szerint az éves kifizetések több mint fele az év utolsó két hónapjában realizálódik, így jó esély van arra, hogy Magyarország 2015-ben ismét rekordot döntsön a kifizetésekben.
2015.03.06.
Az előző uniós költségvetési időszak zárásának újabb lépése a projektek szakaszolása
A 2007-2013. évi európai uniós fejlesztési ciklus magyarországi zárásának újabb lépése a projektek szakaszokra bontása a fejlesztési források teljes egészében történő felhasználása érdekében - mondta Csepreghy Nándor.
A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár csütörtökön az MTI érdeklődésére emlékeztetett arra, hogy nemrégiben a Miniszterelnökség nyilvánosságra hozta a késedelemben lévő 1715 projekt listáját, a napokban pedig megjelent ezek szakaszolásról szóló kormányrendelet.
A helyettes államtitkár kiemelte, hogy a késedelemben lévő projektek közül meg kell határozni a pénzügyi ciklus zárásához a 2015 végéig kifizetési szintig biztosan megvalósuló projekteket. A kormányhatározatban meghatározott szakaszolással pedig az elszámolható részekre történő felosztást végeznék el, meghatározva pontosan, hogy a konkrét projekt mely részét lehet a 2007-2013-as időszakban elszámolni, kifizetni, illetve mely részét lehetne a 2014-2020-as költségvetési ciklusban finanszírozni.
Csepreghy Nándor elmondta: jelenleg az látszik, hogy a szakaszolás főleg a derogációs programokat, illetve az infrastrukturális fejlesztéseket érinti, de ennél szélesebb is lehet a spektrum. Számítások szerint az 1500 milliárd forint értékű megvalósítás szempontjából veszélyben lévő projektállományból 500 milliárd forint kifizetés van csúszásban, és ez utóbbi kör érinti a szakaszokás.
Az elszámolás zárási folyamatában meg kell mondani azt is, hogy melyek a teljesen "bebukó" projektek, ezeknél felmerül az intézményei felelősség kérdése, és szankcióként az állami költségvetés csökkentése, illetve a további pályázatokból való kizárása - tette hozzá.
A kormányhatározat a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg; eszerint március végéig az operatív programok végrehajtásáért felelős minisztereknek át kell világítaniuk, illetve aktualizálniuk kell az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló, a 2007-2013 programozási időszakban indított, szakaszolással érintett és a feszített megvalósítási ütemezésű projekteket.
Ugyancsak a hónap végéig kell az érintett tárcavezetőknek teljes körűen átvilágítani a 2007-2013 programozási időszakban indított, várhatóan 2015. december 31-ig nem befejezhető, és a 2014-2020-as fejlesztési célokhoz nem illeszkedő, azaz szakaszolás alá nem vonható projekteket.
A Miniszterelnökséget vezető miniszternek pedig a nemzeti fejlesztési miniszter, a nemzetgazdasági miniszter és az emberi erőforrások minisztere bevonásával április végéig kell jelentést készítenie a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság részére az átvilágítások eredményéről és a kapcsolódó feladatokról.
Forrás:kormany.hu
2014.01.18.
Ezért nem bukott Magyarország 500 milliárd forintot
Az előzetes várakozásokkal szemben lényegében nettó forrásvesztés nélkül zárja a 2013-as évet Magyarország - közölte a BruxInfóval a regionális politikai biztos szóvivője. A portál értesülése szerint a Lázár János által tavaly augusztusban reális veszélyként emlegetett 500 milliárd forintos forrásvesztés helyett jó, ha 10 milliárd forintnyi támogatás ragad benn az Európai Szociális Alapnál.
Nem buktunk
Siker koronázta a magyar kormány erőfeszítéseit a strukturális és kohéziós politikai támogatások lehívásának felgyorsítására. A BruxInfo a regionális politikai biztos szóvivőjétől úgy értesült, hogy Magyarország nettó forrásvesztés nélkül zárta az évet, ami nem kis teljesítmény, tekintettel arra, hogy a felzárkóztatási források felhasználásának felgyorsításával megbízott miniszterelnökségi államtitkár, Lázár János augusztus végén még 500 milliárd forint uniós támogatás sorsát látta veszélyben forogni.
Lázár számait akkor az Európai Bizottságnál is visszaigazolták. Hazánknak ugyanis az év kétharmadánál nagyon rosszul állt a szénája és sokáig úgy nézett ki, hogy nem lesz képes a 2013. december 31-i határidőre elegendő költségnyilatkozatot (az uniós támogatások kifizetéséhez szükséges összegű számlát) benyújtani Brüsszelnek a nettó forrásvesztés elkerülése érdekében. A regionális politika szabályainak értelmében ugyanis a tagállamoknak minden egyes évben előre meghatározott összegről kell tudniuk benyújtani költségelszámolást a Bizottságnak, és ha ez nem sikerül, a különbözetet elbukják (ez a nettó forrásvesztés).
A 2007 és 2013 közötti felzárkóztatási források abszorpciójában eddig átlag alatt teljesítő Magyarország számára a tavalyi év azért jelentett különleges kihívást, mert 2013 végén egyszerre járt le a 2010-es és a 2011-es évben lekötött uniós támogatások lehívására adott három, illetve kétéves határidő.
Két fő ok
Shirin Wheeler, Johannes Hahn regionális politikai biztos szóvivője szerint a regionális fejlesztési alap és a kohéziós alap esetében a magyar kormánynak sikerült teljesen elhárítania a forrásvesztés kockázatát. Értesülésünk szerint ugyanakkor az Európai Szociális Alap esetében - ami nem Johannes Hahn, hanem Andor László felügyelete alá tartozik a Bizottságban - néhány milliárd forintnyi (körülbelül 10 milliárd forint) támogatás bennragadhat, ami ugyanakkor eltörpül a tavaly augusztusban emlegetett 500 milliárd forinthoz képest. (a Bizottságnál egyébként ennél is nagyobb összegről, 2,5 milliárd euróról beszélnek).
"Dicséretre méltóak a magyar hatóságok veszteségek elkerülésére irányuló erőfeszítései, amelyek az ország növekedése szempontjából olyannyira fontosak. Az egyértelmű politikai akarat megléte mellett ez a Bizottság szolgálatai és a magyar hatóságok közötti gyümölcsöző és szoros együttműködés nyilvánvaló eredménye. De a kihívások maradnak, és az új tervezési időszakkal az előttünk álló évben még nagyobbak lesznek. Magyarország nem veheti le a gázpedálról a lábát" - kommentálta a hírt Johannes Hahn.
Hahn szóvivője két fő oknak tulajdonítja a forrásvesztés elkerülését. Az egyik, a Bizottság és a magyar fél közötti szoros együttműködés Lázár János szeptember eleji látogatása óta, amikor a felek feltérképezték a lehetséges megoldásokat. A másik pedig a magyar térfélen rendkívüli mértékben felgyorsult lehívás. Bizottsági vélemények szerint a kormány által benyújtott és Brüsszel által hitelesített kifizetési igénylések az elmúlt két-három hónapban példátlanul magas szintet értek el az előző évekhez képest.
Három területen lépett előre a kormány
Wheeler elmondta, hogy alapvetően három területen történtek komoly erőfeszítések, amelyek nyomán elkerülhetővé vált a forrásvesztés.
Először is a kormány szeptemberben és októberben összesen 24 új, egyenként legalább 25-50 millió euró értékű nagyprojektet nyújtott be jóváhagyásra az Európai Bizottsághoz a közlekedési, a környezetvédelmi és energia, továbbá a szociális infrastrukturális operatív programokon belül. A jóváhagyásra benyújtott beruházások összege elérte az 530 millió eurót, és egy valamennyi uniós tagállam által igénybe vehető derogációnak köszönhetően tavaly még ennyivel csökkenteni lehetett azt a lehívási célszámot, amit hazánknak 2013 végén el kellett érnie a forrásvesztés elkerülése érdekében. A könnyítés értelmében, ha egy nagy projekt teljesít bizonyos paramétereket és a Bizottság befogadja ezeket, akkor hivatalos jóváhagyás nélkül is beszámíthatják az éves elszámolásba.
