2020.03.30.

Megemelt előleg, kitolt határidők, könnyebb elszámolás az uniós társfinanszírozású projekteknél

2019.06.21.

GINOP-4.1.3-19

Napelemes rendszer telepítésének támogatása mikro-, kis- és középvállalkozásoknak

A pályázati konstrukció célja:

 Jelen felhívás hozzájárul a megújuló energiaforrások felhasználására irányuló beruházások megvalósításához vissza nem térítendő támogatás formájában. Egyszerre szolgálja a környezettudatos gazdasági versenyképesség erősítését, a környezetterhelés csökkentését, illetve a vállalkozások rezsiköltségekhez kötődő terheinek enyhítését. Támogatható a kkv-k épületeinek és az épületekben folyó gazdasági-termelési folyamatok energiafogyasztásának fedezését szolgáló napelemes rendszerek telepítése.

A támogatás mértéke, összege:

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 1,5 millió Ft, maximum 3 millió Ft.

A projekt keretében támogatható tevékenységek:

Napelemes rendszer beszerzése és telepítése a saját energiafogyasztás fedezését szolgáló hálózati villamosenergia-termelés céljából

Támogatott a napelemes rendszerek beszerzése és telepítése, a kapcsolódó szerkezeti- és tartóelemek beszerzése és telepítése, az épület elektromos rendszeréhez illetve a hálózathoz való csatlakozáshoz és a műszakilag biztonságos működéshez szükséges elemek beszerzése és ezek kiépítése; akkumulátorok; mérő- és szabályozó berendezések beszerzése és felszerelése.

Kizárólag a fejlesztéssel érintett épülethez, vagy azonos fűtési körön lévő épületekből álló épületcsoporthoz kötődő, illetve az épületben működő termelési eszközök teljes releváns villamos-energiaigényének legfeljebb 100 százalékát fedező, minimum 7,5 kWp, maximum 15 kWp névleges teljesítményű napelemes rendszerek telepítése támogatható.

A további részletekért keressen bizalommal a https://www.ezustkincs.com/kapcsolat/ oldalon vagy telefonon a +36 70 368 01 55 számon vagy e-mailen az  ezustkincskft@gmail.com címen.

2017.07.25.

Még pályázható a Gyakornoki program

A Ginop-5.2.4-16 Gyakornoki program pályakezdők támogatására az eddig beérkezett pályázatok száma alapján továbbra is nyitva a lehetőség a benyújtáshoz. A program elsődleges célja a fentiekkel összhangban a közvetlen munkahelyteremtés elősegítésén túl az iskolai rendszerű képzésben, felnőttoktatásban vagy felnőttképzésben megszerzett szakképesítés hasznosulásának elősegítése, a fiatalok korai munkahelyi tapasztalathoz segítése, ezzel a későbbi foglalkoztathatóságuk növelése. A gyakornoki program a vállalkozás statisztikai létszámának növelésével együtt járó, azaz új státusz betöltését eredményező foglalkoztatás esetén egyrészt bér- és járuléktámogatást nyújt a vállalkozások számára a gyakornok foglalkoztatásához kapcsolódóan kilenc hónapon keresztül, másrészt lehetőséget teremt segítő vállalati gyakornoki kapcsolattartó tevékenység ellátására és szükség esetén az új munkahely tárgyi és infrastrukturális feltételeinek kialakítására is.

Néhány fontosabb információ a pályázatról:

1, Azok pályázhatnak, akik 

- rendelkeznek legalább egy lezárt teljes üzleti évvel

- az éves átlagos statisztikai állományi létszáma a támogatási kérelmek benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum 1 fő volt 

-mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülnek

2, A támogatás összege és mértéke:

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege minimum 2.300.000 Ft maximum 30 000 000 Ft. 

A támogatás maximális mértéke 100 %. 

3, Az elszámolható költségek köre:

- Gyakornok(ok) foglalkoztatása

- Vállalati gyakornoki kapcsolattartó foglalkoztatása

- Adminisztrációs feladatok ellátása

- Nyilvánosság, tájékoztatás költségei

- Eszközök, immateriális javak beszerzése a gyakornoki munkahely(ek) kialakításához

- Infrastrukturális és ingatlan beruházás a gyakornoki munkahely(ek) kialakításához

Ha a pályázat felkeltette az érdeklődését, akkor az alábbi elérhetőségek valamelyikén kérje a pályázatról szóló egyszerűsített összefoglalónkat, amiből további fontos információkat tudhat meg. 

Bármilyen további kérdés felmerülése esetén keressen bizalommal a https://www.ezustkincs.com/kapcsolat/ oldalon vagy telefonon a +36 70 368 01 55 számon vagy e-mailen az  ezustkincskft@gmail.com  címen.

2017.07.03.

Forrás: kormany.hu

2017.03.23.

A jövő héten az összes uniós pályázat megjelenik

A jövő héten megjelenő pályázatokkal már a 2014-2020-as uniós támogatási ciklus pályázatainak 100 százaléka lesz meghirdetve, ezzel az ország 30-40 százalékkal előzi meg régióbeli társait - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Portfólió uniós források 2017 elnevezésű konferencián csütörtökön Budapesten.

Lázár János hozzátette: nem lesz forrásvesztés, az előző időszak elszámolását június 30-ig lezárják; csak pár százalék a vitás ügyek aránya.     Magyarország áll a legjobban a meghirdetett, lekötött, kifizetett támogatásban is a régióban, a források fele, 4-4,5 ezer milliárd forint le van kötve, 2 ezer milliárd forint, 22 százalék a kifizetések aránya. A problémás számlák aránya a korábbi 5-8 százalékról 2-3 százalékra esett, ami mutatja, hogy az uniónak nincs jelentős, érdemi problémája a magyarországi elszámolással és a végrehajtott projektekkel.

A 2019 utáni időszakról azt mondta, "nem látja kristálytisztán" mi fog történni, mire lesz képes a magyar gazdaság uniós támogatások, megengedett állami szubvenciók nélkül, azonban az biztos, hogy vége az alacsony bérekre épülő versenyelőny korszakának, innováció kell a versenyképességhez.

Kitért arra, hogy nemsokára publikálják a KPMG tanácsadó  cégnek a Miniszterelnökség megbízásából készített tanulmányát  az uniós források felhasználásáról, amelynek egyik megállapítása, hogy az előző ciklus pénzeinek nagy részét nem vállalkozásfejlesztésre, hanem a vállalkozók jövedelmének kiegészítésére fordították a nyertesek. Ezt a tendenciát szeretnék megváltoztatni - tette hozzá.

Elmondta, a sikerhez elengedhetetlen volt a pályázatokkal foglalkozó 1800-2000 állami tisztviselő munkája, akik ezért 2200 milliárd forint kifizetésénél 12 havi, 2700 milliárd forintnál 24 havi prémiumot kapnak. Megjegyezte, jó hír, hogy a munkatársaik "pénzért hajlandóak dolgozni", Brüsszelben és Nyugat-Európában szavai szerint nincs ez már így, ott már a pénz sem bír feltétlenül ösztönző erővel.

A korrupció csökkentésére és a transzparencia növelésére állami projektértékelői rendszert alakítottak ki, 3000 értékelővel, ez a rendszer lassabb lesz, mint a piaci alapon működő, de sokkal nagyobb transzparenciát biztosít, és társadalmi célokat szolgál.

Lázár János elmondta, hogy Brüsszelben erős a törekvés az intézményrendszer központosítására, a nemzeti intézmények nélkül. Ez nagyon súlyos politikai és gazdasági szuverenitást érintő kérdés - jegyezte meg. Elmondta, a hogy a központosított, közvetlenül elérhető forrásokhoz való hozzáférésben Magyarország egyelőre közepes eredményeket tud csak felmutatni, kivéve talán a kutatás-fejlesztést. A miniszter az elmúlt 27 év legfontosabb gazdaságtörténeti győzelmének tekinti, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a paksi atomerőmű kapacitás fenntartását. Ez egy 12,5 milliárd eurós beruházás lesz, amelynek pont 2019-2022 között lesz a legnagyobb hatása a magyar gazdaságra - tette hozzá.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerint az Európai Bizottság "politikai realitásérzékét mutatja", hogy nem számol a Brexittel, noha 2019-ben elzáródik a brit "pénzcsap". Az államtitkár a bizottság mai érdekérvényesítő képességét látva alkalmatlannak tartja a testületet arra, hogy több tízmilliárd euró többlet befizetésére rávegye a nettó befizetőket. Ezért csak azoktól a tagállamoktól tudják majd elvenni a pénzt, amelyek addigra nem használják fel a rendelkezésre álló forrásokat - mondta. Úgy vélte, ez is oka a "rohanásnak" a pályázati pénzek lehívásánál, ami árfelhajtást eredményez a pályázatoknál a tervek és a megvalósítás közötti projektköltségekben. Ezért hozta a kormány azt a döntést, hogy 30 százalékig engedi a költségek növekedését, különböző feltételek mellett - mondta.

Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke szerint a közpénzekből megvalósuló nagyberuházásoknál számottevőek az integritási kockázatok, és megjegyezte, hogy a korrupció, csalás és sikkasztás ellen megfelelően működő integritás-irányítási rendszerre van szükség az egyes projekteknél is.  Az ÁSZ 4-es metró beruházásról 2010-ben publikált jelentésének megállapításaival szinte teljes mértékben összhangban van az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentése - mondta. A számvevőszéki jelentés felhívta a figyelmet egyebek mellett arra, hogy a beruházás feltételrendszerét előnytelen szerződéses kötelezettségek vállalása, közbeszerzési szabálytalanságok jellemezték - emlékeztetett.

Az elnök szerint nagy eredménye Magyarországnak, hogy a 2007-2013-as uniós támogatási ciklus forrásainak teljes összegét sikerült lehívnia, a kormány által vállalat 10 százalékos, csaknem 900 milliárd forintos túlvállalásnak köszönhetően, amit azonban más területekről kellett átcsoportosítani. Úgy vélte, a 2014-2020-as ciklusban az ország rendelkezésére álló 25 milliárd eurós forráskeretet nem túlvállalással, hanem minél korábbi pályázatással, jó felhasználással és pénzügyi teljesítéssel kellene lehívni.

Bernáth Tamás, az MFB Zrt. elnök-vezérigazgatója azt emelte ki, hogy a jelenlegi 442 MFB-pont mellé - konzorciumi partnerekkel - szeptembertől további 200 nyílhat országszerte, így a legnagyobb, kkv-ket kiszolgáló fiókhálózat lenne az országban - ismertette. Elmondta  azt is, hogy a héten kimerült a bank 0 százalékos hitelprogramjának kerete, kevesebb mint egy év alatt felhasználták a teljes 70 milliárd forintot.

Balog Ádám, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy 2020 után felértékelődik a tőkepiaci finanszírozás szerepe, és az erre való felkészülésben nagy szerepe van az uniós forrásoknak. Magyarországon a támogatási formák nagyrészt a hiányzó tőkét helyettesítik egyelőre - mondta.

Forrás: kormany.hu

2017.02.20.

Lázár: idén akár 2700-2800 milliárd forintnyi uniós pénzt fizethetnek ki

Az idén két nagy feladat áll az ország előtt az uniós források felhasználása területén, el kell végezni az előző fejlesztési időszak pénzügyi zárását, és lépéseket kell tenni az új lehetőségek felhasználása érdekében - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az érdekképviseletekkel az uniós forrásokról folytatott egyeztetésen hétfőn Budapesten, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarában.

A miniszter hangsúlyozta: a 2014-2020-as időszak keretére 2017. március 31-éig minden uniós pályázatot kiírnak, a döntési mechanizmusok átláthatóbbak lettek, így a tervek szerint 2017. december 31-éig a meghirdetett forrásokat szerződésekkel lekötik.
Hozzátette: a tervek szerint ebben az évben minimum 2200 milliárd forint uniós forrást fizetnek ki, de ez akár elérheti a 2700-2800 milliárd forintot is.

Lázár János az előző fejlesztési időszak pénzügyi lezárásával kapcsolatban megjegyezte: még jó néhány vitás ügy van az Európai Bizottsággal, elsősorban elszámolási kérdések.

Megköszönte a kamarának, az érdekképviseleteknek az uniós források lehívásához adott segítséget, és emlékeztetett arra, hogy 2013-ban az Európai Bizottság még azt valószínűsítette, Magyarország a források 30 százalékát elveszíti.
Lázár János felidézte, hogy a kamara javaslatára érte el a kormány az Európai Bizottságnál, hogy a kis- és középvállalkozások fejlesztésére 60 százalék forrás jusson a korábbi időszak 14 százalékával szemben.

Arról is tájékoztatást adott, hogy megbízták a KPMG tanácsadó céget azzal, hogy dolgozza fel a 2007-2013-as időszak tanulságait, így a rendelkezésre álló források hasznosulását.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke többek közt arról beszélt, hogy a teljes kis- és középvállalkozói (kkv) szektorban elengedhetetlen a versenyképesség javítása, és ebben az uniós források kulcsjelentőségűek.

Forrás: portfolio.hu

2016.12.29.

105 milliárd forinttal emelte meg a kormány a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) éves fejlesztési keretösszegét, ezzel a 2017-ben megjelenő, magyar gazdaságot ösztönző pályázati keret több mint 2430 milliárd forintra emelkedett - tájékoztatott Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásért felelős államtitkár.

A kormány az Éves Fejlesztési Keret (ÉFK) módosításával a keretösszeg több mint 100 milliárd forintos megemelésével 17 új pályázati felhívás megjelenéséről is döntött, így a jelenlegi fejlesztési ciklusban a GINOP keretében összesen 114 pályázati felhívás jelenik meg 2430 milliárd forint értékben. – ismertette az államtitkár. A módosítások a beruházások, fejlesztések sikeres megvalósulását szolgálják, valamint a foglalkoztatás további javításához járulnak hozzá – tette hozzá.

A kormány számára kiemelten fontos a mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása, így 3 új felhívás is megjelenik, amelyek közül az egyik a vállalkozások ipari digitalizációhoz (IPAR 4.0) kapcsolódó fejlesztéseit fogja támogatni, míg a másik logisztikai szolgáltatás-igénybevételüket támogatja majd. Elérhető lesz továbbá az Ipari Inkubációs Szolgáltató Központok létrehozása az Irinyi Terv újraiparosítási céljainak megvalósításához kapcsolódóan című felhívás is.

A foglalkoztatás további javítására az új ÉFK alapján több mint 60 milliárd forint plusz forrás jut jövőre és 10 új felhívás jelenik meg a GINOP keretében. A pályázatok között van, amely az alternatív munkaerő-piaci szolgáltatásokat támogatja, képzéssel és mentorálással ösztönzi az álláskeresők, illetve a fiatalok vállalkozóvá válását. Szerepel közöttük továbbá jogszerű foglalkoztatást célzó szolgáltatásnyújtás támogatása, munkavállalók mentális egészségének fejlesztése, leépítések megelőzése és kezelése, társadalmi célú vállalkozások ösztönzése, illetve munkaerő-piaci alkalmazkodóképesség fejlesztését célzó tematikus projektek támogatása.

Egy új turisztikai pályázati felhívás is megjelenik, amely a Turisztikailag frekventált térségek integrált termék- és szolgáltatásfejlesztését fogja segíteni közel 21 milliárd forinttal.

Infokommunikációs területen is megjelenik egy új felhívás, amely az „Online kormányzati, közigazgatási és e-egészségügyi szolgáltatások terjedésének és a digitális jólét megteremtésének elősegítése országos/helyi civil és szakmai szervezetek támogatásával” címet viseli.

Pénzügyi eszközök között területén is van változás, az álláskeresők és fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása érdekében elérhető lesz kombinált hitel, csakúgy mint a társadalmi célú vállalkozások ösztönzésére, összesen 13 milliárd forint értékben. – ismertette az államtitkár.

Forrás: kormany.hu

2016.12.07.

Rákossy Balázs kiemelte: a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (Ginop) a pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése címén a korábbihoz, az előző uniós ciklushoz képest több mint háromszor nagyobb összegű forrás, összesen mintegy 730 milliárd forint áll rendelkezésre. A tíz új hitelterméket a Ginop, illetve a Versenyképes Közép-Magyarország operatív program (Vekop) keretében összesen 537 milliárdos keretösszeggel lehet igénybe venni.

A kombinált hiteltermékeket kapacitásbővítésre, infokommunikációs fejlesztésekre, kutatás-fejlesztésre, energiahatékonysági beruházásokra és komplex élelmiszeripari beruházásokra lehet felvenni - tette hozzá Rákossy Balázs.

Elmondta: a visszatérítendő forrásokhoz rendkívül kedvező feltételekkel, jellemzően 15 éves futamidővel és 0-2 százalékos kamat mellett juthatnak a vállalkozások, 10 százalék saját forrás mellett.Bártfai-Mager Andrea, a postaügyért és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős kormánybiztos elmondta: a kormány a gazdasági növekedés, a versenyképesség növelése és a foglalkoztatás bővítése érdekében használja fel a 2014-2020 között rendelkezésre álló európai uniós gazdaságfejlesztési forrásokat. Az MFB kiemelt figyelmet fordít a termékek fejlesztésekor arra, hogy az ország kevésbé fejlett térségeiben is gyorsan és könnyen elérhetőek legyenek a források, elősegítve a vidék felzárkózását - fűzte hozzá.

A kormánybiztos elmondta: 442 MFB-ponton érhetők el a pályázatok, de 2017-ben további 200 MFB-pontot nyitnak meg, így jövőre már közel 650 ponton várják a pályázók jelentkezését. A pályázatok a Széchenyi 2020 - palyazat.gov.hu, illetve a mfbpont.hu portálon szerdától olvashatók.

Forrás: kormany.hu

2016.10.19.

Minden idők legnagyobb uniós pénzkifizetése jöhet 2017-ben

Idén decemberig szeretné a kormány elérni az 5000 milliárd forintos kötelezettségvállalást 2017-es évre, melyből 2500 milliárd forint kifizetése a cél - mondta Lázár János. A Vidékfejlesztési Programban eddig 38 jogcímen 942,5 milliárd forintnyi pályázatot írtak ki, 476 milliárdnyit zártak le, illetve függesztettek fel. 

A hivatalos pályázati oldalon található fejlesztési statisztika alapján jelenleg 24314 db pályázat érkezett be, melyből 4554 nyertest számlálunk. A megítélt támogatások összege jelenlegi állás szerint 3047 milliárd forint, a kifizetett összeg pedig 727,6 milliárd forinton áll. Hatályos szerződéssel összesen 3963-an rendelkeznek.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány tartja magát célkitűzéséhez, miszerint az európai uniós támogatások jelenlegi ciklusának összes pályázatát kiírják 2017. március 31-ig. Hozzátette, hogy jelenleg már 3500-4000 milliárd forint között van a kötelezettségvállalás a 2017-es évre, decemberig szeretnék elérni az 5000 milliárd forintot, ebből 2017-ben 2500 milliárd forint kifizetése a cél.

Közölte, vidékfejlesztésre 1294 milliárd forintos uniós támogatás jut a teljes 8900 milliárd forintos uniós pénzből, mely "óriási lehetőség kell, hogy legyen a mezőgazdaság számára" - tette hozzá. A vidékfejlesztésben a kormányprogram szerint a támogatások 80 százalékát a kis- és közepes gazdaságok, 20 százalékát pedig a nagygazdaságok felé szeretnék fordítani. Azt is elmondta, hogy húszmilliárd forintos többletkeretet biztosítanak arra, hogy a nagyüzemek jó pályázatai támogatásban részesülhessenek.
Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség államtitkára elmondta, hogy a programban 68 pályázati felhívás keretében közel 1300 milliárd forint áll a pályázók rendelkezésre. Eddig 38 jogcímen 942,5 milliárd forintnyi pályázatot írtak ki, 476 milliárdnyit zártak le, illetve függesztettek fel.
A pályázatok iránt nagy az érdeklődés. Kiemelte a kertészek munkáját támogató, 66 milliárd pályázat, amelyre 70 milliárdot is meghaladta az igénylés, és a településképet meghatározó épületek felújítását szolgáló 27 milliárdos keretű is, amelyre 76 milliárd volt az igény. A jogos igények kielégítésére, ahol lehet többletforrásokat is bevonnak, így a környezetgazdálkodásra 20 milliárd, a kertészetre 15 milliárd forint pluszpénz jut.

Forrás: portfolio.hu

2016.10.15.

Forrás: portfolio.hu

2016.08.22.

Meglepő húzás a kormánytól: ezermilliárdról indul konzultáció

Miután a 7 éves uniós keretösszeg közel kétharmadát meghirdette már a kormány, most előírta, hogy sok pályázatnál kötelező lesz még a meghirdetés előtt tíznapos szakmai konzultációt tartani. A friss kormánydöntés röviddel azután született, hogy kirobbant a Voldemort-ügyként elhíresült botrány, amely éppen a szakmai észérvek teljes figyelmen kívül hagyásából indult és mostanra már egy fideszes képviselő mentelmi joga került veszélybe. A kormányrendeletnek nem csak ez a pontja tekinthető rendkívül pályázóbarátnak, hanem számos egyéb is. Így például lényeges, hogy mostantól az összes vidékfejlesztési pályázatnál 50%-os támogatói előleget kaphatnak a nyertesek, és a céges pályázók egyik "rémálmát" is kiküszöböli az új jogszabály. 

Hirtelen elkezd konzultálni a kormány az EU-pályázatokról

Forrás:portfolio.hu

2016.06.09.

Rákossy Balázs a konferencia megnyitóján ismertette: a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) eddig 48 pályázat jelent meg, az év végéig további 48 kiírás lesz, és elindult a visszatérítendő támogatások rendszere is.  Hozzátette: a kis- és középvállalkozásoknál a kapacitás bővítését, a kutatás-fejlesztést és innovációt, a piacra jutást, az exportképesség növekedését kiemelten támogatják azért, hogy a következő években a 2500-3000 külpiacon is értékesítő kkv-k száma 10 000 fölé emelkedjen.

Az NGM államtitkára kitért a magyar gazdaság újraiparosításának támogatásra is, szeretnék elérni, hogy az ipar GDP-hez történő hozzájárulása a mostani 22 százalékról 30 százalékra nőjön.Rákossy Balázs hangsúlyozta, hogy a visszatérítendő uniós támogatásokat felölelő pénzügyi eszközökre a 2014-2020-as időszakban mintegy 720 milliárd forintot különített el Magyarország, ez az összeg háromszorosan a 2007-2013-as időszakénak. A források kihelyezése megkezdődött a Magyar Fejlesztési Bankon (MFB) keresztül, ebben a konstrukcióban az idén 630 milliárd forint keretre 18 pályázattal számolnak.

Az NGM államtitkára szólt arról is, hogy az uniós források hatékony felhasználásának fontos szerepe van a magyar gazdaság eredményeiben.A kormány kiemelt figyelmet fordít a versenyképességre, a kis- és középvállalkozások támogatására, a korábban hozott stratégiai döntés alapján az uniós források 60 százalékát közvetlen gazdaságfejlesztésre fordítja - mondta Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár az eseményenVitályos Eszter ismertette, hogy a 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklusban a kifizetett 9223 milliárd forintra 150 ezer pályázat érkezett, ebből 70 600 nyert, közülük alig volt 44 ezer a vállalkozás, a források 90 százaléka közkedvezményezettekhez jutott.

Elmondta, a kormány arról döntött, hogy a 2014-2020-as időszakban az uniós forrásokat nem aprózza el, 2017. június 30-ig az összes pályázatot kiírja, hiszen fontos, hogy 2017-2018-ban a támogatási szerződések megvalósuljanak, és a források lekötése és kifizetése érdemben beinduljon.Hangsúlyozta: a kormány az uniós források felhasználásakor is együttműködik a magyar piaci szereplőkkel, példaként említette, hogy az új közbeszerzési törvényben a kormány az uniós keretek között próbálja megteremteni annak a feltételeit, hogy a magyar gazdaság szereplőinek ugyanolyan lehetőségük legyen hozzáférni az itteni közberuházásokhoz, mint amilyen a nyugat-európai cégeknek a saját piacukon már régóta megvan. Vitályos Eszter szólt arról is, hogy a pályázatoknál kiemelten figyelnek a bürokrácia csökkentésére, kevesebb adatot kell beadni, egyszerűsített, elektronikus beadási rendszert működtetnek, amelyet a pályázók is tudnak használni.

Erich Unterwurzacher, az Európai Bizottság regionális politikai főigazgatóságának igazgatója a konferencián hangsúlyozta, hogy az uniós források felhasználásakor a kkv-kra kell fókuszálni, a versenyképességi programokat célszerű támogatni. Az 2014-2020-as programozási időszakban a kis- és középvállalkozások segítésében az eddiginél nagyobb szerepet kapnak a visszatérítendő pénzügyi eszközök, ennek bevezetésében Magyarország élenjár - mondta Erich Unterwurzacher.Adriana Sukova-Tosheva, az Európai Bizottság szociális és foglalkoztatási igazgatóságának igazgatója elmondta, hogy az unió a fiatalok foglalkoztatásának segítését fontosnak tekinti, hosszú távon a munkaerőpiaci egyensúly megteremtését tartja elsődlegesnek, és ezt támogatja is a szociális alapból.

Forrás: kormany.hu

2016.06.02.

Nyugtatás két témában

Mindezt Katainen amiatt mondta, hogy nyugtassa a kelet-közép-európai államokat, akik az új, kölcsönökön alapuló támogatási modellben életveszélyes fenyegetést látnak a vissza nem térítendő támogatásokra épülő kohéziós politikai modellre. A Bruxinfó beszámolójaszerint az alelnök közép- és kelet-európai tudósítók egy kisebb csoportjának nyilatkozva azt hangsúlyozta:
A következő többéves keretköltségvetésben rendelkezésre álló pénzek zöme vissza nem térítendő támogatás marad, de növekedni fog a kölcsönök és a pénzügyi eszközök részaránya.

A nyugtatás persze nem véletlen, hiszen Katainen éppen tegnap jelentette be azt, hogy a visszatérítendő forrásokra épülő Juncker-féle beruházási terv sikere miattmeghosszabbítják a mögöttes pénzügyi alap működését (európai stratégiai beruházási alap, azaz EFSI). Ez egyébként rögtön felveti azt a kérdést, hogy az alap további működéséhez elvesznek-e pénzt a 2014-2020-as keretköltségvetésben előre dedikált fejlesztési céloktól, de Katainen ebben a témában is nyugtatott, miszerint nem, mert elegendő forrás van ehhez a büdzsében.A közkeletű néven csak Juncker-tervnek emlegetett, eredetileg 3 évre tervezett európai beruházási terv, illetve a mögöttes alap működéséről bő egy éve készítettünk interjút Jyrki Katainennel, aki már akkor is bátorította Magyarországot az alaphoz való külön tagállami hozzájárulásra is. 

Forrás:portfolio.hu

2016.05.26.

A GINOP keretében közel 16,2 milliárd forintot ítéltek oda

Közel 16,2 milliárd forint európai uniós fejlesztési forrás megítéléséről született támogató döntés a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 5 pályázati felhívásának keretében - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára csütörtökön az MTI-vel.

Rákossy Balázs kiemelte: a GINOP támogatja a mikro-, kis- és középvállalkozások piaci megjelenését és kapacitásbővítő beruházásait. A vállalkozások piaci megjelenését célzó pályázatok közül 37 projekt nyert el több mint 360,81 millió forintnyi fejlesztési forrást, a projektek összköltsége 721,94 millió forint. A támogatásból a külpiacra jutást elősegítő szolgáltatások igénybevétele, marketingtevékenységek, idegen nyelvű honlap létrehozása, illetve piackutatás finanszírozható - tette hozzá.

A vállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatására kiírt pályázatokon 556 projekt nyert el csaknem 13,39 milliárd forint támogatást, így 22,96 milliárd forint összköltségű fejlesztéseket hajthatnak végre. A támogatással modern eszköz- és gépparkok, fejlett infrastruktúrával ellátott telephelyek kialakítására, a szektor szereplői számára a versenyképesség feltételeinek megteremtésére, fenntartására nyílik lehetőség - ismertette az államtitkár.

A vállalkozások termelési kapacitásainak bővítésére kiírt pályázatban 3 fejlesztés valósulhat meg 1,1 milliárd forint uniós támogatással. A cégek összesen 2,3 milliárd forint értékű fejlesztést hajthatnak végre. A támogatás célja a vállalkozások fejlődésének, piaci pozíciójának erősítése, a munkahelyek megtartásával járó beruházások támogatása és a helyi gazdaság megerősítése.

Az Iparjog című pályázati felhívásban 8 projektet támogatnak, ennek révén a vállalkozások 100 százalékos támogatási intenzitás mellett 21,45 millió forintot nyertek el. A felhívás a szellemi alkotások magyarországi vagy nemzetközi iparjogvédelmi oltalmát szolgáló újdonságkutatási, oltalomszerzési és -fenntartási, valamint a szellemivagyon-értékelés és audit tevékenységek támogatására jött létre.

A Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése című kiemelt felhívás is eredményesen zárult, az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. és az Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. konzorciumot alkotva valósítja meg az 1,3 milliárd forint összköltségű programot.

A GINOP 2700 milliárd forintos keretéből már közel 1000 milliárd forintot írtak ki, év végéig meghirdetik a keret  80 százalékát, így tartják azt a kormányzati célkitűzést, hogy 2017 nyaráig az összes európai uniós forrás pályázati formában megjelenhessen - közölte az államtitkár az MTI-vel.

Forrás: kormany.hu

2016.05.11.

Forrás: portfolio.hu

2016.04.25.

2016.04.20.

Forrás: kormany.hu

2016.04.08.