A kedvezményt azonban csak a pénzügyi időszak utolsó évében (2013-ban) lehet igénybe venni, cserébe 2014-ben ennyivel (530 millió euróval) növekedni fog az az összeg, amit Budapestnek le kellene tudni fedni számlákkal. Shirin Wheeler szerint ezért a magyar kormány most bár levegőhöz jutott, de annál nagyobb lesz a kihívás 2014-ben.
Az új projektek benyújtásánál is többet nyomott a latba ugyanakkor a lehívások felgyorsítása. Forrásaink szerint rengeteget számított, hogy a miniszterelnökségi államtitkár "rákoppintott a projektgazdák fejére", ami főleg az állami kedvezményezettek által végrehajtott nagy volumenű beruházások esetében eredményezett látványos gyorsulást. Megfigyelők szerint az NFÜ megszűnése is serkentőleg hatott a projektgazdákra, akik az intézményi átszervezés és az ezzel összefüggő bizonytalanság miatt érdekeltek voltak abban, hogy még december végéig mindent elintézzenek.
A magyar hatóságok a szó szoros értelmében az év utolsó pillanatáig dolgoztak. Ezt bizonyítja az is, hogy még december 30-án is 483 millió euró költségigénylés érkezett Budapestről Brüsszelbe a környezetvédelmi és energia operatív program keretében. De, az elektronikus közigazgatás operatív program terhére is négyszer több kifizetési igénylést nyújtott be a kormányzat 2013-ban, mint az azt megelőző évben (28 millió euró helyett 111 millió eurót).
Harmadik tényezőként három operatív program módosítása (közlekedés, energia és környezetvédelem, szociális infrastruktúra) is hozzájárult az éves célszám eléréséhez. Itt az államiról a teljes költségalapú támogatásra való átállás jelentett jelentős, összegszerűen is megnyilvánuló könnyítést.
Forrás: https://www.portfolio.hu/gazdasag/ezert_nem_bukott_magyarorszag_500_milliard_forintot.194155.html
2013.10.29.
A 7 leggyakoribb pályázati hiba, ami könnyen elkerülhető
A pályázók gyakran – figyelmetlenségből, vagy tudatlanságból – olyan alapvető hibákat vétenek, amelyek miatt sikertelenül próbálkoznak támogatást szerezni a brüsszeli kalapból. Segítünk elkerülni a legáltalánosabbakat!
Aktuális az uniós pályázatokhoz kapcsolódó átláthatósági nyilatkozatok körüli ügy, amely miatt a feledékeny cégek akár a már megnyert támogatásokat is elbukhatják. De de nem csak ezzel veszíthetik el a támogatást a cégek.
- A leggyakoribb hiba az NFÜ közlése szerint, hogy a pályázók a pályázati csomagnak nem a legfrissebb verzióját ismerik és használják, ezért javasoljuk, hogy minden esetben győződjenek meg arról, hogy a legfrissebb útmutatóval, kitöltő programmal és mellékletmintákkal dolgoztak, illetve a közzétett kiegészítő információkat (Közlemény, Gyakran ismételt kérdések) is figyelembe vették a pályázat elkészítése közben.
- A pályázati előírások helytelen és/vagy félreértelmezéséből, egyes kizáró okok figyelmen kívül hagyásából, a jogszabályok hiányos ismeretéből adódóan előfordulhat, hogy a pályázók az adatlapot nem megfelelően töltötték ki, vagy egyes esetekben még a pályázat beadására sem jogosult a pályázó. Ezen esetek elkerülése érdekében javasolt szakértő segítségét kérni, mielőtt az előkészítést, a pályázat elkészítését megkezdjük, megkímélve magunkat a felesleges anyagi terhektől is. Fontos tudni például, hogy a munkaügyi bírság kifizetésével az ún. rendezetlen munkaügyi kapcsolat továbbra is fennáll, tehát pályázat benyújtása továbbra sem lehetséges.
- Gyakran fordulnak elő nyomtatási hibák, melyek a kitöltő program nem megfelelő használatából, hibás kitöltéséből adódnak. Ezek legegyszerűbben a rendelkezésre álló segédanyagok helyes értelmezésével küszöbölhetők ki, ezért az NFÜ hangsúlyozza, hogy minden esetben az utasításoknak megfelelően dolgozzanak a programban a pályázók.
- Előfordulhat, hogy a pályázati adatlap kitöltését követően az adatlapnak a CD-re mentése közben hiba lép fel vagy az adatlapot nem az előírt módon (xdat kiterjesztésű fájlként) csatolják: ez a pályázat elutasításához vezethet, ezért a postára adást megelőzően célszerű ellenőrizni az adathordozó tartalmát és épségét.
- A pályázók gyakran elfelejtik aláírni a beadott pályázatokat. Ez szintén a pályázat elutasításához vezet, ezért a postára adást megelőzően ezt is ellenőrizni kell.
- A pályázatokhoz projektektől függően további dokumentumokat is csatolni kell, melyekkel kapcsolatban a Pályázati útmutató ad iránymutatásokat. A legtöbb kimaradó dokumentum természetesen hiánypótlás keretében pótlólag beadható, de javasolt minden rendelkezésre álló iratot, nyilatkozatot beküldeni a pályázattal, ezzel is gyorsítva a pályázat elbírálását. A benyújtandó mellékleteknél mindig ügyeljünk azok érvényességére és hitelességére.
- A beadási határidők, illetve a hiánypótlási időszak pontos betartásának hiánya is sok esetben okozhatja egy jó projekt támogatásának elmaradását. Ne halogassuk, amit megtehetünk mielőbb!
2013.10.10.
Újabb felszabadított milliárdok Brüsszelből
Megérkezett Brüsszelből a 350 milliárd után újabb 140 milliárd forint, amelynek felszabadításáról szeptember 9-én egyezett meg Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár Johannes Hahn uniós biztossal - közölte csütörtökön a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség.
A Bizottságtól eddig érkező összesen 490 milliárd forint lehetővé teszi, hogy a forráslehívás jelenlegi sebességét tarthassuk - véli az NFÜ.
A tervek szerint a tavalyi évben elért rekordkifizetést az NFÜ idén szeretné jócskán meghaladni, október elejéig 1020 milliárd forintot juttatott el az Ügynökség a kedvezményezettekhez - vetíti előre.
Az NFÜ korábbi tájékoztatása szerint idén 1500 milliárd forintnyi uniós forrást szeretne kifizetni.
Forrás: https://www.portfolio.hu/gazdasag/kkv/ujabb_felszabaditott_milliardok_brusszelbol.190357.html
2013.09.03.
Ömlenek az uniós milliárdok Magyarországra
Az elmúlt egy hónapban 250 milliárd forint uniós forrás kiosztásáról született döntés, erről még ezen a héten értesítést is kapnak a pályázók - mondta az MTI-nek Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, aki kormánybiztosként egy hónapja vette át a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetését.
"Magyarország az utolsó centig le fogja hívni a 2007-2013-as ciklusban rendelkezésre álló uniós forrásokat, a cél eléréséhez már az elmúlt egy hónapban is rengeteg nagy horderejű döntést hoztunk, és még nincs vége annak a folyamatnak, amely a források hatékony felhasználását célozza" - fogalmazott Lázár János.
A politikus kiemelte, hogy a Miniszterelnökség a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség augusztus 1-jei átvétele óta egyetlen percet sem tétlenkedett: az árfolyamnyereségből adódó, valamint a túlvállalásból következő újabb pályázati pénzek jelentős részéről döntés született. Az elmúlt egy hónapban a leállt programok újraindítását is sikerült előkészíteni, ennek a végére hétfőn tehet pontot az Európai Bizottság és a kormány.
Az eddig kiosztott forrásokat részletezve elmondta: a Gazdasági Operatív Program keretén belül mintegy 117 milliárd forintos támogatásról döntöttek kkv-fejlesztésre, munkahelyteremtő nagyberuházásokra, kutatás-fejlesztési projektek és kkv-k informatikai fejlesztéseire. A kockázati tőke bevonásával létrejövő projektek támogatására ugyancsak született döntés az elmúlt hetekben: 24 milliárd forintot utalt ki az NFÜ erre a célra.
A Regionális Operatív Programok keretében 72 milliárd forintos összegben született döntés, ennek keretében például turisztikai fejlesztések valósulhatnak meg további 15 milliárdos nagyságrendben. Ebből az összegből jut közútfejlesztési projektekre, egészségügyi alapellátás fejlesztésre, városrehabilitációs és közösségi közlekedési fejlesztésekre is.
Az egyházak energiahatékonysági beruházásai 10 milliárdos támogatást kapnak és a távhőfejlesztés is újabb forrásokhoz jut.
Hozzátette, hogy a következő két-három hétben további 65 milliárd forintot osztanak szét megújulóenergia- és energiahatékonysági projektekre.
A társadalmi infrastruktúrát jelentő fejlesztések keretében eddig csaknem 50 milliárd forintot jutott az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésre a kórházak struktúraváltásának támogatása keretében. E területen is további döntések várhatóak a közeljövőben, több tízmilliárd forint összértékben - jelezte Lázár János.
Hangsúlyozta: a korábbi tapasztalatokat figyelembe véve annyival több forrásra fognak pályázatokat kiírni, amennyi különböző okok miatt - legyen szó nem teljesítésről vagy szabálytalanságról - nem valósult meg, vagy vissza kell venni a kedvezményezettektől.
A Miniszterelnökséget vezető államtitkár ismét hangsúlyozta a megszaporodó és szigorúbb ellenőrzések fontosságát: minden olyan vállalkozást felelősségre fognak vonni, amely a köz kárára akart gyarapodni, ezért fejlesztési forrást igényelt, de nem megfelelően használta fel.
"Az NFÜ az elmúlt hét évben rendkívül konzervatívan számolta az euró/forint árfolyamot, amely a ciklus végén meg is hozta az eredményét. Az árfolyamnyereségből hozzávetőleg 300 milliárd forint többletforrással rendelkezünk, amelynek a hatékony felhasználására szintén kidolgoztunk egy tervezetet. Ennek megfelelően minden régió számíthat újabb forrásokra" - mondta Lázár János.
Hozzátette, hogy ezeknek a forrásoknak a lekötéséről még gyorsabban fognak döntést hozni, hiszen benne maradt a rendszerben minden olyan pályázat, amely formailag megfelelt a korábbi kiírási kritériumoknak, így akik nem kapták meg az igényelt támogatást, azok tartaléklistára kerültek. Most ezekről a tartaléklistákról von be új kedvezményezetteket az NFÜ. A kormány kijelölte azokat a fejlesztési területeket, amelyek leginkább megfelelnek a fejlesztéspolitikai prioritásoknak, és oda csoportosította az újonnan keletkezett forrásokat.
A pályázók szemszögéből mindez rendkívüli lehetőséget jelent, hiszen nem csupán az úgynevezett konvergenciarégiókat, tehát a lemaradt területeket érinti, hanem a középső országrészben, a fejlett közép-magyarországi régióban is újabb fejlesztések valósulhatnak meg - mondta el Lázár János.
Forrás: https://www.portfolio.hu/gazdasag/kkv/omlenek_az_unios_milliardok_magyarorszagra.188584.html
2013.08.16.
Csepreghy: a 8000 milliárdos keret 100 százalékát le fogjuk hívni
A több mint 8000 milliárdos uniós keret 100 százalékát le fogja hívni Magyarország - közölte Csepreghy Nándor, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára a Világgazdaságnak adott interjúban.
A lap pénteki számában megjelent ismertetése szerint a ciklus elején lassabb a kifizetés, a végére exponenciálisan felgyorsul. Közölte, hogy a jelenleg a teljes keretösszeg 95-96 százalékáról már döntöttek, a fennmaradó rész a szabad forrás. Ez 400-500 milliárd forintot jelent, amelyet a következő egy-másfél hónapban, szándékaik szerint még szeptember közepéig pályázhatóvá kell tenni. Közlése szerint a rossz projektgazdáktól akár el is veheti az állam a fejlesztéseket, ez 59, egyenként milliárdos pályázatnál már meg is történt.
Miután a kormány bejelentette, hogy 15 operatív programból 13 fel van függesztve, az Európai Bizottság jelezte, a menedzselésben és az ellenőrzésben feltárt jelentős hiányosságok nem jelentik azt, hogy konkrét csalás történt. Ám fennáll a jelentős kockázata annak, hogy az EU-forrásokat nem megfelelően használják fel, például hiányosságok merülnek fel a projektek kiválasztásának átláthatósága kapcsán, és felmerül a diszkrimináció és az aránytalanság kérdése a közbeszerzések kiválasztási kritériumának meghatározásánál - ismerteti a Világgazdaság.
Forrás: https://www.portfolio.hu/gazdasag/csepreghy_a_8000_milliardos_keret_100_szazalekat_le_fogjuk_hivni.187966.html
2013.07.08.
Rekordmennyiségű uniós forrás kifizetése 2013 első félévében
Minden eddiginél több forrást sikerült eljuttatnia az uniós intézményrendszernek a pályázókhoz 2013 első felében: a kifizetett támogatások összege június végére meghaladta a 630 milliárd forintot.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek (NFÜ) 2013 első félévében minden eddiginél több forrást sikerült eljuttatnia a pályázókhoz: ebben az évben a kifizetett támogatások összege június végére már meghaladta a 630 milliárd forintot.
A 6 hónap alatt kifizetett összeg nagysága megközelíti az uniós csatlakozás utáni első fejlesztési terv keretét, melynek végrehajtására és kifizetésére több mint 5 év - a 2004 és 2009 közötti időszak - állt rendelkezésre.
A 2007-2013-as időszakban kifizetett források nagysága megközelíti a 4000 milliárd forintot, ebből 3000 milliárd forintot 2010 második féléve után fizetett ki az NFÜ. Egyértelműen kijelenthető tehát, hogy az uniós intézményrendszer jobban teljesít.
Ugyanakkor bizonyos területeken, mint például a környezetvédelem, egészségügy, főutak rekonstrukciója és a közigazgatás fejlesztése további erőfeszítésekre van szükség a lemaradások ledolgozása érdekében.
Forrás: https://palyazat.gov.hu/content/11107
2013.07.05.
Gyorsabb elektronikus ügyintézés az uniós pályázatoknál
Az európai uniós pályázatok kezelésében egyre nagyobb teret nyer az elektronikus iratkezelés, így gyorsabban hozzájuthatnak a pályázók az elnyert támogatásokhoz, egyszerűsödnek a bürokratikus folyamatok.
Fokozatosan egyre több ponton egyszerűbb lett az ügyintézés, idén júliustól kezdve a Támogatói Okiratok – az uniós támogatásról kötött szerződések - egy részét gyorsabban, elektronikusan kapják meg a pályázók.
Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében egyszerűbb lett a Támogatói Okiratok aláírása, illetve kézbesítése: ezek elektronikus úton történnek, melynek köszönhetően hatékonyabb és gyorsabb lesz az ügymenet.
A papírmentes pályázati rendszer kialakításának legújabb állomásaként 2013 júliusától egyes pályázatoknál a Támogatói Okiratok kiállítása és kedvezményezettekhez történő eljuttatása is elektronikus úton történik. Korábban a dokumentumot a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség képviseletében eljáró közreműködő szervezet több napos átfutási idővel postán küldte ki a kedvezményezettnek.
Mostantól ez az immár elektronikus aláírással ellátott dokumentum is az ügynökség honlapjáról nyíló úgynevezett Pályázati E-ügyintézés felületen lesz – már az okirat aláírásának pillanatában - hozzáférhető. Az európai uniós források felhasználásának eljárásrendi változásai és az ezeket megalapozó informatikai fejlesztések az elmúlt időszakban jelentősen csökkentették a pályázók és a támogatási intézményrendszer bürokratikus terheit, és gyorsították meg a támogatások kifizetését. Az egyik legnagyobb elismertségnek örvendő újítás az az összetett szolgáltatás, melynek eredményeként a pályázó és a pályáztató között az interneten keresztül percre kész információáramlás biztosítható.
Az újításnak köszönhetően több ezer levél nyomtatásának, iktatásának, postázásának anyagi és adminisztrációs terhe válik megtakaríthatóvá, a pályázók pedig szinte azonnal megkezdhetik a projektjükkel kapcsolatos kötelezettségeik teljesítését.
Forrás: https://palyazat.gov.hu/gyorsabb_elektronikus_ugyintezes_az_unios_palyazatoknal
2013.05.24.