Forrás: portfolio.hu

2016.04.03.

2016.03.10.

Dányi Gábor, helyettes államtitkár "Fejlesztéspolitikai irányok és pályázati kilátások" című előadásában röviden összefoglalta az operatív programok előrehaladását az új fejlesztési ciklus tekintetében. Majd kitért a célok eléréséhez kapcsolódó intézkedésekre és a rendelkezésre álló eszközök tárházára. Végezetül, pedig kifejtette véleményét a Közép-magyarországi régió szétválasztásáról.

A hazai programozási időszakhoz kapcsolódó szabályrendszer módosításáról részletesen beszélt és említette, hogy ma jelent meg a Magyar Közlönyben két módosítás, mely az előleget és a projektértékelési rendszert érinti.

Hozzátette még a bevezetőben, hogy a 10 Operatív Programból, csak az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2016-os Éves Fejlesztési Kerete (ÉFK) nem jelent még meg, de már folyamatban van. Első negyedév végére már ez is rendelkezésre áll.

Hozzátette, hogy a tíz Operatív Program ÉFK-ban meghirdetni tervezett kerete 7 568 milliárd forint, amelyből az eddig meghirdetett konstrukciók kerete 4 311 milliárd forint, mely 174 pályázati felhívás között oszlik meg. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programnál (EFOP) az év második felében lesz egy nagyobb pályázati dömping, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programnál (GINOP) arányosan kerülnek meghirdetésre a felhívások.

A projektek előrehaladásáról annyit említett, hogy március elejéig már 10 697 pályázatot nyújtottak be a pályázók összesen 2 370 milliárd forint igényelt támogatással. A támogatott projektek összesen 533 milliárdot tesznek ki. A szerződött összeg 274 milliárd forintot, a kifizetések jelenleg 12 milliárd forintot tesznek ki.

A Közép-Magyarországi régió szétválásáról csak annyit említett Dányi Gábor, hogy a jelenlegi ciklust nem érinti. Ha elfogadják a javaslatot, akkor, már csak a következő 2020 utáni ciklusban alkalmazható, így 2 db NUTS 2-es szintű egység lesz (Budapest és Pest megye) a KMR helyett.

Dányi az előadásában jelezte: az egyszerűsített költség elszámolásról zajlik az egyeztetés a Bizottsággal, azaz arról, hogy a maximum engedett 12,5%-os költségkörben ne külön-külön nyújtsák be a számlákat a kedvezményezettek (buszjegyek és hasonló tételekben), hanem összevontan és egyszerűbben. A FAIR rendszer működési problémái kapcsán megjegyezte, "álszent volna védeni a rendszert", de kiemelte, hogyhavonta ígérnek egy javító csomagot, amit feltelepítenek. Így tehát folyamatosan javulni fog a rendszer minősége, használhatósága, működése.

Dányi a Tóth István János korrupciókutató által bemutatott előadáshoz visszakanyarodva megjegyezte: amikor a felfutó pénzekkel kapcsolatban azt mutatják ki, hogy nő a korrupciós kockázat, akkor ezt a megállapítást érdemes ezt óvatosan kezelni. Érvelése szerint ugyanis ha a piac tudja, hogy mekkora torta lesz, akkor szinte törvényszerű, hogy emelkednek az árak. Ez egyszerűen a piaci kereslet-kínálat közgazdasági összefüggéseiből ered - hangsúlyozta. Császár Dániel helyettes államtitkár gondolatára rímelve azt is megjegyezte: bár valóban sokszor indokolatlan lehetett az egyajánlatos közbeszerzés, de sok esetben az ajánlattevők speciális ágazata, mérete miatt érthető is ez. Éppen emiatt ha az ilyen egyindulós ajánlatokat megtalálja egy automatikus rendszer, akkor az félremenő következtetésekhez is vezethet.

Forrás: portfolio.hu

2016.02.16.

Forrás: portfolio.hu

2016.01.23.

Forrás: portfolio.hu

2016.01.08.

Forrás: portfolio.hu

2016.01.03.

Vége egy korszaknak: itt a 14 legnagyobb változás az új EU-ciklusban

December 31-el lezárult a régi ciklus számlabenyújtási szakasza, így a pályázók és az intézményrendszer is egyre jobban az új ciklusra koncentrál. A Portfolio összefoglalta a legfontosabb változásokat. A kormány erőteljesen korlátozza az elszámolható költségek mértékét az új ciklusban. Így tehát a pályázatírók díjazása nem sorolható az elszámolható költségek közé és a projektmenedzsmentre is csak legfeljebb 2,5 %-os költségkeret áll rendelkezésre a pályázati kiírások többségénél. 

Most összefoglaljuk a lényeges változásokat, melyek részben buktatói lehetnek az új 2014-2020-as költségvetési ciklusnak.
 

Változások:

•   15 Operatív program helyett most célzottabb tervezésnek köszönhetően csak 10 operatív program az új költségvetési időszakban.

  

•   Elszámolható költségek arányának csökkentése.

  

•   Az előző ciklushoz képest fontos könnyítés volt a sokszor emlegetett utólagos önerő. A jövőben a támogatást szinte annak teljes összegében kifizetik, és csak az utolsó 10 százalék lehívásához kell igazolni az önerő rendelkezésre állását. Erre mondott egy példát Csepreghy Nándor, helyettes államtitkár: Egy 100 millió forintos értékű projektnél 50 százalékos támogatási intenzitás mellett az 50 millió forintnyi támogatásból 45 millió forint folyósítása után kell a nyertesnek “betennie" a hiányzó 5 millió forintnyi 10 százalékos önrészt.
•   Az önerő mellett fontos megemlítenünk a pályázati biztosíték eltörlését is, vagyis a biztosítékmentesség. Az új szabályozás szerint biztosíték nyújtása nélkül juthat uniós támogatáshoz az a vállalkozás, amely rendelkezik legalább egy lezárt, teljes üzleti évvel, és szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, vagyis nincs köztartozása. A biztosítéknyújtási kötelezettség alól a Kedvezményezett a feltételeknek való megfelelés esetén kérelem benyújtásával mentesülhet. A kérelem letölthető a következő oldalról.
•   Az előlegkifizetés mértéke 30%-ról 50%-ra emelkedett, ami szintén a pályázók likviditási helyzetét és a projekt gyorsabb megvalósítását segítheti, egyúttal a 2016-os gazdasági növekedésélénkítés céljában is segít a gazdaságba kerülő nagyobb volumenű pályázati előleg.
•   A 2007-2013-as ciklusban még a Közép-magyarországi régió (KMR) is szépen kapott forrást, most viszont már alig a relatív fejlettsége miatt, épp ezért válik szét Pest megye is, hogy a következő ciklusban már ne sújtsa annyira az agglomerációt Budapest "túlfejlettsége". Egyetlen kiskapu van a KMR-ben tevékenységet végző vagy székhelyű vállalatok számára, ha konvergencia régióban fejleszt, esetleg létrehoz telephelyet és ott valósítja meg a beruházást. Meg kell, hogy jegyezzük, a beruházásnak, fejlesztésnek fizikailag is ténylegesen a konvergencia régióban kell megvalósulnia, azaz nem érdemes trükközni azzal, hogy létrehozunk egy vidéki székhelyet, vagy telephelyet.
•   Az új ciklusban csak a gyártó és feldolgozóiparban tevékenykedő cégeket támogatják az úgynevezett kapacitásbővítő támogatásokból. Így a szolgáltató és a kereskedelmi tevékenységet végző cégeknek kevesebb az esélye, hogy pályázati forráshoz jussanak eszközbeszerzés és ingatlanfejlesztés területén. Az előző költségvetési ciklusban nem volt ilyen iparági korlátozás.
•   A korábbi időszakhoz képest a mostani ciklusban minden pályázatot pontoznak. A pontozás alapján történik a pályázatok értékelése.
•   A pályázatok többségénél a megvalósításra rendelkezésre álló idő 24 hónap helyett 12 hónap lesz, és részben ezzel összefüggésben a nagy beruházások esetében már a pályázat benyújtásakor szükséges a jogerős építési engedélyek megléte.
•   Az előző ciklussal ellentétben a mostani időszakban már meg kell határozni a projektek esetében ún. mérföldköveket, melyek során kötelező a pályázónak kifizetési kérelmet benyújtani.
•   Az előző ciklusban az EMIR nevű elektronikus pályázatkezelői felület működött, amelyet az informatikai fejlesztések nyomán a FAIR rendszer vált az új ciklusban, amely még gyermekbetegségekkel küzd, de egységes felületet biztosít a pályázatokkal kapcsolatos teljeskörű ügyintézésre.
•   Az előző időszakhoz képest a papír alapú benyújtást felváltotta az online felület. Továbbá minden kommunikáció e-mail-ben és az online felületen történik.
•   Problémás elem az új ciklusban, hogy egyes esetekben a pályázóknak a támogatási előleghez is az előleg összegét meghaladó mértékű vagyoni biztosítékot kell felmutatniuk, ami kizárja a versenyből azokat az induló vállalkozásokat, amelyek aktuálisan ugyan csekély tőkerejűek, ám nagy növekedési potenciállal rendelkeznek.
•   Egy dolog, amire felhívnánk a figyelmet. Nagyon sokan elfelejtik. Fontos, hogy az online felületen feltöltött pályázatok esetében 3 napon belül be kell küldeni papír alapon egy nyilatkozatot, mely hitelesíti, hogy maga a pályázó nyújtotta be a pályázatot az elektronikus felületen.

2015.12.21.

Újra átírja az NGM a fontos GINOP pályázati menetrendet

Még 2015-ben megjelenik az a rendelet, amely újra átírja a méltán híres gazdaságfejlesztési pályázatok idei menetrendjét - írja a Világgazdaság a Nemzetgazdasági Minisztériumtól kapott információi alapján. A cikk szerint 18 felhívás még megjelenik a napokban, de a beadási időszak már csak 2016-ban indul.

A GINOP idei fejlesztési kerete eredetileg 746 milliárd forint volt és 64 pályázatot tartalmazott, majd ezt módosították októberben és ebből lett 902 milliárd és 52 pályázat. A Portfolió saját pályázati adatbázisa szerint máig ebből 600 milliárdot hirdettek meg 25 pályázat keretében.

A Világgazdaságban ma megjelent cikk szerint a következő napokban még 18 felhívás jelenik meg, mely által 88 milliárdnyi forint válik elérhetővé év végéig. Ebből a 18 felhívásból 7 szól majd közvetlenül a vállalkozásoknak, mely 65 milliárdot forintot jelent. A többi 11 felhívás, pedig kiemelt projekt lesz, mely 23 milliárd forintot jelent az év végéig.

Tehát számításaink szerint összesen év végéig 43 pályázati felhívás, 688 milliárdnyi keretösszeggel lesz lekötve az októberben tervezett 52 pályázat, 902 milliárd forintos keret helyett.

Ebből látszik, hogy az októberben módosított menetrendet nem sikerül tartani és feltehetően, ezért kényszerül az NGM újra átírni a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 2015-ös menetrendjét, melyet ma szellőztetett meg a VG. Ebből a menetrendből lesz majd látható, melyek azok a pályázatok, melyeket az idénre terveztek, de végül átcsúszik a megjelenésük 2016-ra.

Forrás: portfolio.hu

2015.12.02.

A Magyar Időknek adott interjú legfontosabb gondolatai, üzenetei:

• "Úgy néz ki, hogy valóban meglesz a száz százalék, bár az Európai Bizottság még tartogathat egy-két meglepetést. A programok zárása kapcsán nagyon sok vita van még a bizottság és a tagállamok között, ahogy hazánk esetében is vannak még elvarratlan szálak."
• "A közutas és az aszfaltkeverős ügy még nincs lezárva, ahogy a Társadalmi megújulás operatív program és a Társadalmi infrastruktúra program pályázatai kapcsán is vannak még nyitott kérdések a bizottság és a magyar kormány között. A viták lezárásához még néhány tárgyalásra biztosan szükség lesz."
• A 2007-2013-as ciklus pénzügyi mérlege kettős, mert "Ha csak a számlálót figyeljük, és nem nézünk a számok mögé, akkor hatalmas sikert tudhatunk magunknak". Csepreghy jelzése szerint az uniós országok közül Magyarország fizette ki elsőként a teljes, rendelkezésre álló keretet (ezt valószínűleg úgy kell érteni, hogy a magyar pályázók felé a magyar államháztartás által kifizetett eredményről beszélünk, mivel az Európai Bizottság felől Magyarország számára kifizetett összegek tekintetében csak az uniós középmezőnyben vagyunk a jelen állás szerinti 87,5%-os kifizetési rátánkkal.)
• Csepreghy szerint "Ha a számok mögé nézünk, akkor már nem ennyire pozitív a kép. Azt látjuk, hogy ha koncepcionálisan jobban végiggondolt program indult volna el 2007-ben, akkor százszor kedvezőbb eredménnyel zárhatnánk a programot." Decemberben egyébként a parlamentben vitanap lesz a 7 éves ciklus eredményeiről, tapasztalatairól.
• Az államtitkár szerint az előző ciklusban "A legnagyobb gondot az okozta, hogy hiányoztak a prioritások a programból" és azt is nagy hibának tartotta, hogy 2007 tájékán sok vállalkozó még csak kiegészítő lehetőségnek látta az uniós forrást, ezért inkább olcsó hitelekben adósodott el, amelynek kamata viszont jócskán megugrott. Így később már a túlélésért használta az uniós forrásokat a vállalkozói kör; "a cégek nem azt nézték, hogy saját működésük racionalizálásához milyen beruházásra van szükségük, hanem azt keresték, hogy milyen célra tudnak pályázati pénzt lehívni."
• "Nem titok, hogy a háromszázalékos gazdasági növekedés az elmúlt években kifizetett sok ezer milliárd forintnyi uniós támogatásnak is köszönhető." Csepreghy szerint a források hatása kettős a gazdaságban: nemcsak a nyertes pályázóknál jelentkezik, hanem érezhető azoknál a vállalkozásoknál is, ahol az adott gépet, eszközt vagy berendezést megvásárolják.
• Arra hívta fel a figyelmet, hogy "a támogatások közvetett haszonélvezői épp azok a tagállamok, amelyek finanszírozzák a felzárkóztatásra szánt keretet. Az uniós pénzből vásárolt berendezések zömét például Németországból rendelik meg a nyertes pályázók."
• Az államtitkár leszögezte: a 7 éves ciklus mérlege "bizonyosan pozitív, a kérdés csak az, hogy mennyivel jobb teljesítményt tudtunk volna elérni, ha célzottabban, átgondoltabban használhatjuk fel a támogatásokat."
• "Egy teljesen új intézményrendszert építettünk fel, amely mára bebizonyította, hogy egy időben képes sikerrel zárni az előző ciklust és fókuszált logikával felépíteni és elindítani az új támogatási időszakot. Másrészt jelentős változáson ment át a szemléletrendszer is. A korábbi szabályt felülírva az uniós pénzekhez csak azokat a vállalkozásokat engedjük közel, amelyek mögött valóban munkaalapú teljesítmény áll."
• A 2014-2020-as uniós ciklus szabályrendszeréből kivettük az irreális elvárásokat, így "egy technológiai fejlesztés esetén nem várjuk el például az adott cégtől, hogy bővítse az alkalmazotti létszámot"... "viszont jogos elvárás, hogy a kiindulási évhez képest emelkedjen az árbevétel." "Azokban az ágazatokban pedig, ahol a munkahelyteremtést akarjuk támogatni, az a cél, hogy a fejlesztések révén olyan körülményeket teremtsenek a vállalkozások, amelyek új emberek felvételét teszik lehetővé. Ez egy nagyon fontos szemléletbeli különbség az előző ciklushoz képest."
• Csepreghy szerint csak akkor tartható a 2000 milliárd forintos jövő évi uniós támogatás kifizetési cél, "ha vannak pályázatok és nyertes projektek". Hozzátette: az jól látszik, hogy a vállalkozók felől nagy az igény a fejlesztési források iránt, de "nagyon szigorúan kell fenntartanunk egyfajta egyensúlyt a kifizetések összege és a hatékony felhasználás közt."
• Az államtitkár leszögezte: "A kifizetési célok teljesülése érdekében nem engedhetjük fellazulni azokat a szabályokat, amelyeket mi magunk döntöttünk el annak érdekében, hogy a munkahelyteremtési, gazdaságfejlesztési ambíciókat az évtized végére el tudjuk érni."
• Hozzátette: "Csak úgy tartható fenn a gazdasági növekedés, ha valóban jó projektek valósulnak meg a következő években. Bár a piac ki van éhezve ezekre a forrásokra, nem nyithatunk meg olyan kiskapukat, amelyek ugyan a kifizetést növelnék, de a támogatott fejlesztések hosszú távon nem lesznek önfenntartóvá és haszontermővé. Ha rövid távú célok miatt elengednénk ezt a fontos szempontot, akkor 2020 után esélyünk sem lenne arra, hogy önfenntartó modell működjön Magyarországon."
• A gondolatot Csepreghy azzal fokozta: "Az elkövetkező évek alatt minden olyan "házi feladatot" el kell végeznünk, amely szükséges ahhoz, hogy 2020 után a magyar gazdaság egyáltalán a pályán tudjon maradni a versenytársak mellett. Ha ez nem történik meg, akkor Magyarország elveszítheti gazdasági szuverenitását."
• Az államtitkár feltehetően a lazítást sürgető vállalkozói körnek is üzenhetett ezzel a mondattal: "Tudomásul kell venniük, hogy az uniós források nem egyfajta mentőövként szolgálnak.
• Arra a kérdésre, hogy a menekültválságbeli magyar hozzáállásra válaszul esetleg valóban megkurtíthatják-e a Magyarországnak járó kohéziós támogatások méretét (azért, hogy a menekültválság költségeire fordíthassák), Csepreghy úgy reagált, hogy "Valóban felmerült az Európai Tanácsban, hogy a tagállamok számára dedikált forrásokat a migrációs válság enyhítésére lehessen felhasználni." Azt hangsúlyozta azonban, hogy "Az Európai Bizottság olykor összeköt össze nem illő dolgokat. A fejlesztési források ilyen irányú felhasználása ellentmond minden olyan jogi alapnak, ami az Európai Unió működését szabályozza." Azt is hozzátette: a menekültválságra adott "válasz nem lehet azonos azzal, hogy az unió tagállamainak különböző jogfosztásán keresztül érjünk el valamilyen eredményt."

2015.11.26.

Forrás: portfolio.hu

2015.11.19.

Még 26 gazdaságfejlesztési pályázatot írnak ki idén

Idén eddig 26 pályázatot írtak ki kkv-k számára a Gazdaságfejlesztési- és Innovációs Operatív Program (GINOP) összesen 2700 milliárd forintos keretéből, és még az idén további 26 pályázat jelenik meg, amelyből öt, összesen több mint 32 milliárd forint értékben kifejezetten a mikro-, kis- és középvállalkozásokat célozza meg - többek között ezt hangsúlyozta egy mai békéscsabai konferencián Rákossy Balázs a Nemzetgazdasági Minisztérium, európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára. 

A felénél járunk a GINOP-pályázatok idei meghirdetésének

Az MTI által közölt összefoglaló szerint Rákossy emlékeztetett arra, hogy a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban 490 milliárd forint áll rendelkezésre kifejezetten a mikro-, kis- és középvállalkozások számára.

Az államtitkár a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány alapításának 25. évfordulója alkalmából rendezett konferencián kifejtette: eddig 26 pályázatot írtak ki kkv-k számáraa Gazdaságfejlesztési- és Innovációs Operatív Program (GINOP) összesen 2700 milliárd forintos keretéből, és még az idén további 26 jelenik meg. Ebből öt, összesen több mint 32 milliárd forint értékben kifejezetten a mikro-, kis- és középvállalkozásokat célozza meg. Ennek részletes menetrendjét a GINOP-ra vonatkozó éves pályázati menetrend, az ún. Éves Fejlesztési Keret határozza meg.

Várható és eddigi források

Rákossy Balázs elmondta: a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból (TOP) Békés megye 2020-ig 57,9 milliárd forintot hívhat le, Békéscsaba pedig 13,2 milliárd lehívására lesz jogosult.

A 2007-2013-as ciklusban a dél-alföldi régió 1300 milliárd forintot költhetett el, Békés megye 26 milliárd forintos támogatásban részesült a Gazdasági Operatív Program keretéből, és 57,5 milliárd forinthoz jutott hozzá a Regionális Operatív Programból. A megyeszékhely, Békéscsaba a két programból összesen 17,7 milliárd forintot kapott, amelyből csaknem 400 projektet valósítottak meg.

Rákossy Balázs emlékeztetett: Magyarországon tavaly 3,7 százalékos volt a gazdasági növekedés, és idén is 3 százalék várható. 2014-ben 6800 milliárd forint értékű beruházás valósult meg az országban, és rekordösszegű, 1850 milliárd forintnyi uniós támogatást fizettek ki. A munkahelyek száma folyamatosan nő, 2010 óta több mint 550 ezer állás jött létre, ebből több mint 300 ezer a versenyszférában.

Az államtitkár hangsúlyozta, szeretnék, ha ez a trend folytatódna, emiatt döntött úgy a kormány, hogy az új hétéves ciklus forrásainak több mint 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítja.

Rákossy Balázs szerint a kkv-kat segítő mikrohitelek az EU-ban is "sikertörténetnek" számítanak, ezen a téren - a tanácsadás és a helyi vállalkozásfejlesztési központok létrehozása mellett - a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány segítheti a hazai mikro-, kis- és középvállalkozásokat.

Farkas Zoltán Imre, a Magyar Államkincstár támogatási igazgatója a konferencián elmondta: év végéig a TOP-ból 456 milliárd forintot írnak ki a megyék, 206,5 milliárdot pedig a megyei jogú városok számára.

Az alapításának 25. évfordulóját ünneplő Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány célja olyan helyi és térségi érdekszférákon is túlnyúló tevékenységek, gazdaságfejlesztő programok megvalósítása, mely támogatja a mikro-, kis- és középvállalkozások létrejöttét és megerősödését, versenyképességük fokozását, növekedési esélyeik bővítését.

Forrás: portfolio.hu

2015.11.11.

Idén a teljes EU-keret 40%-át kiírja a kormány

A 2014-2020-as új uniós fejlesztési ciklus terhére eddig 1400 milliárd forintnyi keretösszeggel írtak ki pályázatokat, és szilveszterig további 1600 milliárdos keretösszeggel jelennek meg kiírások - jelezte a fontos összegző adatokat egy mai parlamenti bizottsági ülésen Vitályos Eszter. A Miniszterelnökség államtitkára által jelzett adatok azt jelentik, hogy év végén a "piacon lévő" 3000 milliárd forintnyi pályázat a 7 évre szóló teljes uniós keret közel 40%-át tenné ki. Közben az is elhangzott az ülésen, hogy a GINOP felhívásaira eddig már ötezren nyújtottak be pályázatot és a támogatási igények alapján már több mint 120 milliárd forintnyi támogatásról döntött az illetékes Irányító Hatóság. 

• Vitályos tájékoztatása szerint az idén 45 új uniós pályázat jelent meg 1400 milliárd forint keretösszeggel, az év végéig pedig további mintegy 42 pályázatot szeretnének megjelentetni további 1600 milliárd forint keretösszeggel.

• Az év végén tehát elmondható lesz, hogy már mintegy 100 különböző felhíváson lesz túl az intézményrendszer mintegy 3000 milliárd forintos keretösszeggel. Ez a teljes 7 éves uniós keret közel 40%-át jelentené (ha az euróban érkező 25,4 milliárd eurós keretösszeget 310 es euróárfolyammal számoljuk.)

• Ahogy megírtuk, éppen mától lett hatályos a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) idei évre vonatkozó éves pályázati menetrendje, ami 662 milliárd forintnyi pályázat még idei meghirdetését írja elő. Ez tehát az említett 1600 milliárdos, szilveszterig érkező keretnek jelentős részét teszi ki. Részben ennek keretében, részben ezen kívül nagy összegben, összesen 1200 milliárdért várhatók infrastruktúra (út, közút) fejlesztési pályázatokmegjelentetései is rövid távon - ahogy azt Dányi egy múlt heti vidéki konferencián jelezte a beszámolónk szerint.

• Dányi a mai parlamenti ülésen arra emlékeztetett, hogy jelenleg 23 pályázat van megnyitva a GINOP-ban a kkv-nak 270 milliárd forintnyi kerettel.Tájékoztatása szerint a pályázatok folyamatosan érkeznek be, eddig mintegy 5000 pályázat érkezett és meghaladja a 120 milliárdot az az összeg, amelyről az Irányító Hatóság idáig döntött. Az Operatív Programban idén a szektornak további 9 új pályázat kiírását készítették elő 44 milliárd forint kerettel - tette hozzá.

• Vitályos emlékeztetett arra, hogy az új uniós ciklusban csökkentek a pályázaton indulók, így a kkv-k adminisztrációs terhei, az éves fejlesztési keretben a várható pályázati felhívásokról pedig időben tájékozódni lehet (megjegyezzük, hogy több Operatív Programban az éves menetrend csak októberben, illetve novemberben jelent meg).

• Az államtitkár emlékeztetett az enyhített biztosítéknyújtási szabályokra, illetve arra, hogy az előlegfizetés mértékét a korábbi pályázatokra jellemző 30 százalékról 50 százalékra emelték. Utóbbi a 2016-os uniós forráskifizetés volumenét jelentősen emelheti, így a gazdasági élénkítés egyik lényeges lépése lehet (a pályázatok gyors elbírálása esetén).

• Amint múlt héten megírtuk: egy nyolcpontos növekedésélénkítő csomaggal készül a kormány az uniós pályázatok terén és ennek akár egyik pontja lehet az előlegfizetés megemelésének deklarálása minden pályázat esetén.

Ki mit szólt hozzá?

A tudósítás szerint hozzászólásában Volner János jobbikos képviselő, a bizottság elnöke egyetértett a termelésközpontú támogatásokkal arányának növelésével, de szerinteszükség lenne a stratégiai ágazatok kijelölésére is. Volner szerint ezen mentén a fejlesztéseket majd célzottan lehet fel használni, illetve szerinte a fejlesztési szemléletnél nemcsak az exportösztönzésre, hanem az importot kiváltó kapacitásfejlesztésre is fókuszálni kellene.

Varga László szocialista képviselő, a bizottság alelnöke egyetértett a kis- és középvállalkozások kiemelt támogatásával, és arra hívta fel a figyelmet, hogy ennek megvalósulását jelentősen befolyásolják majd a pályázati lehetőségek.

Forrás: portfolio.hu

2015.10.22.

A sikeres forrásfelhasználás legfontosabb összetevői a motivált és jól szervezett intézményrend-szer, a piaci racionalitást figyelembe vevő termékstruktúra és a kellő pénzügyi tudatossággal rendelkező vállalatok. Fontos, hogy a gazdaságfejlesztésre szánt összeg célzottan, a különböző szak-területek összehangolt, világosan definiált célkitűzései mentén, a gazdasági fejlődést leginkább támogató európai színvonalú projektek megvalósítása révén kerüljön elköltésre. Cikkünkben az EU-s támogatások elosztásában részt vevő intézményrendszer sikerességének tényezőit, annak lehetséges fejlődési pontjait elemezzük.

A megelőző (2007-2013) és a jelenlegi (2014-2020) költségvetési periódusban is többszintű szervezetrendszeren keresztül történt, illetve történik az európai uniós támogatások lebonyolítása. A 2007-2013-as időszakban az uniós pályázati rendszer működtetésének központi intézménye a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség volt. Itt kerültek kialakításra az úgynevezett Irányító Hatóságok, amelyek felelősek voltak az egyes ágazati és regionális Operatív Programok végrehajtásáért. Az Irányító Hatóságok közreműködő szervezeteket bíztak meg a pályázatok kezelésével, a kifizetési kérelmek elbírálásával és teljesítésével, a támogatott projektek megvalósításának ellenőrzésével.

Az intézményrendszer az új költségvetési periódusban jelentősen átalakult: a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség jelentette erős központi irányítást felváltotta egy, a Miniszterelnökség központi koordinációjával megvalósuló decentralizáltabb, a szaktárcáknak nagyobb teret engedő intézmény-rendszer. Az egyes ágazatok fejlesztési céljait és az azokhoz rendelt EU-forrásokat meghatározó Operatív Programok irányító hatóságai az adott területért felelős szaktárcákhoz kerültek áthelyezésre. A közreműködő szervezetek feladatai is az adott minisztérium alá kerültek abból a célból, hogy az eddig "kiszervezett" tevékenységek, a pályázatok értékelése és a projektek végrehajtásához szükséges engedélyezési eljárások is központosítva legyenek. 

, továbbá - a gazdaság fő mozgatórugóinak számító - vállalatok részére egyéb Operatív Programok, a KEHOP és VP is tartalmaznak elérhető forrásokat. Jelen ciklusban a vissza nem térítendő támogatások mellett nagyobb teret kapnak a pénzügyi eszközök, melyekre szánt forrás majd megháromszorozódott az előző időszakhoz képest. A visszatérítendő források jelentős része a GINOP pénzügyi eszközök prioritásán keresztül lesz elérhető, mely közel 714 milliárd forint nagyságú összeget képvisel, továbbá a VEKOP is tartalmaz pénzügyi eszközök formájában visszatérítendő forrásokat.