2017-től indulhat meg a családi házak energetikai felújítása
Több mint kétmillió 1945 és 1990 között épült, többségében vidéki családi ház található az országban, amelyek energetikai felújítása 2017-ben megkezdődhet, európai uniós támogatással - mondta Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára egy tagnapi sajtótájékoztatón.
Szaló Péter, a Belügyminisztérium területrendezési, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkára arról számolt be, hogy a tárca költségoptimalizálási programot készített, amelynek segítségével meg lehet határozni, hogy mely lakások újíthatók fel gazdaságosan. Szaló Péter paradigmaváltásról beszélt az európai építésben, amely szerint az építési költséggel egyenrangú tényező lett az épület energiafogyasztása is. Elmondta: Magyarországon a középületekre 2015-től, míg a magánépületekre 2019-tól szigorúbb hőtechnikai előírások vonatkoznak majd, az Európai Unióban pedig 2019-ben a középületekre, 2021-ben a privát épületekre is életbe lép a közel nulla energiafelhasználás követelménye.
Egy gazdaságossági felmérés kapcsán rámutatott: egy energetikai felújítás során az ablakcsere önmagában nem kifizetődő, kell hozzá a falak és a födémek hőszigetelése is. Legnagyobb a megtakarítás akkor, ha megújul a házakban a fűtési rendszer is. A fafűtésre átállás gazdaságos, viszont a pellet-fűtés és a hőszivattyú beruházásának a költsége csak hosszú távon térül meg - mondta el.
Horváth Attila Imre, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság-fejlesztésért, klímapolitikáért és a kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy még az idén elkészül a nemzeti épületenergetikai stratégia. A megújuló energiák alkalmazásával kapcsolatosan megjegyezte, hogy a nyugat-európai államok sem tudják már a korábbi támogatást nyújtani ezen a területen, erre Magyarország sem képes, viszont a fenntartható fejlődéshez tudnak állami támogatást biztosítani.
Illés Zoltán a sajtótájékoztatón jelezte, hogy a műemléki épületek energetikai felújítására speciális pályázatot dolgoznak ki.
Forrás: https://www.portfolio.hu/vallalatok/zold_energia/2017-tol_indulhat_meg_a_csaladi_hazak_energetikai_felujitasa.184341.html
2013.03.29.
Újabb segítséget kapnak a kkv-k Brüsszelben
Az Európai Unió (EU) 2014 és 2020 közötti költségvetési időszakában a magyar kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) uniós támogatásainak minél magasabb szintű lehívása a célja annak a brüsszeli képviseleti irodának, amelyet a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) más szervezetekkel közösen nyit.
A BKIK csütörtöki közleményéből kiderül, hogy a kamara a Magyar Iparszövetséggel, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségével, és az Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft.-vel közösen nyitja meg az irodát, amely idén áprilistól működik.
A képviseleti iroda tevékenységi körébe többek között olyan feladatok tartoznak majd, mint a magyar üzleti elképzeléseknek megfelelő uniós partner megtalálása és elérése, célzott partnerközvetítés, hatékony tájékoztatás az EU térségben megjelenő befektetési lehetőségekről és pályázatokról, valamint az EU és a Duna Régió Stratégiájában megjelenő pályázati kiírások követése.
A közleményben a BKIK emlékeztet arra, hogy Petykó Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke és Szatmáry Kristóf, a BKIK elnöke március 19-én írta alá azt a megállapodást, melynek keretein belül vállalják, hogy szorosabb együttműködési kapcsolatot alakítanak ki az európai intézményekkel, különösen az Európai Bizottsággal, az Európai Tanáccsal, az Európai Parlamenttel, az Európai Beruházási Bankkal, az Európai Központi Bankkal, az Európai Beruházási Alappal és az Európai Unió egyéb decentralizált ügynökségeivel a hazai kis- és középvállalkozások gazdasági helyzetének javítása érdekében.
Forrás: https://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/kkv-palyazatok/ujabb-segitseget-kapnak-a-kkv-k-brusszelben/
2013.01.31.
2013-ban minden uniós forrás gazdára talál
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) 2013-ra vonatkozó tervei szerint már idén az uniós keret teljes lekötésével számol az intézményrendszer. A pályázatok nyerteseivel együttműködve az NFÜ a kifizetések további gyorsításán dolgozik, hogy a sokszor csúszásba került projekteket időben sikerüljön megvalósítani. Ez azért is különösen fontos, mert ma Magyarországon a települések 98%-át érinti valamilyen uniós fejlesztés.
A tervek szerint idén a rendelkezésre álló 2007-13-as teljes keret még fennmaradó részére, összesen 289 milliárd forintra hirdet pályázatokat az NFÜ. A cél az, hogy ez már 2013 első negyedévében teljesüljön. Ebben az évben az Ügynökségnek 1197 milliárd forintot kell odaítélnie a nyertes pályázóknak, amellyel a 2007-13-as programozási időszak összes forrása lekötésre kerül, azaz 100%-ban gazdára találnak az uniós pénzek. Az NFÜ-nek továbbá több mint 1500 milliárd forintot szükséges ebben az évben kifizetnie ahhoz, hogy biztonságosan, a források teljes felhasználásával eljussanak a pénzek a magyar pályázókhoz.
A fenti tervek nem megalapozatlanok annak tudatában, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a 2012-es évben kiemelkedő eredményeket tudott elérni. Az NFÜ a programozási időszak végéhez közeledve jelentős célokat tűzött maga elé és azokat tavaly szinte kivétel nélkül teljesíteni tudta. Az elmúlt évben, a terveket meghaladóan, összesen 906 milliárd forint értékben jelentek meg pályázati és kiemelt felhívások. A megítélt támogatások összege elérte az 1641 milliárd forintot, amely mintegy 82 milliárd forinttal túlteljesítette a tervezett célkitűzést. Ezzel nemcsak, hogy elérte az NFÜ az éves tervében meghatározott törekvéseit, hanem túl is szárnyalta azokat.
Az uniós források célba juttatása az egyik legfontosabb feladat, amellyel kapcsolatban sok kritika érte az Ügynökséget a tavalyi évben. A tények azonban azt mutatják, hogy a folyamatos egyszerűsítéseknek és fejlesztéseknek köszönhetően az elmúlt évben a kifizetések értéke elérte a 1043 milliárd forintot. Magyarország uniós csatlakozásának elmúlt 8 évében soha ekkora összegű támogatás nem jutott el a pályázókhoz. 2012-ben az intézmény több forrást fizetett ki, mint az uniós ciklus első három és fél évében összesen. Az intézményrendszer a kifizetések további gyorsításán dolgozik együttműködve a pályázatok nyerteseivel, hogy a sokszor csúszásba került projekteket időben sikerüljön megvalósítani.
2012 végén rekord összegű, összesen közel 250 milliárd forintot sikerült eljuttatni a projektgazdáknak, amely alátámasztja azt, hogy az intézményrendszer képes menedzselni az uniós források akár ilyen mértékű kifizetését is. Magyarország ezzel a teljesítményével a 2007-2013 uniós periódusban az 5. legtöbb forrást hívta le a 27 tagállam közül.
A fenti eredmények eléréséhez szükség volt a pályázati rendszer jelentős átalakítására és folyamatos fejlesztésére. A pályázók és kedvezményezettek adminisztratív terhei számottevően csökkentek a támogatások bírálati határidejének, valamint a papír alapú ügyintézés mértékének csökkentésével. Egyszerűbb beszámolók, rövidebb pályázati adatlapok jellemzik az új rendszert. Csupán az adminisztratív terhek csökkentésével nagyságrendileg 3,3 milliárd forintot sikerült megspórolnia az intézményrendszernek.
További egyszerűsítés volt az elektronikus értesítések bevezetése, amellyel a kedvezményezettek a pályázataikkal kapcsolatos döntésekről azonnal információhoz juthattak. 2012-ben több százezer értesítés került kiküldésre, amelyeknek több mint a fele 24 órán belül elért a projektgazdákhoz. Ez nagyságrendekkel gyorsabb a korábbi, hagyományos papír alapú kézbesítés 5-7 napjához képest és jelentős költségcsökkentő tényező is. Újítás volt az is, hogy a szállítók közvetlenül – nem csak a kedvezményezetteken keresztül - igényelhetnek előleget az NFÜ-től. Ennek köszönhetően a 2012 második felében lezajlott közbeszerzések alapján mintegy 100 milliárd forintos nagyságrendben kerülhet sor szállítói előleg kifizetésre a közeljövőben.
A 2007-2013-as uniós keret teljes lehívásához a korábbi intézkedésre építve szükség van az intézményrendszer és a pályázók még szorosabb összefogására annak érdekében, hogy a megítélt pénzekből megvalósulhassanak a pályázók elképzelései és Magyarország le tudja hívni az uniós forrásait. Az NFÜ ezért a kitűzött célok eléréséhez - a pályázókkal folyamatosan együttműködve - tovább szeretné gyorsítani a források kihelyezését és 2013-ban is számtalan újítás bevezetését tervezi.
Forrás: https://palyazat.gov.hu/2013_ban_minden_unios_forras_gazdara_talal
2013.01.28.
Bődületes mennyiségű uniós pénzt fizetnének ki idén
Ezerötszáz milliárd forintnyi, azaz 10 millió lakosra számítva fejenként 150 ezer forint európai uniós fejlesztési támogatást akar kifizetni idén a kormány, lendületet adva ezzel a gazdasági növekedésnek. Az irányító intézményrendszer a jövőben jelentősen átalakul: a fejlesztési ügynökségtől a tárcákhoz kerülnek a projektek.
„Magyarországon 2011-ben és 2012-ben is teljesen átlátható, ellenőrzött és szabályos formában zajlott az uniós források felhasználása, jelentősen csökkentek a szabálytalanságok, amit az is jelez, hogy a hibaarány az összes ellenőrzött operatív program egyikénél sem érte el a 2 százalékot – mondta Lázár János államtitkár a közösségi pénzek eddigi felhasználásáról. A 2007 és 2013 közötti uniós költségvetésben a Magyarországnak szánt források 95 százalékát már megpályáztatták, 85 százalékát pedig már le is kötötték, vagyis támogatói döntés született róla – vont mérleget a politikus. Az összegekről szólva közölte: 2012-ben több mint 1600 milliárd forintnyi támogatást ítéltek oda, és mintegy 1040 milliárdot – ebből 250-et csak az utolsó egy hónapban – ki is fizettek, ami nyolcéves rekord, és a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság munkájának köszönhető.
Az uniós források felhasználása a kormányzat előtt álló legfontosabb feladat.
A hét évre rendelkezésre álló összesen 8200 milliárdos forrás 85 százalékos lekötésével Magyarország vezető helyen áll, a 65-70 százalékos szerződéskötési aránnyal pedig a középmezőnyben helyezkedik el a tagállamok sorában – hívta fel a figyelmet a Miniszterelnökség vezetője, hozzátéve, hogy a mintegy 30 százalékos kifizetési ráta is átlagosnak mondható, ezen azonban jelentősen javítani akar a kormány. Ezért idén, a hétéves EU-költségvetési periódus utolsó évében 1500 milliárd forintot akar kifizetni a kabinet, komoly lendületet adva ezzel a gazdaság növekedésének. “Ha ezt meg tudjuk csinálni, az kimagasló uniós teljesítmény lesz” – hangsúlyozta.
Főként önerő problémák vannak
A kifizetési gondokat, az álló projektek kapcsán Lázár János szerint ezek mögött elsősorban önerő problémák állnak. Ennek megoldására azonban a tavalyi 30 milliárd forintos után idén egy 50 milliárdos önerőprogram meghirdetését tervezi a kormány, ezzel is segítve a programok beindítását. Emellett a szállítói előleg intézményének bevezetése, az egyszerűsödő eljárások, a csökkenő bürokrácia és az ügyfélközpontú rendszer is segíti a vállalkozásokat – sorolta.
A “bedöglött programokról” február 15-ig készít listát a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, és ahol kell – például nagyobb szennyvízberuházásoknál -, ott az állam fogja lebonyolítani a projektet, majd az elkészült beruházást visszaadja üzemeltetésre a pályázónak. “Erre azért van szükség, hogy egyetlen forint se veszhessen kárba” – magyarázta.
Jelentősen változik az intézményrendszer
Jelentős változás lesz ugyanakkor, hogy a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési ciklusnak már egy másfajta intézményrendszerrel vág neki a kormány – mondta. Emlékeztetett, hogy azt ugyan még nem tudni, mennyi pénze lesz a következő hét évre Magyarországnak, de a kabinet minimum 6-7 ezer milliárd forinttal számol, amelynek felhasználását egy más intézményi keretben képzeli el.
Így a forrásfelhasználást jelenleg irányító Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek (NFÜ) az lesz a dolga, hogy a következő két évben levezényelje a kifutó EU-s projekteket, az új pénzek esetében viszont már nem ennél a hivatalnál lesz az operatív vezetés. Arról viszont még nem született döntés, hogy az NFÜ-nek milyen szerepe lesz, ha lezárulnak a 2007-2013-as periódusban indult programok – tette hozzá az államtitkár.
Az azonban biztos – folytatta -, hogy a 2014-2020-as EU-költségvetésből Magyarországnak szánt források esetében az operatív irányítás, a projektmenedzsment és a pályázatkiírás a tárcák felügyelete alá tartozik majd, ami a kormány tervei szerint egyszerűbbé és átláthatóbbá teszi a rendszert. A lebonyolítást felügyelő koordinációs szervezet a Miniszterelnökség lesz – ismertette Lázár János.
A fejlesztések irányát a minisztériumok határozzák meg
A fejlesztések irányát tehát a minisztériumok fogják meghatározni, az azonban minden tárcára érvényes központi elv lesz, hogy a pénzek 60 százalékát kell gazdaságélénkítésre fordítani, a maradék 40-et pedig infrastruktúraépítésre. Ugyanez az arány vonatkozik majd az összes forrás 10-15 százaléka felett rendelkező megyei önkormányzatokra is, “azaz mindenkinek a munkahelyteremtést kell majd szem előtt tartania”. A politikus szerint az új rendszer gyenge pontja a minisztériumok közötti harc lehet, mivel azonban a központi koordináció a Miniszterelnökség hatáskörébe fog tartozni, vita esetén ott mondják ki a végső szót.
Forrás: https://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/kkv-palyazatok/fejenkent-150-ezer-forintnyi-unios-penzt-fizetne-ki-a-kormany/
2012.12.21.
A jövőben 400 milliárd forintnyi pályázatot hirdetnek az Új Széchenyi Terv keretében
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) közel 300 felhívást, illetve kiemelt projektet tett elérhetővé idén, 840 milliárd forint keretösszeggel. Jelenleg csaknem 1.150 milliárd forint pályázható, a következő hónapokban pedig 400 milliárd forint értékben jelenhetnek meg kiírások. Az NFÜ 2013. március végéig várhatóan az összes felhívást meghirdeti. A teljes időszakban rendelkezésre álló összeg 85%-áról már támogatói döntés született, vagyis ezen források esetében már kiválasztásra kerültek a kedvezményezettek és a megvalósítandó projektek.
2012-ben csaknem 300 pályázatot hirdetett meg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, 840 milliárd forint összegben. A programozási időszak végéhez közeledve értelemszerűen folyamatosan csökken a szabad forrás mennyisége, az elkövetkezendő időszakban nagyságrendileg 400 milliárd forint értékben ír ki pályázatokat az NFÜ. Jövőre az utolsó milliárdokról is döntés születik.
Fontos megjegyezni, hogy a jelenlegi programozási időszakban rendelkezésre álló összeg 85%-a már le van kötve támogatói döntéssel. Ma mintegy 1.150 milliárd forintnyi nyitott forrás áll a gazdasági szereplők rendelkezésére.
Az elért eredményekkel és a hátterükben meghúzódó kemény munkával biztosítja az NFÜ, hogy célba jusson minden forint és egyetlen euró se ragadjon Brüsszelben. Ezt a hatékonyságot szem előtt tartva az intézményrendszer továbbra is megfeszített tempóban dolgozik azon, hogy a rendelkezésre álló teljes keret minél hamarabb elérhető legyen.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség már elkezdte számba venni az esetlegesen visszahulló, nem megvalósítható projekteket. A források folyamatos követése mellett bizonyos tématerületek esetében már tartalék listás nyertesek bevonása is megtörtént, valamint egyes népszerű pályázatoknál keretemelésre is sor került.