Ezek kedvezményes hitel-, faktoring-, lízing- programokat, garanciaeszközöket (közvetlen, illetve viszontgarancia), tőkeprogramokat, kamat- és garanciatámogatást foglalhatnak magukban. A pénzügyi eszközök igénybevételére közvetlenül nem a végső kedvezményezett mikro-, kis- és közép-vállalkozások (kkv-k) pályáznak, a források felhasználása pénzügyi közvetítőkön keresztül történik. Az EU-s szabályozás értelmében a pénzügyi közvetítők hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, vállalkozásfejlesztési alapítványok, garanciaszervezetek, kockázatitőkealap-kezelők lehetnek, melyek kiválasztása nyílt pályázati eljárás keretében történhet.

A gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó Operatív Programok hatékony koordinációja kulcsfontosságú a megfelelő támogatásallokáció szempontjából, mely törekvés megjelenik abban az EU-s ajánlásokkal is összhangban lévő kormányzati döntésben, hogy mindhárom program Irányító Hatósága a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz került.

Emellett, a koncentráció elve több szinten is meg kell, hogy valósuljon: egyrészt az Operatív Programok kialakítása a gazdaságélénkítésben szerepet játszó minden érintett szaktárca effektív együttműködésének eredménye kell, hogy legyen, másrészt a vállalkozásoknak értékesített termékek is közös fejlesztésen kell, hogy alapuljanak, harmadrészt a pályázatok kiírása és értékelése egy összehangolt és egységes kritériumrendszer alapján kell, hogy történjen. Ezzel elkerülhető lenne, hogy a források az eltérő és össze nem hangolt szakpolitikai célok miatt elaprózódjanak, vagy akár egymás hatását kioltsák, és így nemzetgazdasági szinten kevesebb hozzáadott értéket teremtsenek.

Mivel a lehívható források mennyisége átmenetileg lecsökken a 2016-os évben rendkívül fontos, hogy a mennyiségi hiányt minőségi tényezőkkel ellensúlyozzuk. Ennek érdekében részletesen definiált, könnyen pályázható és a gazdasági igényeknek leginkább megfeleltethető kiírásokra van szükség. A kormányzat azon üdvözlendő céljának eredményessége, hogy 2017-ig az összes EU-s pályázat kiírásra kerüljön, felgyorsítva ezzel a vállalatok forráshoz jutási lehetőségét, szintén nagyban függ a koordináció minőségétől.
 

A minél nagyobb kihasználtság azért is nagy jelentőségű, mivel a jelenlegi ciklusban kihelyezett és a kedvezményezettek által visszafizetett pénzügyi eszközök gazdaságfejlesztési célra újra felhasználhatóak lesznek a 2014-2020-as költségvetési ciklust követően. Abban a periódusban pedig a vissza nem térítendő források várható csökkenése miatt ezek még jelentősebb szerepet fognak játszani. 

A 2007-13-as költségvetési periódus tapasztalatai alapján egyértelművé vált, hogy nem csak a vállalatok, hanem a hitelintézetek motiváltsága is nagy jelentőségű. A visszatérítendő támogatásokat közvetítő intézmények körében a hitelintézetek részvételi szándéka elmaradt ugyanis a várakozásoktól, mivel az nem jelentett számukra kellően vonzó lehetőséget, részben az alacsonynak tekinthető kamatok, részben a magas adminisztrációs költségek miatt. A hitelintézetek kevésbé jövedelmező kis ügyfeleinek kiszolgálására - méretgazdasági okokat figyelembe véve -nem volt elegendő ösztönző erő annak ellenére, hogy a vállalati szektorban leginkább forráshiánnyal küzdő mikrovállalkozások finanszírozáshoz juttatása kiemelt és preferált szakpolitikai cél (számukra sokszor csak a költségesebb termékek érhetőek el).

Tekintettel arra, hogy a 2014-2020-as ciklusban várhatóan meghatározó szerep hárul a hitelintézetekre a visszatérítendő támogatások elosztásában, a bankok számára vonzóbbá, piacképessé kell tenni a támogatások közvetítését, és az ahhoz kapcsolódó egyéb kiegészítő tevékenységeket. Fontos lenne, hogy megvalósulhassanak olyan kvalitatív célkitűzések is, mint a pályázóknak történő tanácsadás, proaktív javaslattétel projektötletekre, az elérhető támogatások megszerzésére, és menedzselésére. A közvetítők "kombinált" fejlesztési csomagok kidolgozása (pl.: közvetlen brüsszeli forrásalapok, EIB források és hazai támogatások összehangolt igénybevételének elősegítése) révén bővíthetnék a vállalatok rendelkezésére álló termékpalettát. Egyszerre van szükség a közvetítők és az irányító hatóságok szoros együttműködésére, az EU-s támogatásokhoz kapcsolódó egységes termékfejlesztésre, valamint a vállalatokat közvetlenül elérő és jól ismerő közvetítői közeg kiválasztására. Történhet ez egy vagy néhány nagy fiókhálózattal rendelkező szereplő rész-vételével, vagy akár egy széleskörű hitelintézeti részvételt biztosító rendszeren keresztül.

Amennyiben a pénzügyi közvetítői szerepet kevés intézmény töltené be, a támogatások elosztásából származó piacépítési potenciál jelentene kompenzációt az addicionális erőforrásért, vala-mint így méretgazdaságossági megfontolások sem gátolnák a kkv-k finanszírozását. Az EU-s fejlesztéspolitikai célokat megfelelően követni tudó kompetens humánerőforrás biztosítása magas befektetéssel járhat, mely kevés szereplő részvétele esetén gazdaságosabban valósulhat meg. Ezen modell esetén azonban a földrajzi illetve szakmai távolság a lokálisan tevékenykedő kkv-któl akadálya lehet a pénzügyi eszközök széleskörű igénybevételének, ami neuralgikus pontja a sikeres, kiterjedt, regionálisan kiegyensúlyozott allokációnak.

A sokszereplős rendszerben a pénzügyi eszközök közvetítése gyorsabban meg tudna valósulni a bankok bejáratott, már meglévő ügyfélkapcsolatain keresztül. Ezen felül, mivel az egyes hitelintézetek eltérő ügyfélkörrel rendelkeznek, a teljes vállalati szektor egyszerűbben és alacsonyabb fajlagos költség mellett lenne elérhető; nem merülne fel sem akvizíciós költség a közvetítő bank részéről, sem bankváltási költség a támogatást igénybe vevő vállalatok részéről.

Amennyiben a kedvezményezett a saját, meglévő bankjánál tudná a támogatáshoz kapcsolódó teljes körű ügyintézést igénybe venni - ide értve az egyéb, kiegészítő szolgáltatásokat, mint a forráskeresés, pályázati előminősítés, tanácsadás a támogatások lehívásához -, megvalósulhatna egy felhasználó-barát rendszer a visszatérítendő támogatások terén is. Ez a kvázi egyablakos modell banki részről tovább erősítené az ügyfélkapcsolatot, a vállalkozások pedig egy helyen intézhetnék mind az általános üzletmenetükhöz, mind az EU-s támogatásokhoz kötődő pénzügyeiket. A teljes hitelintézeti szektor mozgósításával megvalósuló Növekedési Hitelprogram sikeressége is bizonyítja egy hasonló, sokszereplős allokációs struktúra életképességét.

A fentiekben bemutatottak alapján ahhoz, hogy a közvetlen gazdaságfejlesztésre szánt keretösszeg nemzetgazdasági szinten is mérhető eredménnyel fejthesse ki hatását, elengedhetetlen a szabályozó, végrehajtó és elosztó rendszer, valamint a versenyképességük növelésért tenni akaró vállalatok szoros együttműködése.

Forrás: portfolio.hu

2015.10.19.

Forrás: portfolio.hu

2015.10.13.

Forrás: portfolio.hu

2015.10.07.

Forrás: portfolio.hu

2015.10.05.

Van tanulás a rendszerben...

Amint egy két héttel ezelőtti összefoglalóban megírtuk: lényegében lezárult az összes benyújtott pályázat elbírálása a még tavaly ősszel megnyílt két, feldolgozóipari kkv-knak szóló kapacitásbővítő pályázat kapcsán (GINOP 1.2.1 és 1.3.1. kódszámok). Egy friss jelzés szerint pedig az 1.2.1. kódszámú pályázat keretösszegét az eredeti 8,5 milliárdról végül 34 milliárd forintra emelik azért, hogy a kifogáskezelés során visszavett "minden, formailag és tartalmilag megfelelő projektnek megítélhető legyen a támogatás".

Utóbbi félmondatnak nagy jelentősége van. Arra utal ugyanis, hogy az új, 2014-2020-as uniós ciklusbeli változásokat minden érintett szereplőnek, így a pályázat benyújtóinak is tanulnia kell(ett). Így például azt, hogy az elektronikusan elküldött pályázat után legfeljebb 3 napon belül egy kézzel aláírt nyilatkozatot postán is fel kellett adni.

Ez az egyébként nem hiánypótoltatható hiba kezdetben tömegesen okozott problémát, de előfordulása menet közben egyre ritkábbá vált. "Van tanulás, fejlődés a rendszerben, illetve az elektronikus aláírási mód is természetesen rendelkezésre áll"- emelte ki az eddigi tapasztalatok kapcsán a Portfolio kérdésére Karsai Tamás. A Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára azonban azt is megjegyezte: abban az egyébként szintén egyszerű dologban például még mindig tanulniuk kell a pályázóknak, hogy rendszeresen figyeljék a pályázati kommunikációhoz megjelölt email címüket, nehogy egy későn észrevett hivatalos levél miatt csússzanak le valamilyen jogvesztő határidőről.

...de van még hova fejlődni

Nemcsak az őszi, hanem az idén júliusban megnyílt két újabb feldolgozóipari kapacitásbővítő GINOP-pályázat kapcsán is vannak már fontos tapasztalatok. Az egyrészt jól látszik, hogy a többéves pályázati szünet után mindkettőre igen erős volt a vállalkozói érdeklődés, olyannyira, hogy az 1.2.2. kódszámú pályázatban a Szabad Vállalkozási Zónán kívüli fejlesztéseket célzó alprogramot augusztus végén azonnali hatállyal kellett felfüggeszteni, mivel az előtte lévő napokban hirtelen ömlött be nagy volumenű támogatási igény, előrevetítve a 10 milliárd forintos keret kimerülését.

A döntés mögött világosan látszik az a kormányzati gazdaságfejlesztési logika, amelyre szeptember elején az NGM államtitkára is felhívta már a figyelmet: 

a Szabad Vállalkozási Zónákban történő beruházások mindenképpen előnyt élveznek. Ez egyébként a két nyári GINOP-pályázat pontozási táblázatából is világosan benne van, plusz pont jár az ezen zónákbeli fejlesztésekért.

"Érdemes a támogatási táblázat első pontjában szereplő kritériumokat nagyon komolyan venni, mert az értékelők szigorúan veszik az abban foglaltakat" - hangsúlyozta Karsai. A nyári kiírásokra beérkezett pályázatok kapcsán ugyanis azt tapasztalják: sok olyan pályázat is érkezett, amely nem felel meg ezen hét támogatási kritérium nagy részének, azaz a kiírás szempontjából nagyon gyenge a pályázat tartalma, mégis benyújtották.

A helyettes államtitkár leszögezte: ezen kritériumok nagy része objektív elbírálás alá esik és csak kevés az olyan terület, amelynél lehet tere a mérlegelésnek.

Az olyan pályázatról ugyanakkor könnyű eldönteni, hogy nem teljesíti az adott feltételt, amely úgy próbálja feltüntetni a hálózatosodást, hogy évek óta beszállítója az egyik nagy multinacionális élelmiszer nagykereskedőnek.
 

Ezeket nagyon komolyan kell venni

A fentiek alapján sokakban felmerülhet a kérdés, hogy mégis mi ez a hét támogathatósági kritérium, amelyet az idei és a jövőbeli feldolgozóipari kapacitásbővítő pályázatoknál is nagyon szigorúan vesznek az elbírálók.

Az alábbiakban a GINOP 1.2.1.-15 kódszámú pályázat 22. oldalán látható táblázatból emelünk ki néhány fontosabb gondolatot ezekhez: 

• Nagy növekedési potenciállal rendelkező KKV-k: a 2014-2020-as uniós ciklusban mindössze 420 milliárd forint áll rendelkezésre a GINOP 1-es prioritásában vissza nem térítendő támogatásként a feldolgozóipari kapacitásbővítések támogatására, így a szűkös források és a hosszú távú fenntarthatósági szempontok miatt a kormány inkább az erősebbeket támogatja, hogy tovább erősödve a foglalkoztatás terén is előre tudjanak lépni

• Export-orientált KKV-k: a múltbeli ilyen jellegű pénzügyi adatok vizsgálata, mint kritérium mögött szintén részben a fenti logika húzódik meg, illetve az a sokszor deklarált kormányzati cél, hogy a kétezer körüli exportképes kkv számát az évtized végére 12 ezer körülre kell növelni. Ezen cél eléréséhez tehát nagyon fókuszált pályázati kiírások szükségesek és ez a jövőben is így lesz.

• Együttműködő/hálózatosodó KKV-k, amely egy komplex kritériumrendszer több alponttal: 1.) itt a támogatásra kerülő projekt vagy igazolt beszállítói tevékenységnek minősül további feltételek esetén, vagy akkreditált klaszter tagja, 2.) a komplex kritériumrendszer vizsgálja azt is, hogy innovatív kkv-nak számít-e a cég a megadott kritériumok alapján

• A pályázati pontozás szempontjából hangsúlyosan vizsgálják, hogy a termelési értékláncban ténylegesen előrelépő kkv-nak minősül-e a cég, azaz olyan beruházási projektet tervez-e, amely magasabb feldolgozottsági szintű termékekhez vagy termékcsoport(ok)hoz vezet, vagy a feldolgozási, termelési technológiát hozzáadott-érték növekedést eredményező módon fejleszti.

• Az is nagyon fontos a fentieken felül, hogy a projekt keretében megújuló energia előállítására szolgáló végtermékek gyártásához kapcsolódó beruházás valósul-e meg.

• Azt is nézik a pontok kapcsán, hogy a támogatást igénylő alulreprezentált (fiatal vagy női) vállalkozó-e.

Amint az a felhívás táblázatában is látszik: a fenti kritériumok közül 1 darab teljesítése 10 pontot, kettő teljesítése 20 pontot, három, vagy több teljesítése pedig 30 pontot jelent az összesen elérhető 100 pontból. A többi pont nagy része az adott cég üzleti-pénzügyi mutatóitól, illetve további vállalásaitól függ (létszám, projekthelyszín, stb.). 

Igen jelentős tehát a súlya a fenti hét kritériumnak, miközben az elbírálók kvalitatív és kvantitatív mérlegelési lehetősége erősen korlátozott.

Utóbbi egyébként részben a 2007-2013-as ciklus GOP-os tapasztalataiból, illetve a pályázati kiválasztási rendszert ért brüsszeli kritikákra adott változtatásokkal is összefügg. Mindez tehát azt jelenti, hogy valóban csak a kiírások céljaival szorosan összhangban lévő projektek nyerhetnek majd támogatást.

Egyelőre még csak azt tudjuk, hogy a két idén nyári GINOP-pályázat kapcsán hol jár(t) a benyújtott pályázatok darabszáma és a támogatási igény. Az eredményhirdetésre valószínűleg novemberig várni kell. Az viszont valószínűsíthető, hogy a kétszakaszos elbírálású pályázatoknál nem várható éles eltérés a két szakaszban nyertes projektek küszöb pontszámában. Fontos egyébként tudni, hogy a hiánypótlások halasztó hatályúak, tehát ez is lassítja az eredményhirdetés folyamatát.

Az elbírálás lassúságát, illetve az ígért 30 napos elbírálási határidő eltolódását sok kritika éri, de fontos látni, hogy amikor hetek alatt több százmilliárd forintnyi pályázat árasztja el a rendszert, akkor nehéz dolga van az értékelőknek. Ennek hátterében az áll, hogy a 2014-ben végrehajtott rendszer átalakítás (az Irányító Hatóságok és Közreműködő Szervezetek egybeolvasztása) a számos előny mellett olyan következményekkel is járt, hogy a KSZ-ek korábbi, cégformában való működésével járó rugalmasabb erőforrás-bevonási lehetőségek már nem alkalmazhatók - jegyezte meg Karsai.

Rámutatott: a GINOP lényegében az egész 2014-2020-as ciklus úttörőjének számít a már meghirdetett és elbírált pályázatok alapján, illetve abban is, hogy 2016-ban az uniós támogatás kifizetési tervük most 300 milliárd forintnál jár, ami mintegy 50 százalékkal magasabb az idei várható kifizetésnél - és lehet, hogy nem is ez lesz a végső cél. A kormány által minap elfogadott módosított GINOP Éves Fejlesztési Kerettel és a kifizetési cél megemelésével egyébként a tárca megfelel egy tavaszi kormányhatározatnak is, amely előírta a minisztériumoknak, hogy tegyenek meg mindent a minél magasabb 2016-os forráskifizetés érdekében.

Az ÉFK említett módosítását az is szükségessé tette, hogy idén csak a visszatérítendő uniós források elosztási rendszerével kapcsolatos közbeszerzés tud megjelenni. Karsai jelezte: nagyon várja ennek a jól kitalált konstrukciónak az eredményét, amely majdlehetővé teszi 2016-ban, hogy hitelek és kombinált termékek (támogatás+hitel) keretében is folyósíthassák a GINOP forrásait. Azokra a pénzügyi közvetítői felvetésekre, hogy ők is jussanak szerephez, úgy reagált:

"a 2007-2013-as tapasztalatok alapján a több pénzt más rendszerben célszerű elosztani".

A szigor máshol is érvényes lesz

Nemcsak a GINOP 1-es prioritásában eddig megjelent és később várható pályázatoknál várható szigor az elbírálásban, hanem egyéb gazdaságfejlesztési pályázatoknál, így tehát a K+F+I, illetve a szélessávú fejlesztéseket támogató kiírásoknál is. Karsai leszögezte: ezen pályázatoknál is mindenképpen érvényesíteni szeretnék a transzparenciát, illetve a minél nagyobb kiszámíthatóságot, aminek részben az elmúlt időszaki külső vizsgálatok is az oka. Elmondása szerint ugyanis a túlárazásokkal és egyéb problémákkal kapcsolatos vizsgálati tapasztalatok miatt az újabb külső ellenőrzések már rövid távon várhatók.

Leszögezte: alaptalanok azok a híresztelések, miszerint egyik-másik nagy pályázati keretben léteznek kvóták, azaz bizonyos cégeknek, személyeknek "félretett" pályázati keretek. Hangsúlyozta:"biztos vagyok benne, hogy minden projekt az érdemei szerint kerül megítélésre".

A szigorúan vett feltételekre, illetve a transzparenciára a K+F pályázatok kapcsán minapi előadásában egyébként Pálinkás József is nyomatékosan felhívta a figyelmet.

Forrás: portfolio.hu

2015.10.01.

Vitályos Eszter: még 100 új uniós pályázat jön idén

Két évvel ezelőtt még 6-800 milliárd forintnyi EU-forrás elvesztésével kalkulált a magyar kormány, most pedig azzal, hogy a 2007-2013-as ciklus összes forrását le tudja hívni Magyarország - hangsúlyozta az elmúlt két évi megfeszített munka eredményeként előadásában Vitályos Eszter a Budapest Economic Forumon. A Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára rámutatott, hogy ez a megfeszített munka még a következő három hónapban is szükséges, igaz ezzel párhuzamosan a 2014-2020-as ciklus forrásaira idén még mintegy 100 pályázat meghirdetése várható. 

Vitályos Eszter előadásának néhány fontosabb üzenete:

• Az elemzés, értékelés még zajlik, illetve szükséges elvégezni, hogy hogyan költöttük el a 2007-2013-as ciklus forrásait,
• A forráslehívás még zajlik, mivel a 8200 milliárdos összeg elérése után még további százmilliárd forintos keret elköltése lehetséges (forintgyengülés miatt létrejött keret)
• Emlékeztetett arra, hogy évekkel ezelőtt még a kormány (és Brüsszel is) nagyarányú 25-30%-os, 6-800 milliárd forintos forrásvesztéssel számolt, de a Miniszterelnökség azzal vette át a feladatokat, hogy gyorsítsa fel a forráslehívást, az elmúlt másfél év eredményei pedig azt bizonyítják, hogy ez sikerült, mert a kifizetések üteme igen jelentősen felgyorsult, idén már 1456 milliárd forintnál járunk a tavalyi egész éves 1760 milliárd forint körüli összeg után
• Az államtitkár számos adatot sorolt fel arra, hogy az elmúlt években milyen eredmények születtek az uniós források nyomán, így például kiemelte, hogy Magyarország településeinek több mint 95%-án zajlott valamilyen fejlesztés az elmúlt években
• Az elmúlt években Magyarország több mint 10%-os többletvállalást tudott tenni a meglévő uniós pénzügyi keretre, ami mintegy 9200 milliárd forintnyi forráslekötést jelentett, a cél az volt emögött, hogy a túlvállalás segítségével - a problémás projektek menetközbeni kiesésével - is elérhető legyen a 100%-os forráslehívás
• Az államtitkár is figyelmeztetett arra, hogy idén év végéig a pénzügyi elszámolást is le kell zárni minden projekt kapcsán, és bár a havi kifizetési célt minden hónapban túlteljesítik, de még nagy erőfeszítésekre van szükség a következő három hónapban
• Emlékeztetett arra, hogy például közlekedési projektekben mintegy 1400 projektre mintegy 10 milliárd eurónyi forrást kötöttek le az elmúlt években. Ezen forráslekötés nagy nyertesei a közút, - a vasút, és a közösségi közlekedés volt (pl. 4-es metró), illetve megépült 527 km új, felújult több mint 2500 km-nyi út
• A kutatás-fejlesztési és innovációs célokra, illetve a kkv-k támogatására az elmúlt 7 évben mintegy 1650milliárd forintot fordítottak, amelynek nyomán 29 ezer cég kapott forrást, mintegy 100 ezer új munkahely jött létre
• Az államtitkár emlékeztetett arra a fontos fejleményre, hogy november 1-től jöhet az új közbeszerzési törvény, ami sok magyar kkv-nak ad majd lehetőséget az indulásra, egyúttal az elektronikus közbeszerzési rendszer a transzparenciát is jelentősen javítja (az új magyar eljárásrend mellett)
• A 2014-2020-as ciklus kapcsán hangsúlyozta, hogy idén még mindig 100 új uniós pályázat megjelenésére lehet számítani, de eközben a 2007-2013-as ciklus sikeres zárása is fontos szempont
• Egy klasszikust idézve jelezte: a 2007-2013-as ciklus sikeres zárása egy hosszútávfutáshoz hasonlítható, amelyben azok sikeresek, akik beosztják az erejüket. Az államtitkár úgy látja, hogy jó úton járnak, hiszen folyamatosan gyorsul a ciklus végére a pénzkifizetés üteme.
• Hangsúlyozta azt is, hogy rugalmasan reagáltak eddig is a programok kapcsán a forráslehívásra és ez továbbra is így lesz.
• Rámutatott: ez a rugalmasság segített abban is, hogy a fent említett 6-800 milliárd forintnyi veszélyeztetett forrást végül le tudja hívni Magyarország.
• Megmentettük a pénzügyi keretet, és egyúttal megteremtettük az esélyét annak, hogy az új ciklusban már ne a pénzlehívás, hanem a hasznosítás legyen a fő cél - szögezte le
• Emlékeztetett arra is, hogy éppen ezt a célt szolgálja az is, hogy a kormány 2017 júniusáig minden pályázatot meg fog hirdetni.

2015.09.29.

Forrás: kormany.hu

2015.09.23.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára hozzátette: 2017 júliusáig az uniós költségvetési ciklus minden magyar pályázatát kiírják, a teljes keretösszeg rendelkezésre áll majd a versenyképesség javítása, a munkahelyteremtés, a magyar ipar fejlesztése érdekében. A támogatásból pedig főként a magyar vállalkozások, kutatóhelyek, innovációs műhelyek részesülnek.

Kifejtette: a GINOP keretében eddig 22 felhívás jelent meg, amelyek elérhető forráskerete több mint 541 milliárd forint, a tervek szerint pedig 2015 végéig még 34 pályázatot hirdetnek meg csaknem 376 milliárd forint értékben.

A felhívások az Éves Fejlesztési Keret (ÉFK) tartalmának megfelelően jelennek meg, amelynek módosítása - a visszajelzéseket értékelve - jelenleg folyamatban van. A GINOP 2015-re tervezett felhívásai a valódi piaci igényeknek megfelelően, több esetben is emelt kerettel jelenhetnek meg - ismertette az államtitkár.

Rákossy Balázs emlékeztetett, hogy 2014 és 2020 között megközelítőleg 12 ezer milliárd forint uniós fejlesztési forrás érkezik Magyarországra, amelynek 60 százalékát gazdaságfejlesztésre és munkahelyteremtésre fordítja a kormány.

Beszámolt arról is, hogy a 2007-2013 közötti korábbi ciklus kifizetései jó ütemben haladnak, a támogatási időszak forrásvesztés nélkül zárható majd le és ezzel együtt a 2014-2020 közötti konstrukciók keretében beérkező támogatási kérelmek is folyamatos feldolgozás alatt vannak. Az új támogatási ciklus kezdete óta összesen 4233 darab támogatási kérelem érkezett 317 milliárd forint támogatási igénnyel, amelyből támogató döntésben eddig 737 darab projekt részesült 70 milliárd forint támogatási összeggel - foglalta össze az államtitkár.

Forrás: kormany.hu

2015.09.04.

Csepreghy Nándor a Széchenyi 2020 fejlesztési médiahajó elnevezésű találkozón hozzátette: a következő hét év legfontosabb kérdése, hogy „ki tudjuk-e jelölni azokat a fókuszpontokat, amelyekre érdemes forrásokat közvetlenül fordítani, és meg merjük-e nevezni azokat az ágazatokat, szereplőket, akik első körben nem lehetnek a támogatások haszonélvezői”.

Utalt arra, hogy 2007 és 2013 között az uniós források 16 százalékát fordították gazdaságfejlesztésre, 2014 és 2020 között a Magyarország számára rendelkezésre álló 12 ezer milliárd forint 60 százaléka jut ugyanerre a célra. A pályázóknak a munkahelyteremtéshez vagy a versenyképesség növeléséhez kell hozzájárulniuk – mondta a Tolnai Népújság és a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség közös rendezvényén, mintegy félszáz vállalkozó és polgármester előtt.

Kifejtette: ma Magyarországon 5,8 millió ember inaktív és 4,2 millió ember dolgozik, közülük egymilliónyian az állami szférában. 2020-ig a kormány úgy szeretné ötmillióra emelni a munkahelyek számát, hogy közben jelentősen csökken a közszférában foglalkoztatottak aránya. A vállalkozások versenyképességét beruházási támogatásokkal, a bürokratikus akadályok lebontásával és a költségek racionalizálásához nyújtott támogatással kívánják elősegíteni.

„Vannak olyan ágazatok, amelyek első körben nem részesülhetnek a forrásokból, például a szolgáltató szektor. A kormány azért helyezi előtérbe a termelői szektort, mert ennek fejlesztésével a gazdaság külpiaci jelenlétét erősíteni tudja, amely ezután keresletet idéz elő a szolgáltatói szektorban” – mondta.

Csepreghy Nándor szerint az ipari forradalomhoz hasonló gazdaságpolitikai ciklusváltás zajlik a XXI. század elején. Ahogy az ipari forradalom idején a gőzgép elterjedésének köszönhetően a mezőgazdaságból az iparba kerültek át dolgozók, most a digitalizáció és az automatizálás fog rengeteg olyan munkahelyet megszüntetni, amelyeket olcsó és képzetlen munkaerő tölt be.

A kormány egyik legfontosabb döntése, hogy háromszorosára emelte az innovációra fordítható forrásokat, így 700 milliárd forintot lehet majd erre költeni – jegyezte meg. „Ettől reméljük elérni, hogy Magyarország termelési központtá válhat akár a gyógyszeriparban, az autóiparban vagy az informatikai szektorban; ez visszaadhatja a régió legdinamikusabban fejlődő gazdaságának pozícióját, amit 2002-ben elveszítettünk” – jegyezte meg.

Forrás: kormany.hu

2015.09.02.

Forrás: magyaridok.hu

2015.08.27.

2015.08.20.

Csepreghy: jelentős versenyelőnyt biztosít az uniós pályázatok előrehozott kiírása

Az összes uniós pályázat kiírása 2017 júniusáig olyan versenyelőnyt nyújt a hazai szereplőknek, amelyre nem csak Magyarországon, hanem az Európai Unió más tagállamaiban sem volt még példa - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerdán az MTI-nek. 

A helyettes államtitkár emlékeztetett, hogy a kormány döntése alapján a 2020-ig tartó uniós ciklus teljes keretösszegére kiírják a pályázatokat 2017. június 30-ig.
A döntés célja, hogy olyan beruházások valósuljanak meg, amelyek az ország exportképességét növelik vagy új munkahelyeket teremtenek - hangsúlyozta.

Míg a 2007-2013-as fejlesztési ciklus teljes keretösszegének mindössze 16 százalékát pályázhatták meg a vállalkozások, most az ország rendelkezésére álló 12 ezer milliárd forint 60 százalékára nyújthatnak be a gazdasági szereplők tervezett fejlesztéseket - ismertette.
A maradék 40 százalékot ugyan az állam használja fel, de az is a gazdaságfejlesztést szolgálja - tette hozzá. Példaként említette, hogy 2020-ig az összes megyei jogú várost bekapcsolják a gyorsforgalmi úthálózatba, ami lehetővé teszi, hogy az infrastruktúra hiánya ne legyen a fejlesztés akadálya.