Az elmúlt időszakban a Kormány és az NFÜ gyorsító intézkedéseinek köszönhetően elszámolhatóvá vált a projektek költségnövekménye, így befejezhetőek lesznek azok a fejlesztések, amelyek megvalósítása jelentősen megdrágult a korábban meghozott támogatói döntést követően.
Tovább növelte az eredményességet, hogy bizonyos konstrukcióknál a korábbi támogatási intenzitások utólagos növeléséről is döntés született, csökkentve a kedvezményezettek önerő-hozzájárulásának mértékét.
Az NFÜ által támogatott projektek között a helyi közösségek életminőségét javító – például csatorna-, kórház-, vagy kommunális hulladékkezelést célzó – beruházások, valamint országos jelentőségű kiemelt fejlesztések egyaránt szerepeltek. Ez utóbbi döntéseknek köszönhetően kerülhet sor a budai Várbazár régóta várt felújítására, a Várnegyed közlekedésének modernizálására, újul meg teljesen a Zeneakadémia, kezdődik el több turisztikai központ tízmilliárdos nagyságrendű rekonstrukciója, és válik európai minőségűvé a magyarországi úthálózat, illetve vasúti vonalak egy része.
Forrás: https://palyazat.gov.hu/a_jovoben_400_milliard_forintnyi_palyazatot_hirdetnek_az_uj_szechenyi_terv_kereteben
2012.12.20.
Rekord évet zártak az uniós források: az elmúlt egy hónapban 250 milliárd forintot fizettek ki
Jelentősen felgyorsult 2012 második felében az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) forrásainak felhasználása, ami a miniszterelnök vezetésével létrehozott Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság (NFK) döntéseinek és a fejlesztéspolitikai intézményrendszer hatékonyabbá válásának köszönhető. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) az elmúlt egy hónap folyamán közel 250 milliárd forintot fizetett ki. Ez a rekord eredmény is azt bizonyítja, hogy az NFÜ hatékonyan, az elvárásoknak megfelelően tudja teljesíteni a kifizetéseket. Magyarország a 2007-2013. évi programozási időszakban már több mint 3300 milliárd forint fejlesztési forrást fizetett ki a kedvezményezetteknek, ebből csak az idei évben mintegy 1052 milliárd forintot.
Az idei év 1000 milliárd forintot meghaladó eredményét elemezve világosan látszik, hogy a támogatások kifizetése heti/havi lebontásban folyamatosan növekvő tendenciát mutat. Az NFÜ csak a múlt héten több mint 70 milliárd forintot fizetett ki az Új Széchenyi Terv keretében a kedvezményezetteknek. „Megfelelő mennyiségű számla beérkezése esetén az intézményrendszer bebizonyította, hogy képes elérni a kitűzött célokat. Sőt, a jelenlegi hatékonyságot alapul véve akár két éven belül is, 2014/2015 fordulójára – vagyis a ciklus kifizetési időszakának vége előtt egy esztendővel – el tudja érni az ország a száz százalékos forrás-felhasználási szintet” – kommentálta a december közepi eredményeket Petykó Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke.
Az intézményrendszer megfeszített munkájának eredményeként 2012-ben 5 percenként legalább egy beérkező pályázatot kezelt.
Ugyancsak az NFÜ hatékonyságát dicséri, hogy ebben az évben naponta átlagosan 4 milliárd forint értékben nyíltak meg új pályázati lehetőségek európai uniós támogatással, az Új Széchenyi Terv keretében. Az elmúlt egy hónap folyamán az NFÜ közel 250 milliárd forintot fizetett ki a kedvezményezetteknek. Ez munkaórára lebontva, óránként 1,5 milliárd forint kifizetést jelent.
Az uniós fejlesztési források felhasználásának tapasztalata, hogy az önkormányzatok és a költségvetési intézmények számára sokszor megoldhatatlan feladatot jelentett a pályázatok önrészének előteremtése. Ezért 2012 októberétől a Kormány egy új, 30 milliárd forintos kerettel gazdálkodó EU Önerő Alapot hozott létre, amelyből uniós projekt megvalósítására szerződéssel rendelkező költségvetési intézmények és önkormányzatok önerő támogatást kérhetnek. Az Alap létrehozásánál fontos cél volt, hogy könnyen lehessen igényelni, valamint, hogy pozitív elbírálás esetén az NFÜ egyszerre fizesse ki a számla önerő részét és támogatástartalmát, amely lehet vissza nem térítendő vagy visszatérítendő.
Az év végi kifizetési rekord az adminisztrációs egyszerűsítéseken túl az EU Önerő Alap sikerének is köszönhető. Ezt támasztja alá, hogy már 12 milliárd forint önerő támogatásról született döntés, amely mintegy 60 milliárd forintnyi számla kifizetést eredményezhet a rendszerben és várhatóan még további kifizetés gyorsuláshoz vezethet.
A megmaradt 18 milliárd forint forrást a keret kimerüléséig, de legkésőbb jövő év június 30-ig lehet felhasználni.
Az uniós projektek megvalósításának gyorsítását az is segíti, hogy az NFÜ év közben bevezette a szállítói előleg kérésének lehetőségét a közszférában megvalósuló projekteknél. A szállítói előleg mértékét a jogszabályban a fővállalkozóval megkötött szerződés elszámolható költségének 30 százalékában határozták meg. A kifizetett szállítói előleg jelentős mértékben nőtt. Eddig 170 közbeszerzést érintett ez a lehetőség összesen 273 milliárd forint értékben, amelynek 30 százalékát, azaz 82 milliárd forintot tett ki a szállítói előleg.
Mérleget készítve a hazai támogatási rendszer elmúlt időszakáról: gyorsuló döntéshozatal, az akut helyzetben levő kedvezményezetti csoportok finanszírozási helyzetének javítása és a kifizetések volumenének radikális növekedése tapasztalható – emelte ki Petykó Zoltán, az NFÜ elnöke.
Forrás: https://palyazat.gov.hu/content/10342
2012.12.05.
Tízezer mikrovállalkozás igényli az Új Széchenyi Terv támogatását
Beérkezett a tízezredik Mikrovállalkozások fejlesztése pályázat
A mikrovállalkozások bíznak az Új Széchenyi Terv pályázataiban. Már 10 000 támogatási igényt nyújtottak be a Magyar Gazdaságfejlesztési Központhoz. A beérkezett tízezredik pályázatot egy győri családi vállalkozás nyújtotta be, amely egy új szervizelő üzem létrehozására igényel támogatást. Az Új Széchenyi Terv legnépszerűbb pályázatának keretében, amely a mikrovállalkozások fejlesztését támogatja, a megítélt összeg meghaladja a 38 milliárd forintot.
Barta E. Gyula, a MAG Zrt. vezérigazgatója a tízezredik pályázat beérkezése kapcsán elmondta: „Az elmúlt években az Új Széchenyi Terv keretében egyszerűbb és átláthatóbb lett a szabályozás, és számos technikai jellegű könnyítést vezettünk be a pályázatok beadásánál. A gyors támogatói döntés gyors fejlesztési forrást jelent a vállalkozások számára, ezért lehet ilyen népszerű ez a pályázatunk.”
A „Mikrovállalkozások fejlesztése” pályázat keretében a legkisebb vállalkozások támogatása érdekében eszközbeszerzésre, infrastrukturális és ingatlanberuházásra, valamint információs technológia fejlesztésére lehet pályázati forrást igényelni. A beérkezett tízezredik pályázat egy győri családi vállalkozásé, amely az igényelt támogatásból a vevői igények magasabb minőségben történő kiszolgálását, a megnövekedett feladatok párhuzamos végzésére való felkészülést valósítanák meg egy új szervizelő üzem létrehozásával.
Az Új Széchenyi Terv legnépszerűbb pályázatára, a „Mikrovállalkozások fejlesztése” konstrukcióra beérkezett pályázatok támogatási igénye meghaladja az 59,7 milliárd forintot, ebből eddig 38,08 milliárd forintot ítéltek meg a kedvezményezetteknek.
A jogszabály által meghatározott 30 napos befogadási határidőt a MAG Zrt. tartja a pályázatok feldolgozásában. A beérkezéstől számított 30 nap alatt megszületik a döntés, amit a hiánypótlás és a tisztázó kérdés kiküldése és beérkezése között eltelő idő hosszabbíthat meg. Döntő a pályázók munkájának minősége, hiszen a sikerhez két szereplő kell. Az uniós források teljes körű lehívásának ugyanis elengedhetetlen feltétele, hogy a támogatásban részesülő projektek a szabályoknak megfelelően valósuljanak meg.
Az Új Széchenyi Terv arra ösztönzi a pályázókat, hogy saját életképes, hosszútávon fenntartható üzleti terveik és ne a pályázatok terhére elszámolható költségek alapján pályázzanak. A legtöbb pályázat a Vállalkozásfejlesztési, Tudomány-Innováció, és Zöldgazdaság-fejlesztési Program kiírásaira érkezett be és azokon nyert támogatást az Új Széchenyi Tervben.
Forrás: https://old.magzrt.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=4253:tizezer-mikrovallalkozas-igenyli-az-uj-szechenyi-terv-tamogatasat&catid=37:koezlemenyek&Itemid=179
2012.11.09.
Itt az idő a pénzköltésre!
Még mindig rengeteg uniós pénz vár lehívásra a mostani, végéhez közeledő támogatási ciklusban. Amit határidőig nem használunk fel, az a forrás elvész, a közösség egyik alapszabálya szerint. Tovább kellene tehát fokozni a tempót.
Magyarország jövő év végig az utolsó fillérig szerződéssel leköti azt a 8200 milliárd forintot, amely ebben az uniós költségvetési ciklusban a rendelkezésére áll, a forrásnak eddig 80 százalékát kötötték le – jelezte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára egy uniós szakpolitikai fórumon, csütörtökön Budapesten. Mint mondta, a támogatási pályázatot befogadó határozatok száma jelenleg heti 200, a heti kifizetés pedig 25 milliárd forint. A korábbi kormány idején heti 100 határozat született, és 5,5 milliárd volt a kifizetés. A gyorsulást az egyszerűsített és átlátható pályázati rendszernek tudta be a helyettes államtitkár az MTI beszámolója szerint.
Magyarország a nettó kifizetésekben a hatodik helyen áll az uniós országok között a Távirati Iroda közlése szerint, a teljes támogatás 95 százalékát hirdették meg eddig, 80 százalékára kötöttek szerződést, és több mint 3000 milliárd forintot fizettek ki eddig. Ahhoz, hogy a mostani keretet kimerítse Magyarország, a mostani tempó duplájára lenne szükség viszont Heil Péter a Figyelőnek adott nyilatkozata szerint. A szakértő a lapnak azt is mondta, bár az NFÜ jelenleg több támogatási szerződést köt, mint a kormányváltáskor, ha a szerződéskötések sebességet nem darabban, hanem forintban mérjük, akkor a 2007-2010-es időszak átlaga magasabb, mint a mostani.
Korábbi kérdésünkre pályázatíró cégek is megerősítették, hogy bár több pályázati célkitűzés született kifejezetten a kisvállalatok beruházásainak támogatására, a valóságban az érintettek nehezen jutnak pénzhez.
Lemaradás van
Egyelőre viszont hatalmas a lemaradás a szakemberek szerint az uniós pénzek kifizetésének területén, szükség is van tehát az események felpörgetésére. „Magyarország számára 8200 milliárd forintnyi pályázati forrás elérhető, ebből még jelen pillanatban csak 3000 milliárdot fizettünk ki, tehát jelen pillanatban még ott van 5200 milliárd forintnyi kihasználatlan forrás – mondta Essösy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója a GazdaságTV–nek adott nyilatkozatában.
A kis- és közepes vállalkozások támogatásának fontosságát hangsúlyozta Erich Unterwurzacher, az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatóságának igazgatója, miután a foglalkoztatásban fontos szerepet töltenek be. Ebben a költségvetési periódusban 7,2 milliárd eurót kaptak a közös kasszából. Beszélt az igazgató arról is, hogy egyes országokban gond van a támogatások kifizetésének szabályosságával, de konkrét országokat nem említett. Magyarországon a kifizetés jobb az uniós átlagnál, de az egyes programok kifizetése nem egyenletes – tette hozzá. A Magyarország által eddig lekötött európai uniós támogatások közel fele az önkormányzati és központi költségvetési szektorhoz kötődik az NFÜ közlése szerint. 2007-2013 között a vállalkozások fejlesztésére, ezen keresztül gazdaságfejlesztésre az összes forrás 14-16 százaléka jutott Matolcsy György közlése szerint.A szakember szerint ezt az 5200 milliárd forintot a következő három évben valahogy „ki kellene fizetni, ezért jelenleg a padlássöprés állapotában vagyunk”, mivel rendkívül sok beruházó van, aki el sem kezdte a pályázati folyamatot, sok olyan kiírás lenne, amire még a közbeszerzést meg sem kezdték. „Ugyanakkor rendkívül sok jó és új pályázat jött ki, például önkormányzatoknak, iskoláknak szóló pályázatok tömkelege került kiírásra. Az iskolák számára most zárult olyan pályázat, amely délutáni képzésekről, angol nyelvoktatásról, lovas oktatásról szól, óriási volt a túljelentkezés, rendkívül sok iskola érdeklődött. Ez azt jelenti, hogy vannak jó pályázatok, olyan pályázatok, ahol a kereslet és a kínálat metszi egymást” – mondta Essösy Zsombor. A szakember szerint van még mit tenni. Elismeri a kormányzat erőfeszítéseit, de mint fogalmazott „még túlontúl gyakran kerül homokszem a gépezetbe”.
Szép új világ?!
A korábbinál 360 milliárd forinttal kevesebb uniós forrásra számíthat Magyarország a 2014-2020 közötti uniós költségvetési ciklusban, ami húsz százalékos csökkenést jelent. Ha nem tudjuk kimeríteni a most rendelkezésre álló keretet, nehéz lesz érvelni a források elvonása ellen.
Gyökeresen megváltozik az európai uniós források elosztása 2014 és 2020 között, a fejlesztési pénzek nagy részét a vállalkozások kaphatják – nyilatkozta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter októberben. A forráselosztási elképzelés szerint a következő hét évre jutó várhatóan 20 milliárd euróból 60 százalékot gazdaságfejlesztésre, ezen belül 46 százalékot vállalkozásfejlesztésre, 14 százalékot területfejlesztésre, további 10-10-10 százalékot közlekedési, energetikai és humánerőforrás-fejlesztésre, 7 százalékot a központi régió és Budapest fejlesztésére fordítana Magyarország, 3 százalékot pedig tartalékolna – közölte a miniszter. Erich Unterwurzacher, kiemelte: a következő, 2020-ig tartó költségvetési időszakban már nem juthatnak uniós fejlesztési forráshoz azok a társaságok, amelyek hitelből is képesek tőkéhez jutni, a közösség ezeknél garanciát vállal a hitelekre.
2012.11.06.
Miből fejlesszünk? Uniós pénzekből!
Az Új Széchenyi Terv pályázati kiírásai most a legtöbb magyarországi kis- és középvállalkozás számára pályázati lehetőségeket egész sorát nyújtják. Az uniós pénzek segítségével még a forráshiányos környezetben is lehetőség nyílik a vállalkozás fejlesztésére, bővítésére.
Az eddigi kiírások mellett társadalmi egyeztetésre kerültek az épületenergetikai pályázatok; lehetőség van megújuló energiaforrással kombinált fejlesztések megvalósítására is. A beruházás teljes értékének 65-85%-a igényelhető! A kiírások várhatóan 2012 decemberében nyílnak meg. Pályázható az épületek hőszigetelése, nyílászáró csere, használati melegvíz- és fűtési rendszerek korszerűsítése. Napelemek, napkollektorok, geotermikus energia felhasználás és biomassza felhasználás is kapcsolható az energetikai fejlesztésekhez. Vállalkozások, non-profit szervezetek és közoktatási intézmények is pályázhatnak – áll a Diamond Top Consult Kft. közleményében.
Ha azonnal szeretné megvalósítani fejlesztéseit, a következő, jelenleg is nyitva álló lehetőségek állnak rendelkezésére:
Ingatlan vásárláshoz, eszközbeszerzéshez – A GOP 2.1.1.M kiírásban kedvezményes hitel és támogatás igénybe vételével lehetőség van ingatlan vásárlásra, eszközbeszerzésre és szoftverek megvásárlására is, 45%-os támogatásintenzitás és mindössze 10% önerő mellett. Lakás és ház is megvásárolható! Induló vállalkozás is pályázhat, az 1 lezárt év és az 1 fő statisztikai létszám nem követelmény.