A kormány elsődleges célja nem a források "elégetése", hanem a vállalkozások számára elérhetővé tétele. A gyors kiírások nem jelentenek egyet azzal, hogy olyan projektek kaphatnának támogatást, amelyek nem felelnek meg a munkahely-teremtési vagy exportorientált elvárásoknak - fogalmazott Csepreghy Nándor.
A gyorsított pályáztatás oka, hogy a kormány el akarja kerülni az előző ciklus zárásának kedvezőtlen tapasztalatait, amikor a pénzügyi zárás utolsó évét is projekt-végrehajtási feladatokkal kell tölteni, a kifizetések zárása helyett - jelezte.

A magyar vállalkozások lehetőséget kapnak arra, hogy a térség többi országának vállalkozásaihoz képest sokkal gyorsabban juthassanak hozzá az uniós forrásokhoz - hangsúlyozta.
Az európai uniós források a magyar vállalkozóké. Ezekkel a forrásokkal a kormánynak csak két dolga van, minél hatékonyabban és minél gyorsabban eljuttatni a vállalkozásokhoz - emelte ki a fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár.

Forrás: portfolio.hu 

2015.08.19.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt héten jelentette be, hogy ilyen javaslatot tesz a kormánynak.

Csepreghy Nándor kedden az M1-en hangsúlyozta: a kormánynak nem az a célja, hogy a „lehető leggyorsabban vigyék el ezeket a pályázati forrásokat”, hanem hogy olyan beruházások valósuljanak meg, amelyek az ország exportképességét növelik vagy új munkahelyeket teremtenek.

Kiemelte: míg a 2007-2013-as fejlesztési ciklus teljes keretösszegének mindössze 16 százalékát pályázhatták meg a vállalkozások, most azonban az ország rendelkezésére álló 12 ezer milliárd forint 60 százalékát viszik majd el vállalkozói projektek.

A maradék 40 százalékot ugyan az állam használja fel, de ez is a gazdaságfejlesztést szolgálja. Erre példaként említette, hogy az összes megyei jogú várost bekapcsolják az autópálya-hálózatba.

A mostani kormányzati vállalás arról szól, hogy 2017 június végéig kiírják az összes pályázatot. Csepreghy Nándor szerint az eddigi fejlesztéspolitikai eredmények - rekord kifizetések és a vállalkozások visszajelzései - is bizonyítják, hogy az ezután következő elbírálásra is rendelkezésre áll majd a megfelelő szakmai kapacitás és humán erőforrás.

Az előző, 2007-2013-as fejlesztési ciklussal kapcsolatban a helyettes államtitkár elmondta: ha 2013-ban a Miniszterelnökség nem avatkozik be, akkor 600-800 milliárd forint közötti támogatási összeget veszített volna el Magyarország. Annak érdekében, hogy ez ne ismétlődjön meg, valamint reagálva a piaci kihívásokra, döntött úgy a kormány, hogy az uniós forrásokat mielőbb rendelkezésre bocsátják az új ciklusban.

Csepreghy Nándor kiemelte, hogy korábban a legtöbb tagállamban nem gondolták újra a válság után a fejlesztéspolitikát, és ugyanazokhoz - az addigra teljesíthetetlen - célokhoz ragaszkodtak, amelyeket a válság előtt megfogalmaztak.

Kitért arra is, hogy az Európai Bizottság öt magyar fejlesztési „csomagnál” függesztette fel a kifizetéseket, ebből négy gazdaságfejlesztési program, és ezek egyikénél már feloldották a korlátozást, a másik háromnál pedig várhatóan szeptemberben történik meg ez, így az ország hozzájut az eddig felfüggesztett, több mint 100 milliárd forintos nagyságrendű forráshoz. Az ötödik ügy, az úgynevezett aszfaltkeverő ügy; itt úgy vélik, védhető a magyar kormány által képviselt jogi álláspont, és ha nem sikerül kompromisszumot kötni a bizottsággal, akkor Magyarország az Európai Bírósághoz fordul - mondta el Csepreghy Nándor.

Forrás: kormany.hu

2015.08.12.

2015.08.07.

Érdemes megjegyezni, hogy a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) kapcsán már folyamatban van az éves fejlesztési keret átírása és az rövidesen meg is jelenhet majd. Ezt két főbb ok miatt kell módosítani: 

• Az innovációs pályázatok meghirdetése már előrejöhet nyárra
• A visszatérítendő forrásokkal kapcsolatos pályázatok átcsúsznak jövőre, mivel még a brüsszeli iránymutatás sem jött meg arról, hogy az ilyen pénzek elosztásának intézményrendszerét hogyan kell felállítani.

2015.07.27.

Jelentős érdeklődés a hónap elején megjelent, a kis- és középvállalkozásoknak szánt kapacitásbővítési pályázatok iránt

Jelentős az érdeklődés a hónap elején megjelent, a kis- és középvállalkozásoknak szánt kapacitásbővítési pályázatok iránt, a múlt hét végéig csaknem 1630 projektterv érkezett be a gazdaságfejlesztési programért felelős szaktárcához. A pályázatok szakmai elbírálása – a szükséges hiánypótlás után – hamarosan megkezdődik. A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program éves keretének módosítása még folyamatban van, nyár végén jöhetnek az új tenderkiírások.

Több mint 1600 vállalkozás pályázott a kapacitásbővítési beruházásokhoz július kilencedikétől igényelhető európai uniós támogatásra – közölte a Napi Gazdaság megkeresésére a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A legnagyobb érdeklődés a mikro-, kis- és közepes vállalkozások kapacitásbővítési beruházásainak támogatására kiírt tenderek iránt mutatkozott. Erre a felhívásra július 23-ig 1324 cég jelentkezett. A kapacitásbővítési beruházásokat támogató pályázat kerete 20 milliárd forint, ebből 10 milliárd forintra a szabad vállalkozási zónákban – iparági megkötés nélkül – pályázhatnak a vállalkozások. A termelésikapacitás-bővítésre elsősorban a közép-magyarországi régión kívül működő feldolgozóipari vállalkozások kaphatnak támogatást. Erre a célra összesen 65 milliárd forint áll rendelkezésre, amire eddig összesen 306 cég nyújtott be beruházási tervet. A támogatási kérelmek jogosultsági ellenőrzése elkezdődött, a tendereket elbírálók, amennyiben az szükséges, értesítést küldenek az érintett vállalkozásoknak arról, hogy milyen adatok hiányoznak a pályázatból – közölte lapunkkal a szaktárca. A hiánypótlás után kezdődhet el a támogatási kérelmek szakmai ellenőrzése.

A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP) idei fejlesztési keretének módosítása jelenleg is folyamatban van. A módosított keretet a Fejlesztési Koordinációs Bizottság már megtárgyalta, jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság előtt van. A tervezett változtatásokról korábban Rákossy Balázs, az NGM uniós források felhasználásáért felelős államtitkára elmondta: a kormány 100 milliárd forinttal szeretné megemelni az éves keretet, így 830 milliárd helyett 900 milliárd forint feletti összegben hirdethetnek meg az idén pályázatokat. Szavai szerint a százmilliárd forintos többlet keretében főként a mikro-, kis- és közepes vállalkozásoknak szánt beruházásösztönző-, gépvásárlást, telephelybővítést célzó támogatásokat, valamint az exportpiacra lépést segítő felhívásokat írnak majd ki. Az újratárgyalt keretből a nyár folyamán összesen 459 milliárd forintra pályázhatnak majd a kis- és közepes vállalkozások. Ebből a keretből 18 új felhívás jelenhet meg. A Nemzetgazdasági Minisztérium a szakpolitikai felelős Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatallal együttműködve készíti elő a GINOP kutatás-fejlesztési prioritásában megjelentetni tervezett pályázati felhívásokat. A felhívásokat várhatóan nyár végén, ősz elején hirdetik meg. A kutatás-fejlesztésre 2020-ig elkölthető 750 milliárd forintos keret ötven százalékát az új termék vagy szolgáltatás létrehozását célzó innovációra fordítják, 25-25 százalék pedig az alapkutatásokat és az alkalmazott kutatásokat támogatja majd.

Forrás: napigazdasag.hu

2015.07.17.

Forrás: portfolio.hu

2015.07.13.

Július 9-én nyílt meg egy 65 milliárd forintos kapacitásbővítő, illetve egy 10 + kifejezetten a szabad vállalkozási zónáknak szóló másik 10 milliárd forintos kapacitásbővítő pályázat, és utóbbi iránt láthatóan már az első nap igen jelentős volt az igény. Glattfelder Béla, az NGM államtitkára ugyanis már pénteken jelezte az MTI beszámolója szerint, hogy a 20 milliárdos keretösszeget a nagy igények miatt további 20 milliárd forinttal megemelik annak érdekében, hogy ezekben a zónákban, ahol a kormány a legfontosabbnak tartja a gazdaságfejlesztést és munkahelyteremtést, ott az ipar fejlesztéséhez elegendő forrás álljon rendelkezésre.

A két pályázat közül a 65 milliárd forintos keretösszegű a "Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése" címet viseli (GINOP-1.2.1-15 kódszámon), a kisebb pályázati keret pedig a "Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása" címmel fut (GINOP-1.2.2-15 kódszám alatt).

Még a pályázatok hivatalos beadhatósága előtt az Irányító Hatóság a szakmai kritikák és egyéb megfontolások miatt átdolgozta a kiírások szövegét és például törölte az egyik legfontosabb akadályt, a mérlegfőösszegre vonatkozó feltételt. A módosított szabályrendszerről kiadott külön rövid összefoglalók megtalálhatók a hivatalos kormányzati pályázati oldalon ezen, illetve ezen a linken.

Múlt héten egyébként módosult a "Mikro-, kis- és középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása" című (GINOP-1.3.1-15 kódszámú) felhívás is, amelynek rövid jegyzékealapján az egyik legfontosabb, hogy a pályázat beadása előtti két lezárt üzleti év közül elég csak az egyikben legalább meghaladni a 25%-os export arányt az árbevételen belül. 

Forrás: portfolio.hu

2015.07.09.

Mától nyújthatják be a mikro-, kis- és középvállalkozások konkrét fejlesztési elképzeléseiket a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében megjelent két, a versenyképességet javító, kapacitásbővítést támogató felhívásra.

Erről Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára tájékoztatta az MTI-t.

"A vállalkozások már nagyon várták ezeket a pályázati felhívásokat, így nagy érdeklődésre számítunk" - mondta. A két felhívás keretösszege összesen 85 milliárd forint.

A vállalkozások modern eszköz- és gépparkok, valamint fejlett infrastruktúrával ellátott telephelyek kialakítására, a versenyképesség feltételeinek megteremtésére és fenntartására összesen 65 milliárd forintos keretösszegből nyerhetnek támogatást. A "Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése" című felhívásra főként a feldolgozóiparban tevékenykedő vállalkozások jelentkezhetnek; 50 és 500 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatást nyerhetnek el.

A "Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása" című pályázaton összesen 20 milliárd forintból a vállalkozások fejlődésének, piaci pozíciójának erősítésére, munkahelyek megtartását eredményező beruházások támogatására és a helyi gazdaság megerősítésére nyílik lehetőség - tájékoztatott Rákossy Balázs.

Ezen a pályázaton 5 és 50 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatáshoz juthatnak a vállalkozások. Itt fontos, hogy a szabad vállalkozási zónákban - 10 milliárd forint keretösszegben - megvalósuló kapacitásbővítő fejlesztések esetén a feldolgozóiparon kívül más ágazatokban, így például a szolgáltatóiparban megvalósuló fejlesztésekre is felhasználhatóak a források - hívta fel a figyelmet az államtitkár. A szabad vállalkozási zónán, illetve a Közép-magyarországi régión kívül megvalósuló beruházások esetén szintén 10 milliárd forint áll a fejlesztésben, növekedésben érdekelt vállalkozások rendelkezésére - fűzte hozzá.

Rákossy Balázs emlékeztetett: a kormány a pályázati eljárási rendszert nagymértékben egyszerűsítette, gyorsabbá, átláthatóbbá és pályázóbaráttá tette, ezzel is elősegítve, hogy a vállalkozások lehetőség szerint külső segítség igénybevétele nélkül is sikerrel pályázhassanak.

A most megnyíló beadási lehetőséget megelőzően már elérhetőek voltak a pályázatok online kitöltő programjai, így a támogatást igénylők előzetesen megismerkedhettek a pályázati felülettel, hogy felkészülten adhassák be támogatási kérelmüket. Korábbi tájékoztatásában a Miniszterelnökség is hangsúlyozta, hogy a pályázati rendszer a technikai újítások révén jelentősen egyszerűsödött. A pályázók által nyújtandó adatok száma például a korábbi 600 adatmezőről a felére csökkent.

Bevezették továbbá az egyszeri adatbekérés elvét, ami azt jelenti, hogy ha a támogatások kezelésében érintett szervezet a pályázótól, kedvezményezettől egy bizonyos adatot egyszer már bekért, akkor azt az adott projekt kezelésében érintett más szervezet már nem kérheti be, hanem a monitoring rendszerből kell lekérdeznie. Biztosították az e-aláírásos hitelesítést is a kedvezményezettek számára, továbbá a teljes pályázati folyamat elektronikus lett, így akár munkaidőn kívül is tudnak adminisztrálni a kedvezményezettek.

Forrás: kormany.hu

2015.07.07.

2015.07.01.

-Százmilliárd forinttal megemeli a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program ez évre tervezett fejlesztési keretét a kormány, így 830 milliárd forint helyett 930 milliárd forintnyi uniós támogatásra pályázhatnak idén a vállalkozások – jelentette be kedden a nemzetgazdasági tárca uniós források felhasználásáért felelős államtitkára.

-Rákossy Balázs a 2014−2020-as fejlesztési időszak pályázatismertető rendezvénysorozatának egri állomásán azt is elmondta, hogy a százmilliárd forintos többlet keretében főként a mikro-, kis- és közepes vállalkozásoknak szánt beruházásösztönző-, gépvásárlást, telephelybővítést célzó támogatásokat, valamint az exportpiacra lépést segítő felhívásokat írnak majd ki.

-Az újratárgyalt keretből júliusban és augusztusban összesen 18 pályázatot hirdet meg a kormányzat és az irányítóhatóságként működő Nemzetgazdasági Minisztérium. Az államtitkár szerint a nyár folyamán összesen 459 milliárd forintra pályázhatnak majd a kis- és közepes vállalkozások.

-Rákossy Balázs kitért arra is, hogy a termelési kapacitásbővítésre néhány hete kiírt, 65 milliárd forinttal meghirdetett pályázatokra a cégek július kilencedikétől jelentkezhetnek. Mivel a tárca nagy érdeklődésre számít, ezért a kormány – igény esetén – megemeli majd a keretet.

-A kapacitásbővítési felhívás kapcsán a kormány újabb könnyítésről döntött: a feltételrendszerből törölte a mérlegfőösszegre vonatkozó elvárásokat. Erről már Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára beszélt. Lapunknak elmondta: a kormányhoz több visszajelzés is érkezett a mérlegfőösszegre szóló elvárások miatt. A cégek többsége – mivel a korábbi pályázatok nem tartalmaztak erre irányuló kitételt – nem készült fel erre az elvárásra, és nem is tudna megfelelni neki. Csepreghy Nándor szerint a kormány – a kamara és a Kavosz jelzése után – belátta, hogy ez a feltétel életszerűtlenné tette volna a pályázatokat, ezért döntött a könnyítés mellett. Az új intézményrendszer abban a tekintetben is jól vizsgázik, hogy ilyen rövid pályázati időhatárokon belül is reagálni tud a piaci elvárásokra – mondta. Hozzátette, ha a jövőben olyan módosító javaslat érkezik, amely nem ütközik a pályázat alapvető céljaival, akkor azt a kormány elfogadja, és igyekszik javítani az eredeti kiíráson.

-A helyettes államtitkár a pályázati könnyítések mellett említette a gördülő előlegfizetés bevezetését, így a támogatási szerződés megkötése után az elnyert összeg 30 százalékát azonnal le tudják hívni a cégek. Az előleg kifizetéséhez pedig az egy lezárt üzleti évvel rendelkező, köztartozásmentes vállalkozásoknak − a korábbi évek gyakorlatával ellentétben − garanciára sincs szükségük. Csepreghy Nándor felhíva a figyelmet arra is, hogy a garanciamentesség a 2007−2013-as keretből finanszírozott, még megvalósítás alatt álló projektekre is érvényes. Így az érintett cégek a korábban garanciaként befizetett összegeket visszakérhetik az irányítóhatóságoktól, ezzel is növelve a vállalkozás likviditását.

-Krisán László, a Kavosz Zrt. vezérigazgatója üdvözölte, hogy a kormány 100 milliárd forinttal nagyobb értékű pályázati felhívás közzétételét tervezi az idén. Ugyanakkor megjegyezte: érdemes lenne megfontolni, hogy az előttünk álló hat év helyett két év alatt az összes pályázati forrást hirdesse meg az állam. Így három éven belül a teljes támogatási összeget fel lehetne használni, öt év alatt pedig el is tudnánk számolni az Európai Bizottsággal.

Forrás: napigazdasag.hu

2015.06.24.

Forrás: kormany.hu

2015.06.19.

Forrás: kormany.hu

2015.06.17.

Forrás: kormany.hu

2015.06.15.

Mintegy 900 milliárd forint uniós támogatás jut a kisebb vállalkozásoknak idén

Összesen mintegy 900 milliárd forint értékű uniós pályázat jelenik meg idén kapacitásbővítésre és tematikus célokra a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak - mondta Karsai Tamás, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár hétfőn az M1 aktuális csatornán.

Hozzátette: az előző uniós ciklusban az időszak egészére jutott hasonló nagyságú összeg fejlesztésekre. Jelentős változás még, hogy megnőtt a visszatérítendő források aránya és értéke is. A tervek szerint a következő 1-2 évben több mint 700 milliárd forint jelenik meg visszatérítendő - elsősorban hitel, valamint garancia és kockázati-tőke finanszírozás - támogatás formájában.

Július 9-től 85 milliárd forintra pályázhatnak - elsősorban feldolgozóipari - vállalkozások, illetve a tevékenység alapú listán szereplő cégek. Ezen belül is előnyben részesülhetnek például az exportorientált cégek, a nagy növekedési potenciállal rendelkező és az innovatív vállalkozások.

Túljegyzés esetén lehetőség van pótlólagos források átcsoportosítására.  A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) egyik kiemelt feladat, hogy a jövő évben az új uniós ciklus kifizetéseit beindítsa és támogassa, így jelen pillanatban minden olyan vállalkozás, amely belefér a konstrukcióba, számíthat a támogatásra - vélekedett a helyettes államtitkár.

Forrás: kormany.hu

2015.06.11.

A feldolgozóipar támogatását preferálják majd a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) a mikro-, kis és középvállalkozások számára kiírt két pályázaton - mondta Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságszabályozásért felelős államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban 85 milliárd keretre jelent meg két pályázati kiírás kapacitásbővítésre mikro-, kis és középvállalkozásoknak.

Glattfelder Béla emlékeztetett: a 65 milliárd forintos keretből 50 millió és 500 millió forint közötti, a 20 milliárdos keretből 5 millió és 50 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatást lehet nyerni.

Az államtitkár kifejtette, hogy elsősorban feldolgozóipari kapacitások bővítésére lehet beadni pályázatot, és csak szűk körben lehet kisebb szolgáltatói tevékenységre is támogatást kérni.

Hozzátette: a feldolgozóiparban gépvásárlásra, a létrehozott többletkapacitás elhelyezéséhez szükséges épület fejlesztésére, belső anyagmozgatáshoz szükséges eszközök beszerzésére lehet a támogatást fordítani. A pályázat mellékletében felsorolt szabad vállalkozási zónákhoz tartozó településeken beadhatnak azok is pályázatokat, akik nem a feldolgozó kapacitást, hanem a szolgáltatói tevékenységet bővítik, például fodrászok, cipészek, autószerelők, kisebb panziók.

Az elbírálások gyorsak és egyszerűek lesznek - jelentette ki Glattfelder Béla. Az 5 millió és 50 millió forint közötti támogatási igényeknél egyszerűsített elbírálást alkalmaznak, az 50 millió és 500 millió forint közötti támogatásnál bíráló bizottság is megnézi a pályázatot.

Az államtitkár szólt arról is, hogy az év második felében visszatérítendő támogatásra vonatkozó pályázatok is megjelennek, azaz alacsony kamatozású vagy kamatmentes hitelt is lehet majd felvenni. Később pedig majd kombinált támogatást - vissza nem térítendő és visszatérítendő forrást - lehet kapni egy csomagban.

Forrás: kormany.hu

2015.06.09.

85 milliárd forint uniós támogatás a vállalkozások fejlesztésére

Megjelent két, a mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességét és fejlesztését támogató pályázati felhívás a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében.

A most összesen 85 milliárd forint értékben meghirdetett pályázati felhívásokra 30 nap múlva, július 8-ától adhatják be a vállalkozások konkrét elképzeléseiket. Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár hangsúlyozta: nagyszámban jelennek meg még gazdaságfejlesztési pályázati kiírások az év folyamán, még további nagyságrendileg 700 milliárd forint keretösszegben.

A „Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése” című felhívás 65 milliárd Ft keretösszegéből a pályázó vállalkozások számára lehetőség nyílik a modern eszköz- és gépparkok, valamint fejlett infrastruktúrával ellátott telephelyek kialakítására, a versenyképesség feltételeinek megteremtésére és fenntartására. A Kormány a felhívás feltételeinek megfelelő projekteket 50 millió Ft – 500 millió Ft közötti vissza nem térítendő támogatásban részesíti a rendelkezésre álló forrás erejéig.

A „Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása” című felhívás célja a vállalkozások fejlődésének, gazdaságban betöltött szerepének, piaci pozíciójának erősítése, munkahelyek megtartását eredményező beruházások támogatása és a helyi gazdaság megerősítése. A pályázók 5 millió Ft és 50 millió Ft közötti vissza nem térítendő támogatást nyerhetnek el. A felhívás meghirdetésekor a rendelkezésre álló keretösszeg szabad vállalkozási zónának minősülő településen megvalósuló fejlesztések esetén 10 milliárd Ft, a szabad vállalkozási zónán, valamint a Közép-magyarországi régión kívül megvalósuló fejlesztések esetén pedig szintén 10 milliárd Ft.

Rákossy Balázs kiemelte: A következő hét évben a magyar kormány nagy hangsúlyt helyez az iparfejlesztésre, melynek eredményeként szeretnék elérni, hogy az ipar GDP-hez való hozzájárulása a jelenlegi 20-22 százalékról 30 százalék fölé emelkedjen.

Forrás: kormany.hu

2015.06.01.

Forrás: portfolio.hu

2015.05.22.

Forrás: portfolio.hu

2015.05.20.

Több mint 200 millárd forintot fordít turisztikai fejlesztésekre a kormány

Innovációval erősíthető a turizmus versenyképessége.

A hazai turizmus a válság ellenére is képes volt a növekedésre, aminek a nemzetgazdasági jelentősége annál is nagyobb, mivel a szektor a foglalkoztatás több mint 10 százalékát biztosítja. A turizmus ugyanakkor egész Európában erősödik, és hazánk versenyképessége hosszú távon csak a turisztikai, illetve a turizmushoz kapcsolódó innováció, például a gyógyvízkutatás támogatásával biztosítható, amelynek eredményeként egyedi, minőségi szolgáltatások jöhetnek létre – fejtette ki Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára egy szakmai konferencián. A helyettes államtitkár szerint a hazai turizmust a megosztáson alapuló gazdaságtól (sharing economy) sem kell féltenünk.

„A turizmus Európa majdnem minden országában, köztük hazánkban is erősödött az utóbbi években, amivel párhuzamosan egyre élesebbé vált a verseny a célországok között. Magyarországon a turizmus adja a GDP nem kevesebb mint 8,8 százalékát, miközben a foglalkoztatásból összesen 11,3 százalékkal veszi ki a részét, így kiemelten fontos, hogy az uniós források felhasználásával biztosítsuk a szektor nemzetközi versenyképességét” – fejtette ki Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára a Figyelő „A hazai turizmus, avagy a tartós kibontakozás titkai és trükkjei” című konferenciáján.

A helyettes államtitkár felidézte, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2010 óta majdnem 30 százalékkal, 13,36 millióról 17,25 millióra nőtt a turisztikai céllal hazánkba érkező külföldi vendégek száma, és 2014-ben a belföldi utazások számának alakulásában is kedvező fordulat állt be, miután 3 százalékkal, 14,38 millióról 14,85 millióra emelkedett a többnapos belföldi turisták száma. A Turisztikai Világszervezet adataiból pedig az látszik, hogy a 2009-es visszaesést követően immár ötödik éve masszívan, évente átlagosan 4,5 százalékkal növekszik a nemzetközi turistaérkezések száma Európában.

A helyettes államtitkár szerint a célországok közötti versenyben a vendégek elvárásai is növekedtek. Ezek ismeretében hazánk csak úgy őrizheti meg attraktivitását, ha nemzetközi összehasonlításban is egyedi, kreatív és minőségi szolgáltatást képes nyújtani. A szolgáltatásfejlesztés kulcsa az innováció, amelyet Csepreghy Nándor előadásában három oldalról vizsgált meg.

Először is jelentős potenciál rejlik a gyógy- és termálvízkészletünk egészségturisztikai hasznosításában. A gyógy- és termálvizek egészségügyi hatásait vizsgáló orvosi kutatások eredményei alapján tovább szélesíthető az egészségmegőrzést, a gyógyítást és a rehabilitációt célzó turisztikai szolgáltatások kínálata, illetve biztosítható a jelenleg elérhető szolgáltatások orvosszakmai megalapozottsága. Innovációra van szükség az egyedi, kreatív, sajátos vonzerővel bíró termékek fejlesztéséhez is – ezek a termékek a vendégeknek egyedi élményeket kínálnak, amelyek szintén erősíthetik hazánk vendégvonzó képességét. Végezetül a turisztikai szektor szereplőinek – felismerve a világméretű digitalizáció jelentőségét – nagy hangsúlyt kell fektetniük a minél szélesebb körű online információszerzés feltételeinek a megteremtésére is, mindenekelőtt a specifikus, többnyelvű weboldalak és mobilapplikációk fejlesztésére.

A helyettes államtitkár szót ejtett a megosztáson alapuló vagy közösségi gazdaságról (sharing economy) is. Csepreghy Nándor szerint a szállodákat, utazási irodákat vagy utazásszervezőket hosszú távon nem veszélyeztetik például a magánszobák vagy –lakások igénybevételét lehetővé tevő sharing economy platformok, ezek ugyanis a szolgáltatás minőségét tekintve nem versenyezhetnek a professzionális turisztikai szolgáltatókkal. Ugyanakkor a közösségi gazdaságnak kulcsfontosságú szerepe lehet a külföldi vendégek Magyarországra vonzásában, akik aztán az itteni költésükkel jelentős mértékben hozzájárulhatnak a turizmus másodlagos bevételeinek növekedéséhez.

„A turizmus a magyar gazdaságpolitika mindkét célját, a gazdaságfejlesztést és a foglalkoztatás-bővítést tekintve egyaránt stratégiai jelentőséggel bír, így a szektor a fejlesztéspolitikának is kiemelt területe. Ennek megfelelően a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében összesen 111 milliárd forint, a Terület és Településfejlesztési Operatív Programban pedig 106 milliárd forintot fordítunk a turisztikai fejlesztésekre a következő öt évben” – zárta gondolatait Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára.

Forrás:kormany.hu 

2015.05.15.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Megyei Jogú Városok Szövetségének kétnapos közgyűlését követő sajtótájékoztatón azt mondta, huszonöt éve nem volt példa arra, hogy az állam 1200 milliárd forintnyi forrás felhasználását és elosztását a megyei jogú városokra vagy a megyékre bízta volna. Ez azt jelenti, a kormány valódi partnerként tekint az önkormányzatokra, s nem kívánja gyámság alá helyezni őket - tette hozzá.

Lázár János jelezte, az egyeztetéseket és az esetleg szükséges korrekciókat követően megszülető megállapodások lehetővé teszik, hogy a települések megvalósítsák helyi gazdaságfejlesztési programjukat.

A megyei jogú városok jól gazdálkodtak az elmúlt évek fejlesztési forrásaival. Ezek a települések lehetnek, ahol jelentős munkahelyteremtés, gazdasági növekedés, életminőség-javulás lesz a következő hét esztendőben – hangsúlyozta a miniszter.

Láthatóan szükség van a GDP jelentős részét előállító nagyvárosok kiemelt támogatására, újabb ipari, gazdasági területek létrehozására, a közúti infrastruktúra javítására és olyan - minden városban más és más - helyi értékteremtő program megvalósítására, amely hozzájárul a közösség a fejlődéséhez - fogalmazott Lázár János.

Szita Károly Kaposvár polgármestere, a MJVSZ elnöke szerint a 2016-ra beterjesztett költségvetés biztosítja a megyei jogú városok számára a tervezhető működést, és azt, hogy a következő esztendőt is hiány nélkül zárják.

A nagyvárosok polgármesterei örültek annak, hogy a kormány még a nyári szünet előtt benyújtotta az országgyűlésnek a büdzsé tervezetét, hiszen az önkormányzatok számára fontos a kiszámíthatóság - mondta az elnök.

Az európai uniós források megadják a települések számára a lehetőséget gazdaságfejlesztési céljaik megvalósítására, hogy elérhetővé váljon, hogy "mindenki dolgozhasson, aki munkával akar kenyeret keresni" - hangsúlyozta a somogyi megyeszékhelyet több mint húsz éve polgármesterként irányító politikus.

Forrás: kormany.hu 

2015.05.06.

Forrás: kormany.hu

2015.05.05.

A GINOP első nyertesei közel 4 milliárd forint uniós támogatáshoz jutottak

Megszülettek az első jogerős támogatói döntések a 2014-2020 közötti Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) tavaly októberben meghirdetett pályázatain. Mindkét kis- és középvállalkozásokat támogató pályázatot óriási érdeklődés kísérte – mondta Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár.

A két felhívás keretében első körben összesen 107 vállalkozás közel 4 milliárd forint uniós támogatást nyert el. A fejlesztések összértéke pedig csaknem 8 milliárd forint, a projekteket jellemzően 50% támogatási intenzitás mellett valósíthatják meg a kedvezményezettek.

A GINOP tavaly meghirdetett „Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése” című pályázatának keretében most 43 kis-, 30 közép-, és 10 mikrovállalkozást hirdettek nyertesnek. A felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése, amely során lehetőség nyílik modern eszköz- és gépparkok, valamint fejlett infrastruktúrával ellátott telephelyek kialakítására, a szektor szereplői számára a versenyképesség feltételeinek megteremtésére, fenntartására. A megítélt több mint 3,68 milliárd forintot ennek megfelelően jellemzően fémmegmunkálás fejlesztésére, bútor- vagy fémszerkezet gyártására, illetve különböző eszközök előállítására kívánják fordítani a kedvezményezettek.

Rákossy Balázs kiemelte: a konstrukciót a meghirdetés pillanatától hatalmas érdeklődés övezte, mind a pályázati darabszám, mind pedig a támogatási igény jelentősen meghaladta az előzetes várakozásokat. Éppen ezért az eredeti keretösszeg emeléséről született döntés, így 8,5 milliárd forintról 17 milliárd forintra nőtt a megítélhető keret.

A tavaly meghirdetett másik, a „Mikro-, kis-, és középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása” című felhívás révén most 12 kis-, 11 közép- és 1 mikrovállalkozás jutott uniós forráshoz. A pályázat támogatja a külpiacra jutást elősegítő szolgáltatások igénybevételét, marketingtevékenységeket, szolgáltatásokat, idegen nyelvű honlap létrehozását és piackutatás elvégzését is. Az államtitkár ismertette: a csaknem 160 millió forint támogatásból fejleszteni kívánt tevékenységek köre széles: a fentiek szerint a tervek között megtalálható például lábbeli-, tisztítószer-, vagy éppen orvosi műszerek gyártása is.

Rákossy Balázs emlékeztetett: a 2014-2020-as időszakban a rendelkezésre álló uniós források 60%-a kifejezetten a magyar gazdaság fejlesztésére fordítja a Magyar Kormány. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program minden idők legnagyobb hazai gazdaságélénkítő programjának egyik zászlóshajója. Az új uniós költségvetési ciklus az előzőhöz képest több száz milliárd forinttal nagyobb mozgásteret biztosít, főként vissza nem térítendő támogatások formájában. Alapelvei az életszerűség, felelősségvállalás és egyszerű adminisztráció, középpontjában pedig a hazai vállalkozások fejlesztése és növekedésük elősegítése, a munkahelyteremtés és a magyar ipar fejlesztése áll.

Forrás: kormany.hu 

2015.04.30.

Vannak azonban olyan jelek, amelyekből arra lehet következtetni, hogy ez most már tényleg nem csak ígéret, hanem valóban rövid távon kiírhatják ezeket a pályázatokat: 

• Az Európai Bizottság már több hónapja elfogadta a GINOP-ot, lezárult az összes fontos technikai kérdés is a pályázatok kiválasztási szabályrendszerével kapcsolatban is
• Utóbbival összefüggésben a GINOP Monitoring Bizottsága múlt héten az utolsó lépéseket is megtette a pályázatok meghirdetése előtt
• A GINOP elődének számító GOP-os pályázatok kifizetésének felfüggesztése -ahogy rámutattunk - semmilyen módon nem gátolja a az új Széchenyi2020-as pályázatok meghirdetését
• Szintén biztató jel, hogy az ősszel kiírt kkv kapacitásbővítő pályázatok kapcsánvégre eredményt hirdetnek az első mintegy 100 nyertesről 4 milliárd forint értékben és a következő hetekben további eredményhirdetések várhatók
• Könnyen lehet, hogy ezen eredményhirdetési körök néhány héten belül lezajlanak és rögtön azután megjelenik a fenti három új gazdaságfejlesztési pályázat is
• Utóbbi lépés segít elkerülni azt a zavart, hogy nem tudják az őszi pályázatokon indulók, hogy most beadjanak-e újabb pályázatot, vagy sem.
•  
• Az, hogy az új pályázatok meghirdetése végül elmaradt áprilisban - feltéve, hogy azok csak éppen átcsúsztak május elejére - még nem lesz nagy különbség a pályázatok elkészítése és a fejlesztések elindítása terén, hiszen beadni úgyis csak a meghirdetés után legalább 30 nappal lehet a pályázatokat.

2015.04.23.

Forrás:kormany.hu

2015.04.18.

A 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési ciklusban több mint 34 milliárd eurónyi forrásból gazdálkodhat Magyarország - mondta Vitályos Eszter európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár szombaton a Nyíregyházi Állatparkban.

Az államtitkár az uniós fejlesztések nyílt napja alkalmából rendezett állatparki eseményen hangsúlyozta, hogy Magyarország a második helyet érte el Európában az egy főre jutó uniós pénzek alapján.

Míg az előző hét évben minden egyes magyar állampolgárra 660 ezer forint uniós támogatás jutott, a következő ciklusban 712 ezer forint jut majd - emelte ki Vitályos Eszter.

Vitályos Eszter megismételte, a hazai fejlesztéspolitika elsősorban a gazdaságfejlesztésre és a munkahelyteremtésre koncentrál a következő években. Előbbi legfontosabb célja, hogy az ország fejletlenebb régióit felzárkóztassa, és csökkentse az infrastruktúra hiányából fakadó hátrányokat, amelyek egy-egy régiót jellemeznek.

Az új időszakban megújul a pályázati rendszer, ez jelentős egyszerűsítést jelent majd a pályázóknak. Az Európai Bizottsághoz benyújtott tíz operatív program közül hetet már befogadott az unió - tette hozzá.

A tervek szerint idén a kormány 133 pályázati felhívást tesz közzé csaknem 2700 milliárd forint értékben - hangsúlyozta az államtitkár. Kiemelte, a kormány stratégiai partnerként tekint a kis- és középvállalkozásokra (kkv), így elsősorban az őket kedvezményezettként érintő pályázatok lesznek az elsők, amelyek megjelennek a következő hetekben. A kkv-k a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) 2383 milliárd forintos keretéből részesülhetnek.

Vitályos Eszter kifejtette, a kedvezményes hitel-, garancia- és tőkeprogramok kiemelt célcsoportjai az induló vállalkozások lesznek, a tervek szerint április-májusban 90 milliárd forintnyi pályázati forrás nyílik meg a szektor szereplői előtt. Ebből 80 milliárd a termelési kapacitás bővítését, 5-5 milliárd pedig a kkv-k munkahelyteremtő beruházásait, illetve a piaci megjelenést szolgálja.

Forrás: kormany.hu 

2015.04.16.

A magyar kormány tartalmilag és formailag is átalakította a 2014-2020-as uniós források felhasználásának pályázati rendszerét - hangsúlyozta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára a Piac és Profit szakmai konferenciáján.

Hozzátette: az átalakítás egyik legfontosabb célja, hogy koncentrálják a források felhasználását, és világos fókuszokat fogalmazzanak meg a vállalkozások számára.

A helyettes államtitkár kifejtette, hogy a 2007-1013. közötti uniós fejlesztési ciklusban 17 operatív programban szerepeltek a forrás felhasználási lehetőségek, ezt a 2014-2020-as időszakra 10-re csökkentették, ezek közül többnyire három - a GINOP, a TOP és a VEKOP - tartalmazza a vállalkozások pályázati lehetőségeit.

Kitért arra is, hogy a 2014-2020-as fejlesztési időszakban csak a legindokoltabb fejlesztéseket támogatják.

A 2014-2020-as időszakban lényeges változás a korábbihoz képest, hogy a rendelkezésre álló forrás, azaz 12 ezer milliárd forint támogatás 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítja az ország, és az előző időszaki 84 százalékról 40 százalékra csökkenti az államnak szánt forrásokat - mondta Csepreghy Nándor. Jelezte azt is: az állami beruházásoknak azonos minőségű hozzáférést kell biztosítaniuk a szolgáltatásokhoz az ország különböző területein, illetve csökkenteni kell a vidék Magyarországa és a központi régió, illetve a vidék Magyarországa és a megyeszékhelyek között megtalálható különbségeket a közszolgáltatásban.

Elmondta, hogy a korábbi fejlesztési időszakban a növekedést és a munkahelyteremtést a pályázatokban egymáshoz kötötték, a gazdasági válságban azonban a cégek a vállalt feltételeket nem tudták teljesíteni, ezért indokolt a két feltétel különválasztása.

Az új munkahelyek létesítése a jövőben elsősorban a mezőgazdaság, a turisztika és a gépipar területén várható uniós forrásból, és a támogatott különböző szektoroknál fontos szempont lesz, hogy egyre több magyar termék és szolgáltatás találjon külpiacot.

Az innovációra a mostani fejlesztési ciklusban 750 milliárd forint uniós támogatás várható a 2007-2013-as időszak 250 milliárd forintjával szemben - ismertette a helyettes államtitkár. A cél az, hogy versenyképes gazdasági szerkezet jöjjön létre, így a gyógyszeripar, járműgyártás, informatika ágazatok támogatása lehetséges ebből a forrásból, illetve az innovatív kis- és középvállalkozói szektor mellett a kkv-kal együttműködő nagyvállalatok, valamint a hazai kutató-fejlesztő egyetemek is részesülhetnek ebből a lehetőségből.

A pályázati rendszer átalakítása az uniós elvárásokat is szem előtt tartja, és nem jelent túlzott terhet a vállalkozásoknak - jelentette ki a helyettes államtitkár. A korábban gondot jelentő utófinanszírozásra megoldást kínál például az, hogy a köztartozással nem rendelkező teljes üzleti évet lezáró vállalkozásoktól nem kérnek biztosítéknyújtási kötelezettséget, a legtöbb pályázatnál a beruházás indulásánál előleg lehívással lehet élni, az önrészt pedig a projekt utolsó fázisában kell biztosítani, addig pedig a beruházással lehet hitelfelvételhez szükséges fedezetet is előteremteni - hívta fel a figyelmet a helyettes államtitkár.

A kiszámíthatóságot segíti az, hogy az adott év fejlesztési pénzügyi keretet még az év elején nyilvánosságra hozzák, a pályázati kiírás megjelenését követően 30 nap áll rendelkezésre az igénylés benyújtásához - mondta Csepreghy Nándor, aki szerint a pályázati rendszert a visszajelzések alapján javítani, módosítani lehet majd.

A helyettes  államtitkár előadásában megismételte korábbi tájékoztatását, hogy az Európai Bizottság a korábbi pályázati rendszerben működő Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) 1., 2. és 3. prioritása mentén támogatott projektek kifizetését függesztette fel, a pályázati rendszer pedig 2014-ben átalakult.

Forrás: kormany.hu 

2015.04.15.

Beszámolt arról is, hogy a kormány a következő években 700 ezer lakás felújítását tervezi, és a munka nagyjából 40 ezer új munkahelyet teremthet az építőiparban.
Így az új lakások építése, a középületek építése-felújítása mellett már a támogatott magánlakás-felújítások is hozzájárulhatnak az ágazat további bővüléséhez.
Hangsúlyozta azt is, hogy az új uniós pályázatok mielőbbi kiírásával szeretnék előmozdítani, hogy az építőipar rendelésállománya ismét bővülni kezdjen.

Forrás:portfolio.hu

2015.04.15.

Ezt Csepreghy Nándor jelentette ki azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság felfüggesztette az előző fejlesztési ciklus egyes kifizetéseit.

A fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár elmondta, a 2007-13-as időszak - vagyis még a szocialista kormányok pályázatelbírálási gyakorlata - összes kifizetéséből mintegy 700 milliárd forint felfüggesztéséről van szó, de a kabinet már tárgyal a lehetséges megoldásokról.

Kiemelte, technikai vita zajlik Magyarország és az Európai Unió illetékes szerve között, mely az előző kifizetési ciklus kiválasztási gyakorlatáról szól - amelyet egyébként a kormány éppen azért módosított 2014-ben, hogy megfelelő legyen. Csepreghy Nándor azt mondta, várhatóan pár tíz milliárd forintnyi lesz az a forrás, melyet nem lehet majd felhasználni az eredeti programra, az összeget ugyanakkor más fejlesztési célokra fel lehet majd használni.

Forrás:kormany.hu

2015.04.08.

Így jön össze a 230 milliárd forint

Az említett 230 milliárd forinton belül a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programra (GINOP) 120 milliárd forint, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programra (TOP) 100 milliárd forint, a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programra (VEKOP), valamint a Vidékfejlesztési Operatív Programra összesen 10 milliárd forint jut - tette hozzá.
 

A GINOP forrásaira kis- és középvállalkozások (kkv) pályázhatnak, a rendelkezésre álló összegből egyebek mellett tematikus hálózatok (zarándok- és természetjáró utak) építhetők, természeti és kulturális örökséghelyszínek tehetők vonzóbbá, valamint egyik kiemelt terület a gyógyvízkutatás támogatása.
 

A társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmus kialakításáért felelős TOP-ban az önkormányzatok a támogatottak, a vidékfejlesztési programban pedig a falusi turizmus szolgáltatói érdekeltek. Az első turisztikai témájú pályázatok nyár elején várhatók - mondta.

Forrás:portfolio.hu

2015.03.25.

Az alábbi táblázatok azonos szerkezetben mutatják be, hogy az egyes GINOP fejlesztési prioritások kapcsán milyen pályázati kiírások várhatók, a meghirdetés módja milyen lesz (egyszerűsített, standard meghirdetés vagy kiemelt projekt), illetve melyik hónapban várható a pályázat meghirdetése.

Utóbbi azért fontos, mert nagyban segítheti a vállalkozások éven belüli beruházási terveinek pontosítását és a kiszámíthatóságot. Azt is fontos azonban tudni, hogy a meghirdetés tényleges napjához képest csak 20 nap múlva jelenik majd meg az elektronikus kitöltő program és rá további 10 napra nyílik meg az elektronikus benyújtás lehetősége (a meghirdetéstől számítva tehát 30 napra lehet beadni a pályázatot). Az alábbi táblázatokban piros keretekkel azokat a pályázatokat szerepeltetjük, amelyek megítélésünk szerint és a meghirdetés módja miatt a kkv-k széles körét érdekelheti.
 

Az alábbi hivatkozásra kattintva elérhető a ma megjelent 8 gazdaságfejlesztési prioritás táblázatokba rendszerezve.

Ginop2015_éves_terv.pdf (61,5 kB) 

Forrás: portfolio.hu

2015.03.24.

Rövidesen megtudjuk az éves pályázati menetrendet!

Idén összesen 133 uniós pályázati felhívás várható közel 2900 milliárd forintos keretösszeggel - ismételte meg a Portfolio március 12-i konferenciáján már bejelentett információt az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának keddi ülésén Vitályos Eszter. A Miniszterelnökség illetékes államtitkára azonban új információként azt is elmondta, hogy a legnagyobb keretösszegű GINOP éves fejlesztési kerete, azaz a pályázatok menetrendje már kihirdetés előtt áll. 

Az eseményen Vitályos Eszter arra emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság hét operatív programot már elfogadott a Magyarország által benyújtottak közül, két operatív program pedig benyújtás előtt áll.

Az európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár hozzátette: a kormánynak most el kell fogadnia az éves fejlesztési kereteket, amelyek szabályozzák, hogy milyen pályázati felhívásokat fognak kiírni a szaktárcák ebben az évben. Megjegyezte, hogy a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) éves fejlesztési kerete már kihirdetés előtt áll, a kormányhatározat hamarosan megjelenik a Magyar Közlönyben.

Ez összhangban áll azzal az információval, amelyet Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai tájékoztatásért felelős helyettes államtitkár mondott nekünk, hiszen már múlt szerdán (és könnyen lehet, hogy holnap is) a kormány elé kerültek bizonyos pályázati kiírások a GINOP kapcsán, így akár a következő hetekben már megjelenhetnek az első konkrét pályázati kiírások. 

Forrás:portfolio.hu

2015.03.16.

Akkreditált innovációs klaszter címeket adtak át

Tizennégy klaszter nyert az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) akkreditált innovációs klaszter pályázatán - jelentette be Varga Mihály a címet átadó hétfői rendezvényen. A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: összesen 495 vállalkozás vesz részt ezekben a klaszterekben, köztük 435 kis-, és középvállalkozás, több mint 58 ezer embert foglalkoztatnak és árbevételük megközelíti a 2500 milliárd forintot. Az oklevelet átvett klaszterek közül 8 megújította, 6 pedig első alkalommal nyerte el a címet.
A most oklevelet átvevő klaszterekkel együtt az akkreditált klaszterek száma 32-re emelkedett, amelyek összesen 1029 vállalkozás napi működését hangolják össze - tette hozzá Varga Mihály. A miniszter hangsúlyozta: "a tagvállalatok termékei és szolgáltatásai nemcsak belföldön, hanem a külpiacokon is sikeresek, hiszen árbevételük több mint fele az exportból származik."

A nemzetgazdasági miniszter szavai szerint a globális verseny a termelés minden területén átrendezte a vállalatok, kutatóhelyek, és helyi önkormányzatok közötti viszonyt. A klaszter vállalati versenyelőnyöket erősítő üzleti szerveződés, amelynek jelentősége egyre jobban felértékelődik, mivel már nem egyes vállalatok, hanem globális értékláncok, stratégiai szövetségek, és együttműködő vállalatcsoportok versenyeznek egymással - mutatott rá.
A cím iránt egyre nagyobb az érdeklődés, a közép-kelet-európai országok közül egyedül Magyarországon működik klaszterminősítési rendszer - a miniszter szerint jól látszik, hogy ebben a tekintetben a versenytársak előtt jár az ország.
Varga Mihály elmondta, hogy a címek átadásával a klaszter akkreditáció szempontjából lezárul a 2007-13-as uniós költségvetési időszak, de a vállalkozások együttműködésén alapuló fejlesztések támogatása folytatódik a 2014-2020-as időszakban is.
 

Tucatjával jönnek idén az NGM-es pályázatok

Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár elmondta: a klaszterfejlesztés vállalkozásfejlesztési eszköz, a hálózati együttműködések támogatása ezért a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) fog történni.
A GINOP kerete 2014-2020 között több mint 2700 milliárd forint. 2015-ben közel 70 pályázati konstrukcióban mintegy 830 milliárd forint összegben nyílnak meg támogatási lehetőségek a gazdasági szereplők számára - tette hozzá. Tájékoztatása szerint az első klaszterpályázat az év közepén, várhatóan nyáron jelenik meg mintegy 2 milliárd forintos keretösszeggel a 2015-16-os évekre, ami a professzionális klaszterszervezetek minőségi szolgáltatás nyújtásának támogatását célozza.
A klaszterek tagjai között egyetemek, kutatóintézetek, önkormányzatok, kamarák, nagyvállalatok, és kkv-k egyszerre vannak jelen. A Magyarországon működő több mint 200 hálózati együttműködésből azok kapják az akkreditált innovációs klaszter címet, akik egyebek mellett jelentősen növelik a munkahelyek számát. A 32 ilyen magyarországi klaszter több mint 102 ezer dolgozót foglalkoztat, összesített árbevételük 8871 milliárd forint.
Az eseményen kiosztott írásos tájékoztató szerint a hétfőn oklevelet kapott 14 klaszter tagvállalatainak a Gazdaságfejlesztési Operatív Programból (GOP) 735 projektje valósult meg, a fejlesztések teljes költségvetése meghaladja a 193 milliárd forintot, támogatástartalmuk mintegy 90 milliárd forint. 

Forrás: portfolio.hu

2015.03.15.

A kis és középvállalkozások fejlesztési céljainak támogatására a 2007-2013-as ciklushoz képest közel négyszer több uniós forrás áll majd rendelkezésre a 2014-2020-as időszakban, de nagy kérdés, hogy ezt hogyan és mire tudja majd felhasználni a vállalkozói réteg - többek között erre a fontos témára világította rá a Portfolio Uniós források 2015 című konferencia csütörtöki előadói és panelbeszélgetésének résztvevői. 

Legalább háromszor annyi pénz áll rendelkezésre

A 2007-2013-as időszakban mintegy 43 ezer nyertes vállalkozás 1620 milliárd forintnyi uniós támogatást kapott és ebbe a körbe mintegy 80-100 nagyvállalkozás is beletartozott. Az új, 2014-2020-as fejlesztési ciklusban azonban a nagyvállalatok már nem pályázhatnak az uniós szabályok miatt, viszont a rendelkezésre álló keretösszeg 60%-át (mintegy 4500 milliárd forintot) nem különböző infrastruktúra-, hanem közvetlen gazdaságfejlesztésre kell fordítani. Ez tehát azt jelenti, hogy legalább háromszor, de inkább négyszer annyi uniós támogatás áll majd a magyarországi kkv-k fejlesztési céljainak finanszírozására, mint eddig - ez körvonalazódott Lázár Jánosnak, a Miniszterelnökség vezetőjéneknyitóelőadásából, illetve az első panelbeszélgetés résztvevőinek szakmai hozzászólásaiból.
Lázár mindezek miatt azt hangsúlyozta: "az a vád nem érheti a kormányt, hogy nem lesz elég pénz a vállalkozások terveinek finanszírozására."Ehelyett megfogalmazása szerint inkább az a nagy kérdés, hogy képes lesz-e értelmes projektekkel és az innovációra építő kezdeményezésekkel lehívni ezt a hatalmas forrást a magyar vállalkozói réteg. Mindez azért is igencsak érdekes kérdés, mert míg a közép-magyarországi régiónak nagyon kevés forrás áll majd rendelkezésre 2020-ig, addig a hazai innovációs potenciál (kutatási és egyetemi bázis) nagy része éppen ebbe a régióba koncentrálódik.

Sok értelmes projektre lesz szükség

Ez tehát abba a fő gazdaságfejlesztési prioritás irányába mutat, hogy az eddigi 43 ezer helyett több olyan magyar vállalkozást kell "találni" (fejleszteni), amely képes pályázatokkal pénzt lehívni. Illetve ezzel párhuzamosan tízezer fölé kell növelni azon cégek számát, amelyek képesek a külpiacokra is kilépni az exportra termelési kapacitások megnövelése nyomán.
A fentiek mellett az is kiderült, hogy júniustól elindul végre a pályázati nagyüzem, és idén összesen 133 új pályázatot hirdetnek meg 2681 milliárd forintos keretösszeggel. Az is egyértelművé vált azonban, hogy még ezt megelőzően - akár áprilisban - megjelenhet néhány gazdaságfejlesztési pályázat.

Szükség lesz a tanácsadókra

A tanácsadói és közbeszerzési szakma fellélegzéssel, illetve érdeklődéssel hallgatta Lázár János azon szavait, miszerint igenis szükség van - értelmes szintekre korlátozott tanácsadói költségek mellett - a munkájukra a jó forráslehívás érdekében, illetve ősszel széleskörű társadalmi egyeztetés után elfogadhatja a parlament az új közbeszerzési törvényt.
A közbeszerzési szakma képviselői mellett a korrupciókutatók is azt szorgalmazták a negyedik panelbeszélgetés keretében, hogy a kidolgozás alatt álló törvény az átláthatóság, és az elérhető adatok számának kibővítésén keresztül is segítsen mérsékelni a korrupciós kockázatokat.

Forrás:portfolio.hu

2015.03.13.

A pályázati dömping Lázár János miniszter tegnapi bejelentésével összhangban valóban csak júniustól várható, de egyes pályázatok már néhány héten belül megjelenhetnek - mondta el a Portfolio kérdésére pénteken Csepreghy Nándor. 

A Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai Tájékoztatási Főosztályának helyettes államtitkára a Portfolio tegnap megrendezett Uniós Források 2015 című konferenciája keretében a Világgazdaságnak úgy nyilatkozott, hogy néhány héten belül jöhetnek pályázatok. Lapunk pénteki kérdésére, hogy milyen típusú pályázatok várhatók, Csepreghy azt mondta, hogy a jövő heti kormányülésre már várhatóan bekerül az NGM égisze alá tartozó GINOP éves fejlesztési keretéhez tartozó pályázati menetrend. Arról azonban, hogy ez konkrétan milyen pályázatok néhány héten belüli kiírását jelentheti majd, egyelőre nem tud konkrét információkat mondani.

Forrás:portfolio.hu

2015.03.13.

Forrás: kormany.hu

2015.03.12.

Lázár bejelentette, idén mennyi uniós pénzt akarnak pályáztatni

Nem lebonyolítani akarjuk az uniós források kifizetését, hanem azt befektetésként akarjuk felhasználni - jelentette ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Portfolio csütörtöki konferenciájának nyitóelőadásában. A miniszter itt jelentette be elsőként, hogy idén 133 új pályázatot fognak meghirdetni a minisztériumok az új uniós ciklus terhére, összesen 2681 milliárd forint értékben. Azt is elárulta, hogy március végén, április elején jöhet az új közbeszerzési törvény, és az év második felében elfogadhatják a képviselők. Az intézményrendszer átalakításának részleteiről is beszélt a Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint bemutatta azokat a kormányzati terveket, amelyek a pályázat előkészítéseinek költségét korlátoznák. Az állami bürokráciacsökkentés több dimenzióját részletezte a miniszter, külön megemlítette, hogy az adóhatóság eljárásait is változtatni kell. 

Három cél

Beszédének elején helyzetértékeléssel indított a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szerinte az első kérdés az uniós forrásokkal kapcsolatban, hogy mennyire van lehetősége Magyarországnak, hogy beleszóljon a brüsszeli szabályokba. Mennyire lehet a kohéziós források szabályait is a magyar érdekekhez közelíteni? Nagyon sokan konformisták, sokan feladják a nemzeti érdekeket és csak sodródnak, mi megpróbáljuk az uniós jogot a saját nyelvünkre lefordítani és a nemzeti érdekeket képviseljük - emelte ki.

A másik kérdés: van-e értelme a szabályozásoknak, illetve az állam nem szabályoz-e túl? Mi nem lebonyolítani akarjuk a pénzek kifizetését, nem csak el kell juttatni a pályázókhoz ezeket a forrásokat, hanem ügyesen kell felhasználni - húzta alá ennek kapcsán a miniszter, aki befektetésként tekint ezekre a forrásokra. Meglátása szerint az előző ciklus forrásaira is így kellett volna tekinteni.

A szabályok, illetve a túlszabályozás kapcsán az elmúlt hetek brókercsődjeinek tanulságát hozta fel példaként Lázár János. Kijelentette:"ez is a tanúbizonysága annak, hogy nem kell félni az állami szabályozástól és a boszorkányüldözéstől."

Az uniós források három célt szolgálnak: 

• Magyarország belső megerősítése.

• Versenyképesség javítása.

• A magyar pozíció megerősítése a régióban.

A végső cél, hogy Magyarország Közép-Európa zászlóvivő szerepébe kerüljön és a magyar gazdaság legyen a térség legversenyképesebb gazdasága - mondta.
Az előző kormány korábbi hétéves uniós ciklussal kapcsolatos törekvései kapcsán kijelentette: nem vonja kétségbe Bajnai Gordon személyes elköteleződését ebben az ügyben. 

A legfontosabb feladatok

Az idei év legfontosabb feladatai között említette Lázár János az előző uniós ciklus pénzeinek teljes lehívását és a pénzek kifizetését, vagyis a korábbi hétéves ciklus (2007-2013) zárását. A legfontosabb feladat idén a forrásvesztés elkerülése - húzta alá.
Ami rendelkezésre állt ebben az időszakban, azt 80%-ban lehívtuk. 7200 milliárd forint már itt van és ennek a kifizetése 80%-ban megtörtént már.
Lázár János és később Vitályos Eszter államtitkár is megemlítette, hogy a 2007-2013-as uniós ciklusban 8700 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre, ami nagyobb az eddig említett 8200 milliárd forintnál. Ebben valószínűleg a forint gyengülésének hatása játszik szerepet.
"Idén 2236 milliárd forintot kell kifizetni ahhoz, hogy Magyarország ne veszítsen egy fillért sem abból, ami 2007-ben rendelkezésre állt. Szégyennek tekintem, hogy 2015-ben még pályázatok kiírása zajlik. Ezt nehezen lehet jól megtervezett akciófolyamatnak tekinteni"- vallotta be a miniszter.Itt elismerte önkritikusan, hogy ez nyilvánvaló kármentés.

Emlékeztetett arra, hogy 2012 nyarán az Európai Bizottság azt fogalmazta meg, hogy Magyarország elveszíti az összeg egy részét. Ehhez képest ma ott tartunk, hogy Magyarország a közép-európai csatlakozó országok között lehívásban a második helyen van Lengyelország után. Elárulta, hogy mostanra a Bizottság már nem számol visszafizetési kockázattal.
 