Meglévő ingatlan fejlesztéséhez – a Telephelyfejlesztés című kiírásban legalább 50%-os támogatás igényelhető saját, vagy bérelt ingatlan fejlesztésére, infrastrukturális beruházásokra, vagy akár új épület építésére; valamint lehetőség van eszközbeszerzésre is.
Új gépek beszerzéséhez – A GOP 2.1.1.B pályázat elsődlegesen eszközbeszerzést, szoftvervásárlást és ingatlan felújítást támogat; kiegészítő jelleggel lehetőség van tanácsadás (HR, vállalatvezetés) igénybe vételére is. A pályázatban 35%-os támogatás igényelhető.
Teljes informatikai rendszerek, szoftverek vásárlásához – Vállalatirányítási szoftverek beszerzéséhez és teljes körű bevezetéséhez a GOP 2.2.1 pályázat keretében 50%-os támogatást igényelhet.
Létszámbővítéshez és bérköltség csökkentéshez – A GOP 2.2.4 konstrukcióban új munkavállaló első 12 havi bér és járulék költségére kérhető akár 70%-os támogatás. Nők, GYES/GYED-ről visszatérők, és megváltozott munkaképességű személyek alkalmazása esetén szintén akár 70% támogatás igényelhető munkabérre. A munkaügyi központoknál szintén igényelhető támogatás GYES/GYED-ről visszatérők, pályakezdők, 50 év felettiek, tartós munkanélküliek alkalmazása esetén. A támogatás mértéke 50-70%, de akár 100% is lehet. A támogatás havonta elszámolható és lehívható. Szintén a munkaügyi központokon keresztül igényelhető támogatás a meglévő munkatársak bérköltségéhez (munkahely megtartó támogatás).
Forrás: https://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/kkv-palyazatok/mibol-fejlesszunk-unios-penzekbol/
2012.11.06.
Közel 46 és fél milliárd forint fejlesztés valósulhat meg az Új Széchenyi Terv keretében
Több mint 420 pályázat támogatására nyílik lehetőség a gazdaságfejlesztés, környezetvédelem, közlekedés, valamint szociális és oktatási tématerületeken. A megvalósuló projekteknek köszönhetően közel 46 és fél milliárd Ft összértékű beruházás valósulhat meg Magyarországon.
A 1403/2012. Kormányhatározat alapján a Regionális Operatív Programok keretében 28 támogatási konstrukcióban az előzőleg forráshiány miatt tartaléklistára került több száz pályázat részesülhet támogatásban. Az Új Széchenyi Terv 30 milliárd forinttal támogatja a gazdaság, környezetvédelem, közlekedés- és humán szolgáltatás tématerületeken megvalósuló fejlesztéseket.
Országos szinten a gazdaságfejlesztés tématerületen több mint 12,1 milliárd Ft támogatás kiosztására kerül sor. Ezek lehetővé teszik a kis- és középvállalkozások telephelyeinek fejlesztését, élénkítve a helyi termelést és munkaerő piacot. Az ipartelepítés támogatásának hatására pedig remélhetőleg még több munkahely kerül megtartásra illetve kialakításra a régiókban.
A Kormányhatározat értelmében a Közép-magyarországi régióban a 2011. február elején megjelent „Mikrovállalkozások fejlesztése” című pályázati kiírásra érkezett pályázatokból minden szakmai kritériumoknak megfelelő, de ez idáig tartaléklistán szereplő projekt támogatásban részesült. Ez összesen 73 db pályázatot jelent, 600 millió forintos forrással.
Két további gazdaságfejlesztési pályázat esetén is támogatásra kerültek a tartaléklistán szereplő pályázatok: a „Vállalatok komplex technológiai innovációjának támogatása”, valamint az „Innovációs eredmények hasznosításának támogatása KKV-k részére” című kiírásoknál. Előbbi esetén ez 29 db projektet jelent 2 milliárd Ft támogatási összeggel, utóbbi esetén pedig 74 db projektet 1,19 milliárd Ft támogatással. A Közép-magyarországi régióban így összesen 176 vállalkozás részesülhet mintegy 3,8 milliárd Ft támogatásban.
A Dél-alföldi, Dél-dunántúli és Közép-dunántúli régióban összesen 6,2 milliárd Ft értékű környezetvédelmi fejlesztés valósulhat meg. Ezeknek köszönhetően a településeknek lehetőségük nyílik régóta esedékes vízvédelmi rendszereik kialakítására, megvédve a lakosság értékeit hirtelen lezúduló csapadék valamint belvíz veszély esetén, mely az elmúlt években jelentős károkat okozott. Omlásveszélyes partfalak stabilizálása is sor kerül 3,8 milliárd Ft támogatással, mely szintén jelentősen hozzájárul a lakosság és a környezet értékeinek védelméhez.
Országos szinten 3,4 milliárd Ft támogatást kapnak még óvodák, bölcsődék és civil szervezetek is, és 2,5 milliárd Ft értékű beruházás valósulhat meg kerékpárforgalmi hálózatok kialakítására.
Forrás: https://palyazat.gov.hu/content/10124
2012.09.14.
Újabb forrásemelés a legnépszerűbb pályázaton!
Megemeljük a GOP-2011-2.1.1/M esetében a rendelkezésre álló keretet, ennek megfelelően a pályázati felhívás „A.2. Rendelkezésre álló forrás és a támogatható pályázatok várható száma” fejezete a következők szerint módosul:
„A 2.1. A GOP-2011-2.1.1/M esetében:
A vissza nem térítendő támogatás esetében az 1333/2012. (IX. 7.) Korm. Határozat alapján a GOP-2.1.1. konstrukcióra rendelkezésre álló keret 105 milliárd forint. Amennyiben a rendelkezésre álló kötelezettségvállalási keret kimerül, vagy annak kimerülése előre jelezhető, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a benyújtási határidő előtt a benyújtás lehetőségét felfüggesztheti vagy a pályázatot lezárhatja."
A módosítás eredményeként lehetőség van arra, hogy a konstrukció teljes keretösszegének erejéig kötelezettségvállalás történjen a különböző pályázati felhívások alatt, rugalmasan igazodva a piaci igényekhez, és a forráskeret kimerülése esetén minden felhívás egyidejűleg kerüljön felfüggesztésre. A módosítás kiegyensúlyozott forrásfelhasználást tesz lehetővé.
2012.08.23.
Pályázatok befogadási és kiválasztási határidejének meghosszabbítása a a mikrovállalkozások fejlesztése érdekében megjelent felhívásnál
Az Új Széchenyi Terv keretében megjelent „Mikrovállalkozások fejlesztése” című, GOP-2011-2.1.1/M kódszámú pályázati kiírás keretében benyújtott pályázatok számának a tervezettet az elmúlt hónapokban jelentősen meghaladó növekedésére tekintettel, a 2012. július 2. és 2012. augusztus 31. között beérkezett pályázatok esetében a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I.28) Korm. rendelet 23/A. § -ának (8) bekezdése és 27. §-ának (3) bekezdése alapján a befogadási határidőt 7 nappal, a projekt kiválasztási határidőt 15 nappal meghosszabbítjuk.
2012.07.20.
Módosítás a mikrovállalkozások fejlesztése érdekében kiírt felhívásban:
Az 1501/2011. (XII. 27.) Korm. Határozatban foglaltak szerint módosult a „Mikrovállalkozások fejlesztése” című (GOP-2011-2.1.1/M kódszámú) pályázati felhívás keretösszege:
A fent említett Korm. Határozat alapján a GOP-2.1.1. konstrukcióra rendelkezésre álló keret 81 milliárd forint. Amennyiben a rendelkezésre álló kötelezettségvállalási keret kimerül, vagy annak kimerülése előre jelezhető, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a benyújtási határidő előtt a beadás lehetőségét felfüggesztheti vagy a pályázatot lezárhatja.
A GOP-2011-2.1.1/M kiírás keretében a támogatott pályázatok várható száma: 3500-15000 darab, időarányosan havonta 160-680 darab.