Nagy változások lesznek

Fontos feladat lesz az eddigi ciklus kifizetéseinek értékelése. Elmondása szerint 43 ezer vállalkozáshoz sikerült eljuttatni uniós támogatást az előző ciklusból. Az eddigi forrásokról összefoglalóan kijelentette: 

• 3260 milliárd ment közlekedési célokra

• 1565 milliárd környezetvédelemre

• 4500 állami és önkormányzati célokra

• 2000 állami vállalatoknak

Elmondta azt is, hogy 2012-13-ban a kormány arra a következtetésre jutott, hogy az infrastruktúra fejlesztésénél fontosabb a gazdaságfejlesztés, ezért a források 60%-át erre a célra kívánja felhasználni a kormány. Ezeket a forrásokat a kkv-knak szánják, a maradék 40% mehet a humán és reálinfrastruktúra céljaira.
A kormány meg fogja teremteni annak a lehetőségét, hogy a rendelkezésre álló 12 ezer milliárd forint 60%-a rendelkezésre álljon gazdaságfejlesztésre a kkv-knak. Ez a Magyarországon működő vállalkozások számára lesz elérhető, diszkrimináció nélkül - magyarázta. Azt is hozzátette, hogy "az Európai Bizottság erre azt mondta: a nagyvállalati szektort ki kell tiltanunk a 2014-2020-as ciklus uniós forrásaiból."   

2681 milliárd forint

Azt is bejelentette: idén az állam, a miniszterek 133 pályázatot fognak kiírni, júniustól, összesen 2681 milliárd forint értékben. Az az amatőrizmus, hogy a fejlesztési ciklus végén pályázatokat fogunk kiírni, még egyszer nem fog előfordulni - vonta le a következtetést Lázár János.

Ezért kellett átalakítani az intézményrendszert

Lázár János előadásában védelmébe vette a magyar uniós intézményrendszer átalakítását. Érvelése szerint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tévedés volt.
"Nem csökkentette hanem nagyította a súrlódási veszteségeket. Ez alatt azt értem, hogy a korrupció milyen mértékben fért hozzá a rendszerhez"- magyarázta.
A pénzek kifizetését vissza kell helyezni az államapparátushoz - vonta le a következtetést Lázár. Ezzel a minisztériumokban viselik a felelősséget a pályázatok kiírásáért. Most van világos struktúra, van felelős miniszteri, államtitkári és helyettes államtitkári szinten, van aki viseli a felelősséget. Ez egy egyértelműbb viszonyrendszert jelent, világos, hogy hol kell lobbizni - tette hozzá. Kiemelte, hogy vissza kell hozni a kifizetések helyét a minisztériumokba. Ezért itt a legfontosabb feladat a bürokrácia csökkentése.
 

• Az EU-s pénzek bürokráciáját kell csökkenteni. Itt említette példaként, hogy extra pénzügyi garanciális rendszert nem kér az állam, ha köztartozásmentes, akkor rendben lesz a pályázó. A bizalomból és nem a gyanakvásból indulnak ki. Szerinte az egész bürokrácia a siker üldözésére és a gyanakvásra van felépítve, itt fordulópont lesz.

• A másik az adórendszer. Ha nem lesz új adótörvény, amely az eljárást szabályozza, akkor az bürokráciát növel. Itt nem a NAV-ot ért politikai támadásokra kell gondolni szerinte.

• A harmadik fontos feladat ebben a tekintetben a közigazgatás megváltoztatása.

Itt érdemes beidézni az Állami Számvevőszék NAV-ról megjelent ellenőrzését, amely több hiányosságot és problémát talált az adóhatóság működésében.              

Átláthatóság

A miniszter bejelentette, hogy az Európai Bizottsággal teljes mértékben egyeztetve március végén, április elején ismertetik az új közbeszerzési törvényt. Ezt az év második felében lehet elfogadni, hosszú tárgyalási folyamatok után, minden érdekelt fél bevonásával.
A törvénnyel kapcsolatban a legfontosabb szempont: 

• növelni kell a versenyt

• növelni kell az átláthatóságot, főleg az állami megrendeléseknél

• és közben a nemzeti érdekeket tartsuk szem előtt, a pénz magyarországi lokalizálása meglegyen

• a magyar tőketulajdonosok legyenek a haszonélvezői a forrásnak

Tanácsadóknak is üzent Lázár

Lázár összefoglalta a tervezett nagy változásokat a pályázatírók, tanácsadók területén.
Az előkészítés és megvalósítás költségeit 20% alá kell szorítani, most van, amikor ez eléri a 30, 40, 50%-ot. Messze kilógtunk a nemzetközi sztenderdekből. Önkorrekció kell ezen a területen - hangsúlyozta.
Az előkészítés közvetett költségei elérték a 23-25%-ot is. Ezen is változtatni fogunk. A konkrét számokat említve felsorolt: 

• Az előkészítés közvetlen költségei nem lehetnek magasabbak 7%-nál

• A közvetett költségei 5,5%-nál nem lehetnek magasabbak

• Az ingatlanbeszerzéssel kapcsolatos költségek 2% alatt maradnak

• A rezsiköltségek 1% alatt.

Ez összesen maximum 15% - foglalta össze.

Azt is bejelentette Lázár, hogy az önkormányzatoknál korlátozni fogják a kiszervezés lehetőségét. Saját megvalósítási képességekkel kell rendelkeznie az önkormányzatoknak és állam vállalatoknak - húzta alá. 

Forrás:portfolio.hu

2015.03.04.

Ahogy azt február közepén a kormány képviselői jelezték, valóban úgy tűnik, hogy márciusban elindul a 2014-2020-as uniós fejlesztési időszak pályázatainak tömeges meghirdetése. A friss Magyar Közlöny egyik rendelete szerint ugyanis a kormány utasítást adott az egyes szaktárcáknak arra, hogy hozzák létre az illetékességükhöz tartozó Operatív Programok monitoring bizottságait.

A 1085/2015. (III. 3.) Kormányhatározat szerint: 

• Balog Zoltán emberi erőforrás miniszternek az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program előkészítő monitoring bizottsága taglistájának összeállításáról kell gondoskodnia.
• Lázár Jánosnak, a Miniszterelnökség vezetőjének Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program, a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program, valamint a Vidékfejlesztési Program előkészítő monitoring bizottságai taglistájának összeállításáról kell gondoskodnia.
• Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, valamint a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program monitoring bizottságai taglistájának összeállításáról kell gondoskodnia.
• Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszternek az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program, valamint a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program monitoring bizottságai taglistájának összeállításáról kell gondoskodnia.

2015.02.20.

Az Európai Bizottság elfogadta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) felügyelete alá tartozó mindhárom operatív programot, ezzel megnyílt az út minden idők legnagyobb gazdaságélénkítő és fejlesztési programjának végrehajtására.

A mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása, a helyi gazdaságfejlesztés és foglalkoztatás bővítése, és ennek révén a teljes foglalkoztatottság elérése, az újraiparosítás támogatása az uniós források célzott, átgondolt felhasználásával valósulhat meg – mondta Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásért felelős államtitkár. Az első pályázati kiírások várhatóan tavasszal jelenhetnek meg.

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) összesen több mint 4000 milliárd forintos keretösszegét a Magyar Kormány a gazdasági növekedés és a versenyképesség növelése érdekében használja fel.

A gazdaságfejlesztést támogató uniós programok zászlóshajója a GINOP 2733 milliárd forintos kerettel. A program célja a hozzáadott érték növekedése, a foglalkoztatás bővítése, az új vállalkozások számának növelése. A GINOP arra épít, hogy a javuló gazdasági környezet, a stabilizálódó makrogazdasági helyzet a vállalkozásokat tevékenységük minőségi fejlesztésére, bővítésére ösztönzi. A program végrehajtásától a kormány többek között azt várja, hogy 135 ezer főre növekedjen a 25 év alattiak részvétele az ifjúsági munkaerőpiaci programokban, a tovább- illetve szakképzési programokban pedig a résztvevők száma 450 ezerre emelkedjen. A mikro-, kis- és középvállalkozások (KKV) által lebonyolított külkereskedelmi termékforgalom értékének mintegy 6400 milliárd forintról legalább 8300 milliárdra kell emelkednie. Cél, hogy közel 10 ezer termelési ágazatban tevékenykedő KKV jusson vissza nem térítendő támogatáshoz, illetve 3400-ról 22,5 ezerre kell, hogy növekedjen a kedvezményes pénzügyi eszközökkel támogatott számuk.

A TOP az EU besorolás szerint „kevésbé fejlett régiókra”, vagyis az ország Budapesten és Pest megyén kívüli területére (18 megye) vonatkozik. A program küldetése, hogy valamennyi megye, térség és település esetében megtalálja és erősítse azokat a fejlődési elemeket, amelyekkel erőforrásaik kibontakoztathatók és aktivizálhatók. A programnak várható hatásai között szerepel, hogy közel 700 ezer ember részesül a városrehabilitáció előnyeiből a kedvezőtlen helyzetű térségekben, valamint majd 18 ezer új bölcsődei, óvodai és családi napközi férőhely lesz elérhető a gyermekjóléti intézményekben. Pozitív várakozás, hogy évente egy millióval nő a támogatott kulturális és természeti örökségi helyszínekre tett látogatások száma, és több mint 2000 hektár iparterületet, ipari parkot fejlesztenek. A célok megvalósítására 1231 milliárd forint áll rendelkezésre az új uniós ciklusban.

A VEKOP elsődleges célja a Közép-magyarországi régió (EU besorolás szerint fejlett régió) versenyképességének javítása, térségei és települései gazdaságfejlesztési elképzeléseinek támogatása. A programnak emellett egyszerre kell megoldást nyújtania a főváros fejlődésére és Pest megye térség specifikus kihívásaira, melyet 288 milliárd forintos keretösszeg szolgál. Ezt szem előtt tartva az egyes beavatkozások ott állnak rendelkezésre majd, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. A program várható hatásai között szerepel, hogy 4500 bölcsődei, óvodai és családi napközi férőhely létesül, illetve kap továbbfejlesztési lehetőséget, és több mint 25 ezer munkavállaló vehet részt majd képzési programban.

Forrás: kormany.hu

2015.02.16.

2015.02.13.

Az öt, talán legtöbbek által várt magyar Operatív Program (OP) támogatását hagyta jóvá ma az Európai Bizottság, amelyek keretösszege 18,7 milliárd eurót tesz ki, így a hatalmas forráskeret immár hivatalosan is Magyarország rendelkezésére áll. A brüsszeli zöld jelzés ismeretében végre már a közös uniós kassza kockázatára kezdheti el meghirdetni a kormány a különböző (gazdaságfejlesztési) pályázatokat.

A napokban már megírtuk, hogy az Operatív Programokból levezethető éves fejlesztési keretek (kvázi az idén várható pályázatok éven belüli ütemének) terve már készen áll, csak a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság elfogadásra vár. Most, hogy Brüsszel felől megjött a zöld jelzés a legnagyobb keretösszegű Operatív Programokra, rövid távon várható, hogy elkezdenek megjelenni a különböző OP-khez tartozó pályázati kiírások, igaz nem egyszerre az összes, hanem egy éven belül tervezhető ütemezés mellett.

A Brüsszel által ma elfogadott öt magyar Operatív Program és annak most jóváhagyott keretösszege: 

• A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 8,8 milliárd eurós keretéből 7,73 milliárdot állnak majd az EU különféle alapjai
• A Terület- és Településfejlesztési OP (TOP) 3,97 milliárd eurós keretösszegéből több, mint 85% érkezik majd a közös kasszából (k.b 3,41 milliárd euró)
• A Versenyképes Közép-Magyarország OP-ből (VEKOP) 927 millió euróra számíthat a központi régió, amely az 50%-os uniós támogatási intenzitás miatt "csak" 463 millió eurónyi forrást jelent a közös uniós kasszából.
• Az Integrált Közlekedésfejlesztési (IKOP) és a Környezeti és Energiahatékonysági OP-k (KEOP) keretösszege együtt 7,7 milliárd euró, amelyből 6,5 milliárd jön majd a brüsszeli kasszából.

2015.02.12.

A kormány eddig alapvetően nagyvállalatokkal kötött stratégiai megállapodásai kibővülnek, az újabb megállapodások a kkv szektort célozzák meg – hangsúlyozta a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára.

Csepreghy Nándor elmondta: nem véletlen, hogy a kormány a hazai tulajdonú kis- és középvállalkozásokkal kíván szövetséget kötni, hiszen a gazdaságban dolgozó 3,2 millió munkavállaló 70 százalékát foglalkozatják. Cél, hogy 2020-ig ötmillió ember dolgozzon az országban, ehhez pedig az állam, az önkormányzatok és a vállalkozások hármas együttműködésére van szükség – tette hozzá.

Csepreghy Nándor kiemelte: a kormány meghirdette "az új reformkort, ahol Magyarországon mindenki támogatást kap az államtól, aki letesz valamit a közös asztalra, és mindenkinek be kell állnia a sor végére, aki ezekből a javakból csak másodsorban szeretne részesülni". Jelezte, hogy a kormány a következő hét évet olyan időszaknak tekinti, amelyre legutóbb a reformkor idejében volt példa.

Emlékeztetett rá, hogy akkoriban jelentős külső források bevonásával iparosítási programok indultak, kialakult a közlekedési alapinfrastruktúra és jelentőset lépett előre a magyar gazdaság. A helyettes államtitkár felidézte, hogy a 2014-2020 közötti európai uniós pénzügyi ciklusban Magyarország 4000 milliárd forinttal több pénzhez jut, mint az előző időszakban.

A 12 ezer milliárd forint azt jelenti, hogy minden egyes magyar állampolgárra jutó 660 ezer forintnyi forrás 712 ezerre nő. Csepreghy Nándor szerint a pénz önmagában nem ér semmit, ha a felhasználási logikán nem változtatnak. Ezért jut az összes forrás 60 százaléka gazdaságfejlesztésre, ellenben csökkennek az állam egyéb beruházásai: biztosan nem lesz fejlesztési pénz szökőkutakra, negyven centiméteres kilátókra, kutyakozmetikákra és a magyarországi ravatalozóhálózat felújítására sem – fűzte hozzá.

Megjegyezte azt is, hogy a munkahelyteremtés és a piacra jutás támogatása kerül a középpontba, amely több állami bevételt generál, és így meglesznek a növekedés alapjai akkor is, ha 2020 után nem lesznek uniós források. Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara mintaprojektjével kapcsolatban kiemelte: a fenntarthatóság fogja meghatározni a város és az egész világ következő évtizedeit. Radetzky Jenő a kamara elnöke elmondta, hogy a projekt minden fillére jó helyre került, és eredeti szándékuk, a környezet- és energiatudatos felújítás bemutatása maradéktalanul megvalósult.

A Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tavaly februárban indította el uniós források felhasználásával környezetvédelmi mintaprojektjét, amelyhez a Környezet- és Energia Operatív Programban (KEOP) 151 millió forintot nyertek el. A mintaprojekt keretében energetikai mintaházzá alakították a székesfehérvári Gazdaság Házát, illetve kommunikációs eszközökkel a környezettudatos gondolkodást, a tudatos energiafelhasználást és a fenntartható életmódot népszerűsítették.

A projekt keretében a Gazdaság Házán külső nyílászárókat cseréltek, szigetelték az épületet, napkollektorokat és napelemeket telepítettek, illetve komposztálást, szelektív hulladékgyűjtést vezettek be. Az energetikai mintaházban gyakorlati képzési helyet és energialabort is kialakítottak.

Forrás: kormany.hu

2015.02.09.

Magyarország mérföldkőhöz érkezett, a 2007-2013-as időszakban az országba érkező európai uniós források mértéke átlépte a 7000 milliárd forintot, az év végéig pedig további, több mint 1500 milliárd forint érkezhet – hangsúlyozta Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár.

Hozzátette, hogy a kormány álláspontja szerint az intézmény rendszer átalakítása nélkül Magyarország nem tudott volna rekordot elérni az uniós forrás felhasználásában. Tavaly a pályázóbarát intézményrendszerben 1863 milliárd forintot fizettek ki - ismertette a helyettes államtitkár.

Csepreghy Nándor rámutatott arra, hogy az idei év több kihívást is jelent Magyarország számára az uniós források lehívása tekintetében, egyrészt 2015-ben lehet utoljára forrást lehívni a 2007-2013-as időszakra, másrészt megjelennek a 2014-2020-as pályázati ciklus tömeges pályázati kiírásai.

A helyettes államtitkár kiemelte, a 2007-2013-as fejlesztési ciklus záráshoz kapcsolódó döntések önálló kormányhatározatban jelentek meg, a források felhasználásáért felelős Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig több döntést is hozott.

Csepreghy Nándor szólt arról, hogy a 2007-2013-as időszak zárásának előkészítéséhez kapcsolódóan az érintett tárcáknak - a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, az Emberi Erőforrások Minisztériumának, a Földművelésügyi Minisztériumnak, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak - biztosítják azt a pénzügyi keretet, amely a megnövekedett kapacitások kiépítéséhez szükséges.

A helyettes államtitkár elmondta, hogy a kötelezettségvállalások, a szerződéskötések tekintetében minden minisztérium megkapta a végső határidőt, eszerint kötelezettséget április 15-éig, új szerződéseket pedig május 15-éig lehet kötni a 2007-2013-as időszak forrásaira.

A kormány döntött arról is, hogy március végéig le kell zárni a tartalék listákat, az érintett minisztériumoknak felül kell bírálnia ezeket, és végleg dönteni a támogatásról, vagy az elutasításról. A meglévő szerződések jogorvoslati ügyeit a Miniszterelnökségnek április 15-éig le kell zárnia, illetve új közbeszerzés csak azokban az esetekben indítható, ha építési beruházás esetében garantált a november 30-i befejezés - mondta Csepreghy Nándor.

A helyettes államtitkár emlékeztetett arra, hogy a 2007-2013-as időszakban a kormány a 8200 milliárd forint keretösszeg helyett 9300 milliárd forintra vállalt pénzügyi kötelezettséget. A túlvállalás csökkentésének mértékével kapcsolatosan is döntés született, ez az elvek szintjén úgy szól, hogy Magyarországnak fel kell használnia minden európai fejlesztési forrást, és a lehető legkisebb költségvetési támogatást kelljen a túlvállalás miatt fizetni - tette hozzá.

Csepreghy Nándor kitért arra, hogy jövő hét szerdán nyilvánosságra hozzák az összes késedelemben lévő állami projektet, amely miatt az országot forrásvesztési kockázat fenyegeti. A jelentős késedelemben lévő állami projektek listáját az érintett minisztériumok áttekintik, döntenek arról, melyektől állnak el, illetve a "kómában" lévőket a Miniszterelnökség "lekapcsolja a lélegeztetőgépről" - mondta a helyettes államtitkár.

A késedelmes projektben érintett kedvezményezettek egészen addig nem kaphatnak támogatást a 2014-2020-as időszakban, ameddig le nem zárták a fejlesztésüket. Ha a késedelmes projekt bennmarad a támogatási körben, megkezdődhet a véghajrá, amennyiben mégsem sikerülne a befejezés, abban az esetben a kormány a következő év központi költségvetési támogatását csökkenti.

Kérdésre válaszolva Csepreghy Nándor elmondta: a késedelmes projektek többnyire menedzsment probléma, vagy forráshiány miatt csúsznak, illetve sok esetben az előkészítettség nem volt megfelelő. Hozzátette: vannak olyan projektek, amelyek megvalósítása uniós kötelezettség Magyarország számára - például szennyvíz-, ivóvíz-, hulladékkezelés -, esetükben a késedelmes projektet központi állami rendszerben kezelik, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium háttérintézményeként létrejött állami projektvégrehajtó irodához kerül a megvalósítás, a befejezést követően pedig az üzemeltetést visszaadják az eredeti kedvezményezettnek.

Forrás: kormany.hu

2015.02.02.

A két most lezárt pályázat főbb jellemzői az NGM közleménye alapján: 

• Rákossy Balázs uniós források felhasználásért felelős államtitkár a pályázati részeredmények kapcsán többek között a minél nagyobb arányú foglalkoztatás célját emelte ki mind a fiatalok, mind a hátrányosabb helyzetű társadalmi csoportok körében
• A fiatalok munkához juttatása érdekében indult el többek között az Első munkahely garancia program, valamint 2013-ban a Munkahelyvédelmi Akcióterv - pályakezdők és 25 év alatti fiatalok foglakoztatását ösztönző - járulékkedvezményei, és a lakhatási támogatás.
• A munka és a magánélet összehangolását támogató pályázat olyan emberek munkavállalását segíti, akik élethelyzetük, kisgyermekük gondozása, idős vagy beteg családtagjuk ápolása, tanulmányaik, vagy egyéb okok miatt a szokásos munkarendben nem tudnának visszatérni vagy beilleszkedni a munkaerőpiacra.
• A pályázat olyan munkajogi, emberi erőforrás tanácsadásban, szervezetfejlesztésben jártas szolgáltatók kiválasztását célozta, amelyek elvégzik az érdeklődő KKV-ék átvilágítását, és a rugalmas foglalkoztatási formák bevezetéséhez a vállalkozás profiljához igazodó átalakítási terveket készítenek, valamint a megvalósítást is segítik.
• A 2015 utolsó negyedévére tervezett második pályázati lépcső keretében az átvilágított vállalkozások támogatást igényelhetnek az átszervezési tervük alapján, a rugalmas foglalkoztatást elősegítő intézkedések megvalósítására. A támogatást igénylőknek vállalniuk kellett legalább 25 kis- és közepes vállalkozás legalább 500 munkakörének átvilágítását és átszervezési javaslatának elkészítését.
• A fiatalok vállalkozóvá válását támogató, most lezárult pályázat fiatalok vállalkozói felkészítéséhez, üzleti tervük kialakításához, új egyéni vagy társas vállalkozásuk megalapításához biztosít támogatást. A vidéki régiók mindegyikében egy-egy olyan vállalkozásfejlesztésben, üzleti készségfejlesztésben igazolt tapasztalattal rendelkező szervezet kaphat támogatást, amely az adott régióban vállalja a fiatalok vállalkozói felkészítését. Összesen legalább 1600 fiatal vehet részt a programban.
• A felhívás az Ifjúsági Garancia Program részeként elsősorban az álláskereső fiatalok vállalkozóvá válásához kíván segítséget nyújtani. Olyan 18-25 év közötti, felsőfokú végzettségű pályakezdők esetén 25-30 éves fiatalok kapnak lehetőséget a részvételre, akik készek vállalkozás indítására, megvalósítható üzleti elképzeléssel rendelkeznek.
• Feltétel, hogy a programba lépéskor sem oktatásban, sem képzésben nem vesznek részt, nem dolgoznak, és munkaügyi szervezetnél álláskeresőként regisztráltak. Közel 1000 fiatal a képzési program során kialakított, jóváhagyott üzleti tervük megvalósításához, új vállalkozásuk induló költségeihez 3 millió Ft vissza nem térítendő pénzügyi támogatásban részesülhet a 2015 végén megjelenő második pályázati lépcső keretében.

2015.01.29.

A politikus a Népszabadság csütörtöki cikkére reagált, amelyben azt írták: novemberig országszerte 21 új mentőállomást kellene építeni és 47-et felújítani ahhoz, hogy az ezekre kapott 11 milliárd forintnyi uniós forrás ne vesszen el.

Magyarország 2009-ben kapott 22 milliárd forint uniós forrást 22 új mentőállomás megépítésére és 60 felújítására, ebből azonban csak egynek az építése és tizenháromnak a felújítása valósult meg, és csak néhány másik településen kezdték meg az előkészületeket - áll a cikkben.

Csepreghy Nándor azt mondta: mind a 68 befejezetlen projekt végrehajtása folyamatban van, és ha a közbeszerzések, majd a kivitelezési munkák jól haladnak, akkor "meg lehet oldani", hogy elkészüljenek határidőre. A helyettes államtitkár elismerte, hogy a mentőállomások kivitelezése is olyan projekt, amelyet jelentősen fel kell gyorsítani, ugyanakkor megjegyezte: vannak ennél nagyobb kockázatot jelentő, uniós forrásból készülő fejlesztések is.

Emlékeztetett: egy kormányhatározat alapján a minisztériumok jelenleg azon dolgoznak, hogy besorolják a függőben lévő uniós projekteket a biztosan megvalósíthatatlan, az esetleg megvalósítható, illetve a kockázatot nem jelentő kategóriákba, és az első kategóriába soroltak esetében kezdjék meg az elállást a projektektől.

Azoknál a fejlesztéseknél, ahol kockázatos a megvalósítás, de nem lehetetlen, a kormány minden gyorsító intézkedést meg fog tenni - hangsúlyozta.

Az MTI kérdésére, hogy ha a kivitelezést például régészeti feltárás lassítja - mint Zalalövőn -, a folyamat gyorsítása jelentheti-e a feltárás mellőzését, a helyettes államtitkár azt válaszolta: nem kérdés, hogy a feltárásnak meg kell lennie, de a határidejének csökkentése "járható út".

Az uniós fejlesztésekkel kapcsolatban Csepreghy Nándor kiemelte: a kormánynak csak annyi a dolga, hogy kiírja a pályázatot, majd odaadja a nyertesnek a pénzt.

A pályázók - a mentőállomások esetében legtöbbször települési önkormányzatok - felelőssége a fejlesztés végrehajtása. Ha ők elmaradnak az általuk vállalt ütemezéstől, ha nem tudják garantálni, hogy lehívják az általuk megnyert pénzeket, "akkor azokat a pénzeket vissza kell venni" - szögezte le.

Csepreghy Nándor megjegyezte: a szóban forgó 11 milliárd forint "csak a jéghegy csúcsa", hiszen az év végéig több száz milliárd forintnyi pályázati pénz lehívása forog kockán. Összesen tízezer pályázat van folyamatban, ezért arra számítanak, hogy idén nagyon sok kemény döntést kell meghozni annak érdekében, hogy "a költségvetési egyenleg meglegyen". Példaként említette, hogy ha egy minisztérium neki felróható okból egy nála lévő projektből forrást veszít, akkor annak a tárcának a 2016-os hazai költségvetési támogatása ugyanannyival csökken.

Forrás: kormany.hu

2015.01.23.

Vesztesből nyerésközeli helyzetbe hoztuk a 2007-2013-as uniós források teljeskörű lehívását, de ahhoz, hogy ez a kormányzati cél idén valóban teljesüljön, egyszerre kell cukorkát adni és korbácsot is alkalmazni - mondta el a csütörtöki sajtótájékoztatón bejelentett kormányzati cselekvési terv kapcsán a Portfolionak Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára úgy látja, hogy nagyobb az esély arra, hogy a rendelkezésre álló forrásokat túlvállaljuk, mint esetleg nem tudjuk azokat teljeskörűen lehívni. Elmondása szerint túlvállalás esetén több százmilliárd forintos nagyságrendről beszélhetünk majd, ami bár érdemben érintheti a magyar költségvetés helyzetét, de az így megvalósuló projektek idővel állami adóbevételek formájában megtérülhetnek.

A cukorka és a korbács lényege

A Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára úgy fogalmazott, hogy a teljeskörű forráslehíváshoz rendelt "cukorka" kategóriába tartozik például az, hogy a biztosítékmentesség könnyítő szabályát már a 2007-2013-as, folyamatban lévő projektekre is alkalmazni lehet. Ez így a pénzügyi könnyebbségen keresztül ösztönözheti a projektek mielőbbi befejezését.

A cukorka kategóriához tartozik az a kormányzati döntés is, hogy a források teljeskörű lehívásához szükséges humánerőforrás biztosításához a tárcák anyagi segítséget is kaphatnak.

A kemény szankciórendszer, azaz a "korbács" kategóriához sorolta Csepreghy azt a lehetőséget, hogy a tárcák nem kötnek majd támogatási szerződést azon projektgazdákkal, amelyek projektjeinek befejeződése nem reális idén év végéig (december végéig a projektek szállítói felé a számlákat rendezni kell, mert csak azokat fizeti ki utólag Brüsszel Magyarországnak). Ilyen lehet például az a projekt, amely nem tud márciusig érvényes építési szerződést felmutatni.Jelenleg egyébként - árfolyamtól függően - legalább 8200 milliárd forintnyi uniós forrásból a magyar intézményrendszer közel 7000 milliárd forintot fizetett ki, így még van mit tenni, de közben elindul a 2014-2020-as ciklus is és az abból adódó kifizetések is terhelik majd az intézményrendszert. A kettő összegeként idénre 2000 milliárd forintos (újabb rekordot jelentő) kifizetési célról beszélt a napokban Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője.

A tárcákon a sor

A helyettes államtitkár hangsúlyozta: a tárcáknak most fel kell mérniük, hogy az egyes - késedelmes - projektek megvalósíthatósági kilátásai (idő, beletett támogatás) hogyan állnak. Ezen felmérés alapján lehet ugyanis majd döntést hozni arról, hogy mely projektek finanszírozása folytatódhat, és melyeket kell visszamondani, hogy az így esetleg felszabaduló forrásból új pályázatok legyenek meghirdethetők (pl. TÁMOP, KEOP).

Azon projekteknél esélyes a visszamondás Csepreghy szerint, amelyek nem szakaszolhatók (pl. nem vihető át a finanszírozásuk a 2014-2020-as ciklusra), de nem is esélyes a befejezése év végéig. Olyan szempontokat kell majd mérlegelni a döntéshozóknak, hogy mennyi állami támogatást kapott már az adott projekt, mennyire előrehaladott a megvalósítás, illetve azt, hogy "torzókat nem lehet hátrahagyni" - érzékeltette.

Csepreghy tájékoztatása szerint minden esély megvan rá, hogy a fenti ösztönzőkkel és szankciókkal el lehessen érni a 2007-2013-as uniós források teljeskörű lehívását, és inkább az adott források túlvállalása esélyesebb.

Forrás:portfolio.hu

2015.01.20.

Szerdán dönt a kormány az EU-s pénzekkel kapcsolatos intézkedési tervről

Szerdán fogadja el a kormány az európai uniós források idei kifizetésével kapcsolatos részletes intézkedési tervet - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

„Ez egy nagy hadművelet” - mondta Lázár János, emlékeztetve: közeledik a 2007-2013 közötti európai uniós támogatási időszak lezárása, idén december 31-ig minden EU-s pályázatnak véget kell érnie, a pénzzel pedig el kell számolni. Felidézte, tavaly csaknem 1900 milliárd forintot folyósítottak, az idén pedig nagyságrendileg 2000 milliárd forintot kell kifizetni, hogy „a Magyarország számára megszavazott támogatást 100 százalékban le tudjuk hívni”.

Ennek óriási jelentősége van a nemzetgazdaság szempontjából, hiszen ez a gazdasági növekedés egyik tartópillére – hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve, hogy a kormányzati intézkedési terv havi lebontásban részletezi, mennyi pénzt kell kifizetni. Lázár János megjegyezte, hogy mindeközben a kabinetnek el kell indítania az új EU-s fejlesztési időszakot, amelyben Magyarország 34 milliárd eurót kapott. Ennek 60 százalékát kis- és középvállalkozásoknak szánják.

Azzal kapcsolatban, hogy új közbeszerzési szabályozás készül, a Miniszterelnökség vezetője azt mondta: a kormány célja a magyar vállalkozások érdekeinek megvédése, mert például az építőiparban „Brüsszelből konkrétan nyomás alatt állunk annak érdekében, hogy ne a nemzeti vállalatok nyerjék el az építőipari beruházások nagy részét, hanem lehetőség szerint a nyugatiak is részesüljenek ebből”.

Forrás:kormany.hu

2015.01.19.

Forrás: portfolio.hu

2015.01.16.

Nagy kihívásnak nevezte csütörtökön Lázár János Brüsszelben, hogy Magyarországnak az idei év folyamán 2100 milliárd forint uniós forrást kell lehívnia.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: 2014 decemberéig Magyarország 6880 milliárd forintot fizetett ki, egyedül a tavalyi évben 1863 milliárd forintot folyósítottak. Ezzel Magyarország a 2007 és 2013 között rendelkezésre álló keret 80 százalékát fizette ki, amiből 75 százalékot Brüsszel már át is utalt. Lázár János szerint Magyarország ezen a téren az elmúlt két évben kifejezetten jól teljesített, az uniós források lehívásán dolgozó magyar stáb munkáját pedig Brüsszelben is méltatták.

Lázár János közölte azt is: a kormány akciótervet készít, amelyben minden tárca számára meghatározza, mennyi uniós forrást kell idén lehívnia. A miniszter elmondta, hogy az előző ciklusban nagyon jó kapcsolatot sikerült kialakítania a kormányzatnak az akkori regionális fejlesztésért felelős uniós biztossal, Johannes Hahnnal, és ezt az új biztossal, Corina Cretuval is szeretnék fenntartani, s arra törekednek, hogy rendszeres legyen a párbeszéd a magyar kormányzat, a fejlesztéspolitikai szakemberek és az Európai Bizottság között a 2007 és 2013 közötti pénzügyi időszak sikeres lezárása érdekében.

Lázár János nem mulasztotta el megemlíteni, hogy az uniós források tavaly is érdemben hozzájárultak a magyar gazdaság növekedéséhez, és erre idén is érdemi befolyással lesz, hogy Brüsszel milyen ütemben utalja a pénzeket, illetve a kormány milyen gyorsan folyósítja a forrásokat a kedvezményezetteknek.

Áprilistól indulhatnak az új operatív programok pályázatai

A magyar tárcavezető a következő 2014 és 2020 közötti pénzügyi időszak operatív programjainak (OP) jóváhagyásáról is egyeztetett Brüsszelben Corina Cretuval, s tudatta, hogy a bizottság a kormány által benyújtott OP-k közül hatot már „de facto” elfogadott, és ezeknél áprilisban megkezdődhet a pályázatok kiírása.

A miniszter elmondta, hogy a vidékfejlesztési, halászati, valamint a közigazgatás korszerűsítését szolgáló OP ügye maradt még nyitva. Lázár János tájékoztatott arról is, hogy a brüsszeli testület új közbeszerzési tervet is kért a kormánytól, amelyet decemberben küldtek el, a bizottság pedig „tárgyalásra és megvalósításra alkalmasnak” találta. Ennek keretében új közbeszerzési törvény és új végrehajtási szabályrendszer is készül Magyarországon.

„Elkerülhetetlennek gondolom, hogy Magyarországon új közbeszerzési gyakorlat alakuljon ki. Ennek egyik oka, hogy megkönnyítsük az európai uniós pénzekhez való hozzáférést, csökkenjen a bürokrácia. A másik oka pedig, hogy mindenki számára átlátható legyen az uniós pénzek kiosztási rendszere, elszámolható legyen, és lehetőség szerint a korrupciónak még a gyanúja se merüljön fel” – húzta alá Lázár János.

A Miniszterelnökség még az idén lezárná az „aszfaltügyet”

A miniszter kitért arra is, hogy még az idei évben szeretne pontot tenni az úgynevezett aszfaltügy végére, amelyben potenciálisan 100 milliárd forintnál is több pénz forog kockán.

A politikus emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság korábban már jóváhagyott útépítési projekteket vett ismét elő, megállapítva, hogy a magyar pályázati kiírás szabálytalanul korlátozta a piaci versenyt, és azt javasolta, hogy ha Magyarország ezt elismeri, akkor a költségvetés fizessen 25 százalékos, 100-150 millliárdos úgynevezett korrekciót, büntetést.

Ezt a kormány nem fogadta el, mert egyrészt nem tartja méltányosnak, hogy korábban jóváhagyott projekteket nyitottak meg ismét, valamint úgy ítéli meg, egyes esetekben igenis jobb minőségű út épült, ha volt a közelben aszfaltgyár. Brüsszel azt kifogásolta, hogy egyes útépítéseknél csak olyan cégek indulhattak, amelyek rendelkeztek a közelben aszfaltelőállító teleppel.

A miniszter szerint egy 100-150 milliárdos büntetés a költségvetés számára is „kezelhetetlen” volna, és az érintetteket is be kellene vonni. Lázár János mindazonáltal úgy vélte, hogy a bizottság bizonyos mértékben méltányolni látszik a magyar álláspontot. A miniszter tudatta: a kormány meghallgatást kért a brüsszeli testülettől az ügyben, ám arra várhatóan március előtt nem kerül sor.

A politikus fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy ha Magyarországnak korrekciót, büntetést is kell fizetnie, az összességében nem jelenti azt, hogy uniós források vesznének el, mert az érintett OP-kben a keretnél nagyobb összegre kötöttek szerződéseket, az a kérdés, hogy a központi költségvetésnek mekkora terhet kell emiatt vállalnia.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy vélte: elkerülhető az ügyben a hosszadalmas pereskedés az Európai Bíróságon.

Forrás:kormany.hu

2015.01.14.

A tárgyaláson napirendre kerülnek a 2007-2013-as európai uniós fejlesztési időszak zárásához, valamint a 2020-ig tartó ciklus pályázati kiírásainak előkészítéséhez kapcsolódó feladatok.

A látogatás során Lázár János találkozik Navracsics Tibor kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztossal, majd megbeszélést tart Magyarország brüsszeli állandó képviseletének vezetőivel, amit állománygyűlés követ - tudatták.

Hozzátették, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter első alkalommal találkozik az állandó képviselet állományával azt követően, hogy 2014 végétől az európai uniós ügyek - így az állandó képviselet - kormányzati felügyelete a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól átkerült a Miniszterelnökséghez.

Forrás: kormany.hu

2015.01.06.

Jól halad az előző keret kifizetése

A helyettes államtitkár szerint nagyon jól halad a 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklus forrásainak kifizetése, így inkább arra kell majd koncentrálni, hogy a rendelkezésre álló források 100% feletti lekötését hogyan lehet menedzselni. A bizonytalan projektek miatt átlagosan 10 százalékkal túlvállalták az operatív programok keretösszegeit, azaz a rendelkezésre álló összegnél ennyivel több pályázatot fogadtak be.
Az EU-tól kapott 8200 milliárd forinttal szemben tehát közel 9100 milliárdnyi pályázat van a rendszerben, ám a kormányzatnak az a célja, hogy a jó projekteket mindenképpen valósítsák meg, hiszen az - az adóbevételek formájában - idővel megtérül - magyarázta a helyettes államtitkár.
A költségvetés helyzete most alkalmas arra, hogy valamennyire a kormány túlvállalja magát, így nincs olyan cél, mely szerint meghatározott összegre le kell venni a támogatási kiadásokat - hangsúlyozta Csepreghy.

Nagy az érdeklődés az eddigi pályázatok iránt is

A kormány által - magyar költségvetési kockázatra - októberben meghirdetett 9 pályázat iránt nagy az érdeklődés Csepreghy elmondása szerint, hiszen eddig 5241 pályázat érkezett 81,1 milliárd forintos támogatási igénnyel.
A legnagyobb ezek közül a kkv-k technológiafejlesztésével kapcsolatos pályázatnál mutatkozik, amely kapcsán már több mint 46 milliárdnyi az igény. Az ezen kiírásra ténylegesen beadott pályázatoknál (1191 darab) a forrásigény 48,9 milliárd forint. A helyettes államtitkár ismét jelezte, hogy a nagyfokú érdeklődést látva egyes pályázatoknál esélyes a keret megemelése, de erről majd csak január vége felé születhet döntés.

Fontos könnyítés lépett hatályba

Csepreghy emlékeztetett a lapnak arra a január 1-től hatályba lépett pályázati könnyítésre is, miszerint egy teljes, lezárt üzleti évvel rendelkező, köztartozás mentes vállalkozás esetén nem szükséges mostantól biztosítékot nyújtani a megpályázott forrás kapcsán és ez a könnyítés a folyamatban lévő, 2007-2013-as pályázatokra is érvényes. Ezzel tehát a biztosíték mögé bevont fedezetek köre is felszabadulhat, ami szintén segítheti likviditási szempontból a pályázókat.
Lényeges, hogy aki a feltételeknek megfelel, az megkapja a garanciamentességet, pályázattól és igényelt összegtől függetlenül, viszont ezt a segítséget igényelni kell.Fontos azt is tudni, hogy amennyiben a biztosítékmentességi szabállyal visszaélést tapasztal a hatóság, a korábbiaktól eltérően - mikor adók módjára történő behajtással szankcionálta a visszaélőket -, az adószám törlését is kezdeményezi a NAV-nál. 

Forrás: portfolio.hu

2015.01.05.

Az új hétéves uniós fejlesztési ciklus küszöbén számos vállalkozó izgatottan várja, hogy megtudja, az egyes szakterületeken mikor és milyen témákban várhatók a konkrét pályázati kiírások. Ezt tartalmazza az ún. éves fejlesztési keret, amelynek közzétételi határidejét technikai okok miatt tavaly év végéről idén január végére halasztotta a 366/2014 (XII. 30.) kormányrendelet 7. paragrafusa.

Az említett technikai ok azzal függ össze, hogy az Európai Bizottság a magyar hatóságok által tavaly november közepén benyújtott Operatív Programokat még nem fogadta el véglegesen (karácsony előtti hírek szerint "csak" az elfogadásra kész státuszt adta meg év végéig), így egyelőre a magyar fejlesztéspolitikai intézményrendszer csak a magyar költségvetés kockázatára tudna pályázatokat meghirdetni, amit nyilvánvalóban nem szívesen tenne. Emiatt tehát nincs még időkényszer, hogy az egész éves pályázati meghirdetési menetrendet véglegesítse az intézményrendszer és azt rögzítse a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság.

Forrás: portfolio.hu

2014.12.31.

Forrás: portfolio.hu

2014.12.28.

2014.12.20.

2014.12.17.

Az ellenzék részéről meg-megújuló rémhírkeltéssel szemben a 2013-as rekordkifizetéseket is túltejesíti idén a Miniszterelnökség az EU-s támogatások lehívásában. A szakértők baljós jóslataira rácáfolva mára tényként rögzíthetjük: Magyarország nem hogy nem veszít forrást, de az uniós támogatások lehívásában a régió éllovasai közé tartozunk.

Az idei eredmények azért is jelentősek, mert egyszerre három kihívásnak kellett megfelelni: minden eddiginél több támogatást kifizetni a pályázóknak, pályázóbaráttá alakítani a kifizetési rendszert és előkészíteni, majd kiírni a 2014-2020-as ciklus első pályázatait. Az új uniós ciklus alapjait a partnerségi megállapodásban még szeptemberben rögzítettük, a forrásfelhasználás részletes irányait meghatározó operatív programok utolsó technikai részleteit pedig még az év vége előtt, éppen a napokban véglegesítjük az Európai Bizottsággal. Az első operatív programot pedig már el is fogadta a Bizottság. 

Felkészültünk 2015-re, ahol nem kisebb a célunk, mint elérni, hogy hazánk legyen az első uniós tagország, amely 100 százalékban felhasználja a számára rendelkezésre álló forrásokat. A rémhírkeltőknek van egy rossz hírünk: értesüléseiket gyorsan és tényekkel alátámasztva tudjuk cáfolni, ugyanis a fejlesztéspolitika területén idén is elhalasztjuk az év végi pihenést, hiszen az év utolsó napjaiban is több tíz milliárd forintot fizetünk ki a pályázóknak, csak a múlt héten 70 milliárdnyit sikerült.

S bár imponáló a féltő aggódás, amellyel a 10 órás munkarendben dolgozó kollégák után a Miniszterelnökség vezetőinek munkáját is nyomon követi a sajtó, sajnálattal tájékoztatunk minden jól értesült újságírót, hogy a mai napon Lázár János nem tartott válságértekezletet.

Forrás: kormany.hu

2014.12.09.

Az uniós fejlesztési forrásokból a magyar vállalkozások külföldi vetélytársakkal szembeni versenyhátrányát kell ledolgozni - jelentette ki a fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár egy keddi eseményen. Csepreghy Nándor több lényeges irányra is felhívta a figyelmét a pályázatokra készülő vállalkozásoknak, illetve jelezte: a pályázati rendszer úgy változik meg, hogy az garantálja a gazdaság fenntartható fejlődését akkor is, ha 2020. után elapadnak az Európai Uniótól érkező források. 

A versenyhátrány ledolgozása a fő cél

Csepreghy többe között azt hangsúlyozta: a kormánynak az a feladata, hogy a külföldi vetélytársakkal szembeni versenyhátrány ledolgozásában segítse a hazai vállalkozásokat - tette hozzá.

Ezt a célt szolgálja a 2014. és 2020. között Magyarországnak jutó 12 ezer milliárd forintnyi EU támogatás új szemléletű elosztása és a pályázati rendszer megváltoztatása is, mely garantálja a gazdaság fenntartható fejlődését akkor is, ha 2020. után elapadnak az Európai Uniótól érkező források - mondta a helyettes államtitkár.

Erre készüljenek a pályázók

A változtatások részleteiről szólva közölte: a legfontosabb szempontok egyike a források koncentrációja, emiatt a korábbi 16 helyett a pénzek 60 százalékát szánja a kabinet gazdaságfejlesztésre és egy-egy kiemelt területre is több támogatás jut. Ezzel párhuzamosan a korábbi 17-ről 10-re csökkentették az operatív programok számát, melyekben egyre nagyobb arányban jelennek meg visszatérítendő források.Összességében a kabinet szándéka hatékonyabban erősíteni és gyarapítani az exportképes vállalkozásokat, emelni ezek technológiai színvonalát, illetve gyártási kapacitását. Mindez elengedhetetlen ahhoz, hogy a mai mintegy 4,2 millióhoz képest 2020-ra legalább 5 millió ember dolgozzon hazánkban - húzta alá.

Klaszterpályázatok, innováció, megújuló energia

Jelezte: a vállalkozói szektor sikere nagyban függ a cégek együttműködésétől, ezért hidat szeretnének építeni a nagyvállalatok, valamint a kis- és középvállalkozások között. E folyamat fontos láncszemei a klaszterpályázatok. Csepreghy Nándor ugyancsak kiemelt témaként említette az innovációt. Tájékoztatása szerint a következő időszakban 700 milliárdot szánnak felsőoktatási műhelyek és kisvállalkozások innovációs tevékenységének támogatására.

Kitért arra is, hogy az évtized végéig szeretnék a jelenlegi 7-ről 15 százalékra emelni a gazdasági szereplők által használt megújuló energiaforrások arányát. Emellett az első körben 30 ezer, majd 2020-ig 180 ezer háztartás energetikai korszerűsítését is támogatja a kormány, miközben 2018 végéig kiépül az összes vállalkozás és háztartás szélessávú internet lefedettsége.

A politikus emlékeztetett: tavalyelőtt 1054, tavaly pedig 1708 milliárd forint uniós fejlesztési forrást használt fel Magyarország. Idén várhatóan közel 2000 milliárdra nő ez az összeg és amennyiben ez teljesül, úgy hazánk lesz az unió első olyan országa, mely teljes egészében felhasználta a rendelkezésre álló keretet.

Bővül a kamarai adatbázis

Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) főtitkára az eseményen kifejtette: a kötelező kamarai regisztráció megteremtette a rálátást a vállalkozásokra, míg a vállalkozói hozzájárulás ennek pénzügyi alapjait.

Bejelentette: 8 állami szervezettel kötnek együttműködést, melynek nyomán 2015 végéig az új partnerek segítségével bővítik adatbázisaikat. Rámutatott: a duális képzési rendszer bevezetésével kiteljesedett a kamarák szakképzéssel kapcsolatos jogosítványrendszere. Ennek is köszönhető, hogy 2018-ban a MKIK rendezheti meg az európai szakmunkástanulók versenyét (EuroSkills) Budapesten.

Forrás: portfolio.hu

2014.12.02.

A kormány jelentősen csökkentette a közbeszerzések alkalmassági követelményeit, annak érdekében, hogy egyre több kis- és közepes vállalkozás vehessen részt a közpénzekből megvalósuló beruházások kivitelezésében.

Mivel a kormány benyújtotta az Európai Bizottságnak a 2014-2020 közötti fejlesztési időszak operatív programjait, nincs más feladata, mint minden eszközzel támogatni a brüsszeli döntés gyors meghozatalát. Ennek egyik feltétele a közbeszerzési szabályozás megújítása. Az új szabályoknak, fair, tiszta és átlátható helyzetet kell teremtenie, azzal együtt, hogy egyre szélesebb kört von be a közcélú munkák elvégzésébe. Ennek érdekében a kormány olyan könnyítésekről döntött, amelyeknek az új közbeszerzési törvény hatályba lépése előtt a mai naptól minden folyamatban lévő beruházásra vonatkoznak, amelyek finanszírozása közpénzből történik.

Mától könnyebb lesz teljesíteni az alkalmassági feltételeket, kevesebb referenciakövetelményt támaszthatnak az ajánlatkérők és csak a legszükségesebb műszaki és technikai felszereltséget követelhetik meg az ajánlattevőktől.

Az ajánlattevőtől csak a közbeszerzés értékének 75%-ban kérhető referencia, ami egy 100 millió Ft-os kórházépítés esetén azt jelenti, hogy bárki tehet ajánlatot, amennyiben 75 millió Ft értékű projektet már kivitelezett. További könnyítés, hogy egy kórház építésére kiírt beszerzéskor a korábbi feltételeket feloldva nem csak kórház kivitelezése fogadható el referenciaként, hanem az is, ha az ajánlattevő cég előtte iskolát épített, így az ajánlatkérők nem tehetnek különbséget a különböző rendeltetésű épültek között. A referenciafeltételek csak azt a célt szolgálhatják, hogy igazolják az ajánlattevők teljesítési képességét.

Könnyebb lesz teljesíteni a pénzügyi alkalmasság feltételét is, hiszen legfeljebb a beszerzés becsült értékének megfelelő alkalmasság írható elő, mint minimumkövetelmény, ezzel több vállalkozás számára is megnyílik a növekedés lehetősége, hiszen könnyebb lesz átugrani a pénzügyi kritériumok elvárásait. Végezetül pedig a részvételhez szükséges szakember és gépállomány rendelkezésre állásának vizsgálatakor is csak azon szakemberek és gépek ellenőrzés történhet, amelyek érdemben befolyásolják a teljesítőképességet, de ezen felül általános eszközök vonatkozásában feltétel az ajánlattevőkkel szemben nem támaszható.

A közbeszerzések feltételrendszerének mai könnyítése és a jövő évben hatályba lépő új közbeszerzési törvény mind azt a célt szolgálják, hogy a gazdasági növekedés motorjaként a kkv szektor tovább erősödhessen.

Forrás: kormany.hu

2014.11.27.

Több mint 34 milliárd forintnyi forrásigényt regisztrált már a Miniszterelnökség a kkv-k kapacitásbővítő, november 12-én megnyílt pályázati lehetősége iránt, de egyelőre csak a 8,5 milliárd forintos keret megemeléséről született döntés, a mértékéről nem - mondta el a Figyelőnek adott interjúban Csepreghy Nándor. 

A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára a keretemelés lehetőségét múlt héten a Portfolio-nak is jelezte, de akkor még "csak" 18,5 milliárd forint körüli pályázati igényről lehetett tudni. Azóta tehát továbbra is igen intenzív az érdeklődés. A keret megemelésének mértéke azt követően várható, hogy kiértékelik a benyújtott pályázatokat.

Csepreghy azon félelmekre, hogy Magyarország elmarad a saját maga által kormányrendeletben meghatározott uniós forráslehívási céltól és így forrásokat veszthet el, úgy fogalmazott: minden évben megjelennek az ezzel kapcsolatos félelmek, de eddig egyszer sem igazolódtak be. Egyúttal azt is hangsúlyozta, hogy idén a várhatóan 2000 milliárd forintos (rekordnak számító) összes lehívás után ennek a 70%-a is elegendő lesz arra, hogy a 2007-2013-as teljes uniós keretösszeget maradéktalanul lehívhassuk.

Jelenleg 6550 milliárd forintnál jár az uniós támogatási számláló a kb. 8200 milliárd forintos teljes uniós 7 éves keretből. 

Forrás: portfolio.hu

2014.11.20.

Elküldtük Brüsszelnek az ezermilliárdos anyagokat

Az e hét hétfőre kitűzött határidőig a Széchenyi 2020 keretprogramhoz kapcsolódó tíz Operatív Programból nyolcat sikerült benyújtania a magyar tárcáknak az Európai Bizottság felé, a két fennmaradó programot később juttatják el a testületnek - jelezte a magyar pályázati rendszer szempontjából fontos eseményt az MTI-nek a Miniszterelnökség. Amint az alábbi táblázatból láthatjuk: a jelenlegi 305-ös euróárfolyammal számolva ez 7600 milliárd forintnál is több fejlesztéspolitikai forrás sorsát meghatározó jelentőségű esemény. Igaz amíg ezekre nem bólint rá Brüsszel, addig nem tud megindulni nagy tételben az uniós pályázatok meghirdetése. 

Fontos dátumon vagyunk túl
Az uniós források felhasználásának koordinálásáért felelős tárca felől az elmúlt hetekben többször is elhangzott, hogy a november 17.-i dátum azért fontos, mert ha eddig sikerül elküldeni a bizottsági kéréseket is figyelembe vevő végleges anyagokat a Brüsszel felé, akkor jó esély van arra, hogy az Európai Bizottság ezeket még idén év végéig elfogadja.

Amennyiben ez valóban megtörténik, akkor az megadja az alapot arra, hogy január-február körül már elindulhat a pályázati nagyüzem, azaz a különböző Operatív Programokban lefektetett prioritásoknak megfelelő pályázatok hullámszerű, jelentős keretösszegű kiírása.

"Bízunk benne, hogy még az idei évben megkapjuk a brüsszeli jóváhagyást, és így a jövő év elején valamennyi operatív programban megjelenhetnek nagyobb számban uniós pályázatok" - áll a Miniszterelnökség közleményében.

A közlemény szerint a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) és a Vidékfejlesztési Program (VP) benyújtása az uniós jogszabályok késői elfogadása, és az azt követő egyeztetések miatt történik valamivel később.

Csúszásveszély
A brüsszeli apparátust nyomhatja azonban, hogy más EU-tagállamok felé is érvényes volt ez a november 17.-i dátum és így most egyszerre többszáz Operatív Programot kell vizsgálnia (eddig csak kb. kéttucatot fogadtak el belőlük az egész EU-ban). Emiatt tehát van arra kockázat, hogy csúszás lesz a menetrendben, de az egyes országok esetén ennek esélyét csökkenti, ha az OP-k végleges változataiban figyelembe vették a bizottsági szakmai javaslatokat.

A legutóbbi jelzések szerint a tíz magyar OP-k kapcsán összesen több, mint 1100 észrevétele volt a Bizottságnak és a Miniszterelnökség megjegyzése szerint a legfontosabb kérdésekben az elmúlt hetekben sikerült megállapodni a brüsszeli stábbal, így ez majd gyorsíthatja a magyar anyagok elfogadását.

A programdokumentumok a palyazat.gov.hu honlapon (ezen a linken) november 24-ig megismerhetők és véleményezhetők, a véleményeket figyelembe veszik a véglegesítés során.

Óriási összegekről van szó
A 2014-2020-as forrásfelhasználás főbb kereteit rögzítő ún. Partnerségi Megállapodást Magyarország részéről Orbán Viktor kormányfő és az Európai Bizottság részéről José Manuel Barroso elnök még idén szeptember 11-én írta alá. Ezt követően jött el a forrrások felhasználásának részletes kereteit meghatározó Operatív Programok véglegesítésének ideje.

Amint az alábbi táblázatban is látható, a Partnerségi Megállapodás összesen közel 25 milliárd eurónyi uniós kasszából várható forrást rögzített (kohéziós alap és strukturális alapok), amelyhez átlagosan mintegy 15%-os magyar társfinanszírozási arány társul. Mindezen felül várhatók még jelentős vidékfejlesztési források és a közvetlen agrárkifizetések, így együttesen 34,3 milliárd eurót forrásra számíthat Magyarország az EU felől 2020-ig. Ez a magyar társfinanszírozással együtt forintban kifejezve mintegy 12 ezer milliárd forintot jelent, ami az idei évi becsült nominális GDP közel 40%-át (!) jelenti. 

Forrás: portfolio.hu

2014.11.13.

Forrás: kormany.hu

2014.11.12.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációjáért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek szerdán elmondta: 10 órától lehet benyújtani a pályázatokat az ifjúsági garancia programot, 12 órától pedig a rugalmas foglalkoztatást támogató kiírásra, ez utóbbinak a keretösszege 1 milliárd forint. Az ifjúsági garancia keretében a 25 évnél fiatalabb, szakképesítéssel nem rendelkezők elhelyezkedését segítő pályázat keretösszege 36 milliárd forint.

Szintén szerdán délben nyílik meg az 1,1 milliárd forintos keretösszegű, a fiatalok vállalkozóvá válását segítő kiírás.

Délután kettőkor pedig az 1,5 milliárd forint keretösszegű, a kis- és középvállalkozói szektor exportpiacokon való megjelenését segítő pályázat, és délután 4 órakor a technológiabővítést támogató pályázat, amelynek 8,5 milliárd forint a kerete.

Csepreghy Nándor hangsúlyozta: a pályázati rendszernél újdonság, hogy a regisztrált felhasználók különböző forrásigényét előre, már a pályázat megnyitása előtt regisztrálni tudják. Ez a most megnyíló pályázatok esetén is érvényes.

Elmondta, az előzetes igények alapján a legnépszerűbb a mikro-, kis- és középvállalkozások termelői kapacitásának bővítését segítő pályázat, amelynek 8,5 milliárd forintos keretösszegére a legfrissebb adatok szerint több mint 2100 igény érkezett, 18,5 milliárd forint értékben.

A több mint kétszeres túljelentkezésre tekintettel a Miniszterelnökség már szerdán egyeztetéseket kezd a Nemzetgazdasági Minisztériummal egy esetleges keretemelésről - mondta Csepreghy Nándor.

A helyettes államtitkár emlékeztetett arra, hogy a pályázatok megnyitása előtt minden pályázónak 30 nap áll rendelkezésére, hogy megnézze a kiírásokat, felmérje, hogy azok mennyire illeszkednek fejlesztési elképzeléseihez.

Forrás: kormany.hu

2014.11.07.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációjáért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek elmondta: a kormány október 10-én kiírt pályázati felhívásaival, amelyekre november 10-12-től lehet benyújtani a pályázatokat, lényegében elindult az új hétéves uniós költségvetési időszak.

A korábbi szabályozáshoz képest számos módosítás történt annak érdekében, hogy egy igazságosabb pályázati rendszer jöjjön létre és a pályázók könnyebben férhessenek hozzá azokhoz a forrásokhoz, amelyek az Európai Unió és a magyar költségvetés társfinanszírozásával nyílnak meg számukra a Széchenyi 2020 program keretében.

Az egyik fontos változás, hogy az eddig egymástól teljesen külön kezelt forrásokat egy jogszabály kezeli, függetlenül attól, hogy melyik uniós alapra - kohéziós, felzárkóztatási pénzek, vidékfejlesztési források, halászati támogatások - pályázik valaki, ugyanabban az eljárásrendi típusban kell beadni a pályázatot, lebonyolítani a teljes pályáztatási folyamatot.

Jelentősen csökkent továbbá a pályázatokra rakódott költségek köre. A helyettes államtitkár szerint korábban nem volt ritka, amikor egy-egy pályázat esetében akár a 40 százalékot is elérte azon költségtípusok köre, amelyek nem konkrétan a beruházáshoz voltak szükségesek, mint például a gépvásárlás vagy egy gyár megépítése, hanem az azt kiegészítő egyéb szolgáltatásokról - jogi tevékenység, projektmenedzsment, pályázatírás, kommunikáció, műszaki előkészítés - szóltak. A kormány a költségek mértékét 12,5 százalékban maximálta, ennek köszönhetően több pénz jut a projektek megvalósítására.

A korábbi időszakban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség - amely önálló kormányzati szerv volt - és a szakpolitikáért felelős minisztériumok között sok esetben érdekellentét alakult ki, hiszen a fejlesztések végrehajtásához európai uniós forrásokat kellett felhasználni, de ezek fölött nem a szaktárcák rendelkeztek, hanem az ügynökség. Ezért az új rendszerben a kormány a szakpolitikai felelősséggel rendelkező minisztériumokhoz telepítette a fejlesztési források felhasználásának a felelősségét is. Tehát egy kézben van a szakmai döntési kompetencia és a fejlesztési források felhasználásának a lehetősége.

A kiszámíthatóság is nagyon fontos szempont volt. Annak érdekében, hogy minden egyes pályázói kör - függetlenül attól, hogy állami, önkormányzati, gazdasági szereplő vagy esetleg civil szervezet - megfelelő időben értesüljön arról, milyen pályázati kiírások lesznek meghirdetve, arra fel tudjon készülni és a legjobb minőségű pályázattal tudjon versenybe szállni, a hétéves fejlesztési időszak éves fejlesztési rendszerekre bomlik. Ezeket a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság fogadja el és hirdeti meg mindig a következő évre vonatkozóan. Így a pályázók egy évre előre tudhatják, hogy milyen pályázati kiírások fognak megjelenni.

Korábban egy cégnek ugyanolyan eljáráson kellett keresztülmennie, mint egy állami szervezetnek, holott az állam a pályázati források kiosztója és felhasználója is. Ezért ott, ahol közfeladatú fejlesztés történik az oktatási, egészségügyi, szociális infrastruktúrában, a kormány jelentős állami kapacitásokat szabadít fel azzal, hogy más típusú rendben helyezi ki a forrásokat. Két állami fenntartású iskolának például nem kell vetélkednie egymással, hanem az állam meghatározza azt a szintet, amelyet egy oktatási intézménynek az ország bármelyik régiójában teljesítenie kell, és kvázi normatív alapon adja oda addig ezeket a forrásokat, ameddig minden oktatási intézmény el nem éri az általános szintet. Ugyancsak a pályázók életét segíti a helyettes államtitkár szerint az átalányalapú elszámolás is. Ez azt jelenti, hogy egyes költségek esetében nem kell számlákat becsatolni, hanem a pályázaton megnyert források bizonyos százalékáig átalányalapon számolhatnak el a pályázók. Ezeket a technikai költségeket a pályázaton megnyert forrás többi részének a lehívásával arányosan hívhatják le.

Csepreghy Nándor kiemelte: jelentős segítséget jelenthet a vállalkozóknak az is, hogy nemcsak a pályáztatás folyamatát egyszerűsítette a kormány, hanem a likviditási gondok megoldásában is segítséget nyújt azzal, hogy a pályázók magasabb önerőt igényelhetnek egy-egy győztes pályázat aláírását követően. Megváltoztatták az elszámolás rendszerét is, a vállalkozásoknak később kell betenniük az adott projektbe a saját erejüket, mint eddig. Így egy ideig csak a támogatásból finanszírozható a beruházás. Ez segít létrehozni azt az eszközállományt, ami fedezetet biztosít egy későbbi piaci hitelhez a beruházás befejezéséhez, ha a vállalkozásnak nincs önrésze vagy az nem megfelelő mértékű.

Forrás: kormany.hu

2014.11.04.

Kiemelte, hogy a tapasztalatok szerint az éves kifizetések több mint fele az év utolsó két hónapjában realizálódik, így jó esély van arra, hogy Magyarország ismét rekordot döntsön a kifizetésekben. 2010 óta a jelenlegi Kormány felelősségi körében az éves kifizetések a tervek szerint alakultak, Magyarország nem vesztett uniós forrást. Elmondta: a visegrádi négyekkel, valamint Romániával és Bulgáriával összevetve Magyarország az éllovasok közé tartozik a régióban; Lengyelország után a második a kifizetési rangsorban.

Tavaly összesen 1708 milliárd forint uniós forrást fizettek ki - emlékeztetett a helyettes államtitkár. Csepreghy Nándor elmondta azt is, hogy a 2014-2020-as költségvetési időszak forrásainak felhasználásához kapcsolódó operatív programokat (op-k) várhatóan november közepén, második felében nyújtja be Magyarország az Európai Bizottságnak.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter arra utasította a tárcák vezetőit, gyorsítsák fel az operatív programok egyeztetését, a szerdai kormányülésen pedig már tárgyalják is a tárcák véglegesítés előtt álló op-tervezeteit. November 7-én indul az összes op társadalmi egyeztetése, immár a negyedik körben, ezután nyújtja be Magyarország a véglegesített programokat, így első lehet az uniós tagállamok között - fűzte hozzá.

A 2014-2020-as pályázatokkal kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy október 10-én megjelent az első 9 pályázat, amelyekre november 10-től, illetve 12-től lehet pályázni. Kérdésre válaszolva Csepreghy Nándor elmondta: folyamatosan zajlik a nagyprojektek egyeztetése az Európai Bizottsággal, a kormány november második felében tervezi benyújtani a még szükséges nagyprojekteket a forrásvesztés elkerülése érdekében. A kabinet tartja magát eredeti célkitűzéseihez, vagyis az összes vállalt nagyprojektet benyújtja - tette hozzá.

Arra reagálva, hogy kedden a sajtóban megjelent, nem építik tovább az M0-ást, a helyettes államtitkár kifejtette: a szerdai kormányülésen tárgyalják a Közlekedési Operatív Program kérdéseit is, ebben szerepelni fog egy lista azokról a közúti vagy egyéb közlekedésfejlesztési projektekről, amelyeket a kormány 20124 és 2020 között európai uniós források terhére tervez megvalósítani, de a lista nem tartalmazza azokat a fejlesztéseket, amelyeket a hazai költségvetés terhére terveznek kivitelezni.

Egy másik kérdésre reagálva szólt arról is, hogy már az április 15. után benyújtott számlákra is érkeztek kifizetések, ami a helyettes államtitkár szerint lényegében azt igazolja, hogy az Európai Bizottság elfogadta az uniós források koordinálását, elosztását végző magyarországi intézményrendszer átalakítását.

Forrás: kormany.hu

2014.10.28.

Lázár János miniszter arra utasította az érintett tárcákat, minél előbb végezzék el az operatív programok beadásához kapcsolódó feladatokat, hogy a kormány az eredetileg meghatározott november végi határidőnél előbb, várhatóan még a hónap közepén megküldhesse az újabb változatot az Európai Bizottságnak - nyilatkozta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek.

A helyettes államtitkár elmondta: a stratégiai irányok nem változtak, a részletszabályokról folynak az egyeztetések a bizottsággal, a tárcák ez alapján dolgoznak a szükséges dokumentumokon.

Csepreghy Nándor hangsúlyozta: az uniós források felhasználásában tartalmilag fókuszált pályázati rendszernek kell működnie,  azokra az ágazatokra kell koncentrálni, amelyekben munkahelyeket lehet teremteni, illetve azokra a területekre, ahol a technológiai fejlesztési igények az ország ipari termelését, az exportképességet növelik.

A helyettes államtitkár szólt arról, hogy a kormány célul tűzte ki a megyei jogú városok bekapcsolását jobb minőségű utakkal az autópálya-rendszerbe, illetve az autópályák országhatárig történő kiépítését. Továbbra is fontos kérdés a kisgazdaságok, a vállalkozások, a magas munkaerőigényű szektorok támogatása, a kisvállalkozások exportképességének erősítése.

Csepreghy Nándor elmondta: az első pályázati kiírásokban is megjelent a kisvállalkozások exportpiacra lépésének támogatása, a kapacitásbővítés.

A helyettes államtitkár megerősítette, hogy november 10-én pályázati beadási dömping várható.

Kifejtette: október elején a kiírások megjelentek, a beadásra 30 napos felkészülési lehetőséget adtak, ezzel az új pályázati rendszerben esélyegyenlőséget teremtettek a források megszerzésére.

Várhatóan a jövő hét elején megjelennek a pályázat beadásához szükséges kitöltő programok, november 10-én nyílik meg a beadási lehetőség. Ez az igazságos rendszer azt is jelenti, hogy mindenkinek egyenlő eséllyel, azonos hozzáférési lehetőséggel, világos elbírálási szempontokkal indulhat a források megszerzéséért - tette hozzá a helyettes államtitkár.

Forrás: kormany.hu

2014.10.16.

Nagyon komoly problémának látjuk azt, hogy az elmúlt időszakban sokan ingyenpénznek tekintették az uniós forrásokat és emiatt 20-40 százalékkal felfelé árazták a beszerzési költségeket, de ebben gyökeres változást akarunk elérni - hangsúlyozta az új pályázatok minapi meghirdetése kapcsán a Portolio-nak adott interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség helyettes államtitkára ennek érdekében jelezte, hogy a januártól tömegesen megjelenő pályázatok közül minden eszközbeszerzési jellegű kiírásnál megkövetelik majd a kötelező árajánlat benyújtását. A cél a korrupció elleni fellépés akár a bürokrácia növelésén keresztül is, így tehát az, hogy takarékosabban bánjon a pályázati rendszer az adófizetői pénzekkel, legyen az német, vagy magyar eredetű közpénz.

Ahhoz, hogy a jövőben a vállalkozók ne a pályázati kiírásokhoz igazítsák a projekteket, drasztikus szemléletváltás kell, amelyet több jelentős változással igyekszik elérni a kormány. Ezek közül lesznek adminisztratív korlátozások is például az építési engedélyek terén, de az ügyeskedők és a jól értesültek ellen is tudatos lépéseket terveznek. Csepreghy jelzése szerint a kiszámíthatóságot segíti majd az, hogy nem 3, hanem 12 hónapra előre bejelentik az egyes pályázatok ütemezését. Ugyanígy tudatos döntés, hogy célzott pályázatok kiírásával a potenciális pályázók körét is szűkítik. Emiatt az igényelt források mértéke is lejjebb szorítható, illetve cél az is, hogy azokat csak az igazán jól előkészített projektekre lehessen majd felhasználni. 

Portfolio: A múlt pénteken megjelent kilenc pályázat közül a feldolgozóipari kis -és középvállalkozások (kkv-k) kapacitásbővítését támogató pályázati kiírással kapcsolatban a napokban több szakmai kritika is megjelent, köztük a mi oldalunkon is. Ezek közül az egyik arra vonatkozott, hogy elmaradt ezen pályázatok korábban megszokott társadalmi egyeztetése, így a potenciálisan érintett vállalkozói körnek nem volt kellő lehetősége felkészülni a pályázati kiírásra. Mi volt az oka az elmaradt egyeztetésnek?

Csepreghy Nándor: A most megjelent pályázatok közül az említett kiírás az előző, 2007-2013-as fejlesztési időszak egyik slágerpályázatának számított, amelyről akkoriban már volt társadalmi egyeztetés, a mostani kiírás pedig az akkori feltételrendszerhez, illetve a 2014-2020-as időszak fő fejlesztési céljaihoz is nagyban igazodik. Lényeges különbség a régi kiíráshoz képest az, hogy szektorális alapon most jelentősen beszűkítettük a potenciális pályázók körét éppen azért, hogy célzott beavatakozásokról beszélhessünk. A Miniszterelnökség oldalán a nyilvános Operatív Programokról most is zajlik a társadalmi egyeztetés. Azt is szükséges hangsúlyozni, hogy most csak a felhívást jelent meg, a pályázóknak legalább 30 napja van felkészülni a pályázat benyújtására.

P.: A beszűkített pályázatói körrel kapcsolatban többek között az a kérdés merül fel, hogy milyen szakmai szempontok mentén került kiválasztásra az a TEÁOR-lista, amely végül bekerült a pályázatba? A listán ugyanis szerepelnek például jégkrém-, lőszer-, fegyver-, harcjármű és ékszergyártásra vonatkozó tevékenységi engedély kódok is, amelyek a pályázat fő célkitűzéseivel nehezen tűnnek összeegyeztethetőnek. (A kiírás szerint a célcsoportba jórészt azon kkv-k tartoznak: "amelyek hozzáadottérték-növekedési potenciállal vagy exportnövekedési potenciállal bírnak", ill. "a fejlesztés eredményeként helyi, nemzeti, de főleg nemzetközi hálózatokba kapcsolódnak be vagy részvételük intenzitása ilyen tekintetben növekszik." - a szerk.)

Cs. N.: Az az egyes szaktárcák felelősségi köre, hogy meghatározzák, hogy az egyes pályázatokkal kire "lőnek", ha már lőszergyártásról beszélünk. Jelen esetben a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) határozta meg a TEÁOR-kódok listáját, de érkeznek hozzánk is szakmai visszajelzések, amelyeket mi is közvetítünk az NGM felé, és ezek alapján valószínűleg bővülni fog az említett lista.

P.: Éppen ez az, ami szintén növeli annak az esélyét, hogy a 8,5 milliárd forintos kerettel meghirdetett pályázat gyorsan ki fog merülni a felfokozott várakozások, illetve pályázati igények miatt.

Cs. N.: A korábbi slágerpályázat szektorsemlegesen volt meghirdetve, a jelen kiírás viszont fókuszál bizonyos szektorokra, illetve figyelembe veszi az adott TEÁOR-kód alatt tevékenykedő vállalkozások számát és ezekhez mérten került meghatározásra a keretösszeg. Úgy látom, hogy most kezdik elhinni az emberek, amit a kormány már egy éve mond, hogy fókuszáltabban szeretnénk kiírni a pályázatokat, azaz meghatározunk listákat, hogy ki az, aki pályázhat és ki az, aki nem pályázhat. Ebből fakadóan pedig a potenciális pályázati igénynek a szintje is alacsonyabb ahhoz képest, mintha boldog-boldogtalan indulhatna a pályázaton. A most meghirdetett pályázatoknál az illetékes tárcáknak kellett meghoznia azt a szakpolitikai döntést, hogy melyik pályázaton ki indulhat.

P.: Várható-e, hogy - figyelembe véve a magyar költségvetés mozgásterét is - ez a 8,5 milliárd forintos keretösszeg fokozatosan emelkedik, ahogy majd a pályázati igényeket látják?

Cs. N.: Erre ígéretet semmiképpen sem szeretnék tenni. Látnunk kell a pályázat benyújtásának kezdetén (november 10. - a szerk.) majd azt, hogy valójában mekkora pályázati igényekről beszélünk, és ha az emelés indokolttá válik, akkor az NGM-nek, mint illetékes szaktárcának kell majd erről döntést hoznia. Még egyszer hangsúlyozom azonban azt, hogy a jelenlegi pályázatok keretösszegét úgy határozta meg a kormány, hogy annak kapcsán - a TEÁOR-kódok alapján - figyelembe vette a potenciális pályázók körét. A benyújtás megindulása után látjuk majd azt, hogy a beérkezett projektek indokolttá teszik-e a keretbővítést. Ez erről szóló döntést majd akkor kell meghozni, amikor a pályázatok benyújtását követő napokhoz érünk.

P.: A potenciális pályázók körét az a mostani kiírásban látható szabály is szűkítheti, hogy ha a kapacitásbővítés építési tevékenységgel is jár, akkor már a pályázat benyújtásának napján rendelkezni kell hatályos építési engedéllyel. A pályázat kiírásától a benyújtás első napjáig meglévő 30 napos időkeret sok esetben nem teszi lehetővé az építési engedély megszerzését. Így felmerül a kérdés, hogy ennek a szabálynak a beemelése tudatos döntés volt-e?

Cs. N.: Többek között a Portfolio október eleji konferenciáján is elmondtam már, hogy csak olyan fejlesztésekhez akarunk támogatást adni, amelyek önállóan is megállnak a lábukon. Tehát ha egy vállalkozó a pályázat megjelenését követően kap észbe, hogy neki milyen jó is lenne az adott kiírás, hiszen ő is építene valamit, akkor az nem egy jól előkészített, kiérlelt projektötlet. Ezért direkt azt szeretnék ezzel az intézkedéssel elérni, hogy olyan projektötletek jöjjenek be, amelyek valóban megalapozottak, indokoltak. Ha valaki jogerős építési engedéllyel rendelkezik még azt megelőzően, hogy megjelent volna a pályázat, az azt jelenti, hogy az valóban egy olyan fejlesztés, ami a saját lábán is megáll.

Szeretnénk egyre inkább beszűkíteni azt a mozgásteret, ami az előző fejlesztési ciklusban nagyon sokszor jellemző volt, hogy majd a kiíráshoz találok valami fejlesztési ötletet. Egy másik visszaélésnek is szeretnénk valamelyest gátat szabi. Annak, hogy a nyertes pályázatokat értékesítik a piacon például olyan beruházónak, akinek van jogerős építési engedélye valamire. Olyan kiírásokat jelentettünk meg, amelyekben igenis fontos, hogy mennyire előkészített egy fejlesztés és ne a kiírás miatt kezdjenek el projektekben gondolkodni a pályázók, hanem a meglévő projektekhez próbálják meg alternatív lehetőségként bevonni az EU-s forrásokat is.

P.: Ahhoz, hogy ilyen értelemben a vállalkozók előre tudjanak készülni, milyen segítséget nyújt a kormány? Korábban az hangzott el, hogy majd egy negyedévre előre bejelentik, hogy az adott három hónap során milyen pályázatok fognak megjelenni.

Cs. N.: Ahhoz képest, ami korábban elhangzott, a kormány magára nézve egy még szigorúbb szabályrendszerről döntött: már nem negyedéves, hanem éves ütemezéseket kell nyilvánosságra hoznia a pályázatok megjelentetésében. Tehát a 2014-2020-as fejlesztési ciklus éves tervekre bomlik, amelyeken belül az adott évre vonatkozóan az összes pályázati kiírást, ütemezést be kell mutatni, így ezzel tudnak majd kalkulálni a vállalkozók. Van egy érvényes kormánydöntés arról is, hogy október végéig be kell nyújtani az Európai Bizottság felé az egyes Operatív Programokat, és ahogy azokat elfogadja Brüsszel, az új pályázati rendszer az eddig kommunikált elemek mentén lépcsőzetesen életbe lép majd.

P.: Az október végi határidő meglepő annak tükrében, hogy Dányi Gábor, a Miniszterelnökség államtitkára egy szeptember eleji konferencián még azon reményének adott hangot, hogy év végéig sikerül benyújtani az Operatív Programokat Brüsszelnek. Akkor ezek szerint jelentős gyorsulás van a rendszerben?

Cs. N.: Igen, a Miniszterelnökség úgymond tapossa a rendszert, hiszen abban vagyunk érdekeltek, hogy a lehető leggyorsabban haladjanak ezek az ügyek. A Partnerségi Megállapodás aláírása óta eltelt egy hónapban is zajlottak az informális egyeztetések a Bizottsággal arról, hogy az Operatív Programok tartalmának egyes részein mit hogyan változtassunk az annak érdekében, hogy a benyújtás után minél gyorsabban elfogadja azokat Brüsszel. A kormánynak az a célja, hogy minél hamarabb legyenek ne csak benyújtott, hanem elfogadott Operatív Programok, hiszen ez az új ciklus összes pályázata megindításának az előfeltétele is. 

P.: Mindezek tükrében reális-e az a - miniszterelnök által is jelzett - menetrend, hogy január körül indul a pályázati nagyüzem, azaz számos Operatív Programból rövid idő alatt sokfajta pályázat jelenik majd meg?

Cs. N.: Igen, mi úgy kalkulálunk, hogy ez tartható. Addig is megjelenhet néhány pályázat, de a tömeges megjelenés akkorra várható.

P.: Visszatérve a fentebb említett feldolgozóipari kkv-knak szóló pályázatra: abban több olyan szabály is visszaköszön, amely a bürokráciát növeli, illetve a több évvel ezelőtti pályázati logikát követi. Ilyen például a legalább három piaci szereplőtől bekérendő árajánlat pályázathoz csatolása. Ezek mögött mi a szakmai megfontolás?

Cs. N.: A két időszak közötti legfontosabb különbségeket kell megérteni. A 2007-2013 közötti időszak során Magyarország megteremtette azt a képességet, hogy le tudja hívni az uniós forrásokat, de nagy bátorság kell annak kijelentéséhez, hogy a pénzfelhasználás hatékony volt. A most induló 2014-2020-as időszak legfontosabb szempontja éppen ezért az lesz, hogy a hatékonyság felé vigyük el a pénzfelhasználást és éppen ezt a célt szolgálja a kötelező árajánlat kérés a pályázatok kapcsán.

A múltbeli tapasztalatok szerint ugyanaz a gép, vagy eszköz jellemzően 20-40 százalékkal többe került akkor, ha uniós pályázatot nyitottunk meg eszközbeszerzések támogatására. Ez jelentős auditkockázatot is jelent és az ilyen visszaélések megakadályozása érdekében reagál a kormány azzal, hogy az új rendszerben már minden egyes termék vásárlásakor igazolni kell azok piaci árnak való megfelelését. Nagyon komoly problémának látjuk azt, hogy az elmúlt időszakban sokan ingyenpénznek tekintették az uniós forrásokat és ez felfelé húzta a beszerzési költségeket.

P.: Ez tehát azt jelenti, hogy nemcsak a szóban forgó kkv-s pályázatnál követelik majd meg a kötelező árajánlatok mellékelését, hanem az összes pályázatnál?

Cs. N.: Igen, ez folyamatosan, a többi pályázatnál is így lesz. Akinek ugyanis van világos projekt elképzelése, annak ezekkel mind rendelkeznie kell. Ha valakinek adófizetői pénzből nyújtunk támogatást, most mindegy, hogy ez német, vagy magyar adófizető, mert ezek közpénzek, akkor az igenis vegye a fáradtságot, hogy olyan tervet tesz le, ami pénzügyileg is, fenntarthatósági szempontból is, átláthatósági szempontból is és minden tekintetben alátámasztott és ne egy ingyenforrás lehetőségét lássuk az európai uniós pályázatokban. Ez egy szigorító tényező, ami pont azt a célt szolgálja, hogy indokolt, hatékony fejlesztésekre, hatékony módon használjuk fel az EU-s forrásokat és egyetlenegy centet, vagy forintot se dobjunk ki az ablakon. Minek vegyünk meg egy gépet például 30 forintért, ha az megvehető 20 forintért is, vagy egyszerűen olcsóbban is beszerezhető lenne, mintha pályázati pénz társulna hozzá?

P.: Ez a kötelező árajánlat kérés főleg a kisebb tételeknél nem éppen a bürokrácia csökkentése és a pályázati rendszer egyszerűsítése irányába ható lépés.

Cs. N.: Valóban, de vannak olyan lépések, amelyek a bürokrácia csökkentése irányába hatnak és vannak olyanok, amelyek a korrupció ellen hatnak. Ez például a korrupció elleni lépés.

P.: A szóban forgó konkrét pályázat a foglalkoztatotti (statisztikai) létszám megtartására is tartalmaz kötelező vállalást, ami a modern kor rugalmas foglalkoztatási formái mellett nehézségeket jelenthet. Emellett a pályázat azt is előírja, hogy a nyertes a foglalkoztatottakról nemek, életkor, illetve például roma származás alapján is küldjön jelentést a kiíró szerveknek. Utóbbi a kritikák szerint adatvédelmi törvénybe is ütközhet, hiszen származás alapján tesz lehetővé egy adatbázis felépítését. Mi ezen felvetésekkel kapcsolatban a kormányzati álláspont?

Cs. N.: Nagyon jelentős eredmény, hogy a pályázat nem létszámnövelést vár el, mint ahogy az a korábbi technológiai fejlesztési pályázatoknál jellemző volt, hanem létszámtartást. Ha valaki nyer 50-100-200 millió forintot kapacitásbővítésre, technológiafejlesztésre, attól igenis elvárható, hogy tartsa meg a létszámot. A növelési kötelezettség tehát megszűnt, de nem tekintjük ezt végleges döntésnek. Mindenképpen szeretnénk elmozdulni abba az irányba, amit a szakmai hozzászólók is felvetettek, hogy figyeljünk arra is: milyen változtatásokat tesz szükségessé az atipikus foglalkoztatási formák elterjedése a pályázati rendszerben. Okos felvetés, hogy vegyük figyelembe azt az adó- és járuléktömeget, amelyet a nyertes pályázó az általa foglalkoztatottak után befizet. Ezt mi is közvetítjük az NGM felé, a kormány pedig mérlegeli és remélhetőleg, amikor a pályázatok széles köre megjelenik, akkor ez a szempont is érvényesülni fog.

P.: És az adatvédelmi aggályokkal kapcsolatban mi az álláspont? Miért van szükség ilyen típusú adatok gyűjtésére egy pályázat kapcsán?

Cs. N.: Számos vállalásunk van az Európai Bizottság felé bizonyos társadalmi csoportok felzárkóztatását illetően és fontos hangsúlyozni, hogy nem származás alapján, hanem beavatkozási pontok alapján van szükség az adatokra. A fejlesztési ciklus egyik kifejezett célja, hogy a hátrányos helyzetű, vagy kisebbségi csoportok felzárkóztatásához is járuljanak hozzá ezek a források. Ha viszont nem tudjuk számszerűen, hogy például hány roma ember foglalkoztatását segíti a program, akkor nem tudjuk bizonyítani az Európai Bizottság felé, hogy a források igenis szolgálják bizonyos csoportok esélyegyenlőségét, felzárkóztatását, azaz a kiírt programok valóban alkalmasak arra, hogy a hátrányos helyzetű csoportok helyzetére is választ adnak. Legfeljebb ilyen célokat szolgálhat az adatbekérés.

P.: A szóban forgó pályázat az intézményrendszer korlátait is megszabja, hiszen 30 napos elbírálási határidőt ad magának. Ezt mire alapozzák? Vannak, akik erősen kétségbe vonják, hogy erre képes lesz az intézményrendszer.

Cs. N.: Mindig mindent kétségbe vonnak egyesek, aztán a végén sikerül. Mindez jogszabályokból fakad: ez 30 napot engedélyez, ami egyetlen egyszer hosszabbítható további 30 nappal.

P.: Ez a hosszabbítás a hiánypótlással is összefügg. Voltak, akik éppen a hiánypótlásba, pontosabban egy elírásba kötöttek bele a pályázat szövegében. A kiadott verzió ugyanis a gyakorlatban azt jelenti, hogy akkor kötelezhető hiánypótlásra a pályázó, ha hibátlan a pályázat.

Cs. N.: Igen, ez egy elírás volt, ezt ki kell javítani. Lehet így cikizni a rendszert, de ahol emberek dolgoznak, ott történnek hibák. Én is jót nevettem a kiemelt részen, de a kollégák ki fogják javítani. Nem gondolom, hogy emiatt bárkinek a pályázatát is elutasítanák, pontosabban a hibátlan beadást köteleznék hiánypótlásra.

P.: Végül a pályázati felkészülés kapcsán még egy kérdés. Az utóbbi napokban új elemként került be a kommunikációba, hogy a pályázati kiírást követően csak 20 nappal jelenik meg a pályázati kitöltő program. Ez csak a most közzétett 9 pályázatnál lesz így, vagy januártól, a pályázatok tömeges megjelenésekor is így marad?

Cs. N.: Nagyon fontos célunk volt, hogy igazságosabb pályázati rendszert hozzunk létre. Biztos sokan hallottak olyan esetekről, amikor valaki valamilyen okból kifolyólag hamarabb tudta azt, mondjuk péntek este, hogy hétfő reggel megjelenik egy pályázati kiírás, beadta a pályázatot, majd délig hatszoros túljelentkezéssel betelt a keret.

Egy igazságosabb rendszert szeretne a kormány, ami azt jelenti, hogy amikor megjelenik egy pályázati felhívás, ahhoz képest 30 napig senki semmit nem tud vele kezdeni, mindenki csak nézegetheti, hogy a kiírás megfelel-e a saját projektjének, ötletének. Nagyjából a pályázati felhívást követően 20 nappal megjelennek a kitöltő programok, amelyekbe mindenki beviheti a saját pályázatához kapcsolódó adatokat. Majd a pályázat kiírását követően leghamarabb 30 nappal nyílik meg az elektronikus pályázatbenyújtási lehetőség. Ez azt jelenti majd, hogy mindenkinek, aki beregisztrált az adott pályázatra, csak ekkortól válik aktívvá a pályázat beadásának gombja a rendszerben.

Ennek pont az a célja, hogy a jól értesült, vagy a sokszor magukat ilyennek feltüntetők, de valójában semmivel sem jobban értesült, csak ügyesebb szereplőket ki lehessen iktatni a rendszerből. Akik ezt a változást támadják, azok éppen azok, akik nagyon sok pénzt kerestek azon, hogy tudtak egy információt, vagy azt, hogy mit hol kell keresni, és adott esetben 2007-2010 között a rendszerben dolgoztak, de most a versenyszférában próbálnak érvényesülni. Utóbbival nincsen semmi baj, csak nem etikus, ha ők előnyben lennének másokkal szemben. Emiatt tehát mindenkinek 30 napja van ismerkedni az adott pályázati kiírásokkal, és csak ezen időpont után tudja mindenki azonos feltételekkel beadni elektronikusan a pályázatot.

Forrás: portfolio.hu

2014.10.14.

Eszközbeszerzési pályázati lehetőség célzottan a feldolgozó iparban tevékenykedők részére

A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése, amely során lehetőség nyílik a modern eszköz- és gépparkok, valamint fejlett infrastruktúrával ellátott telephelyek kialakítására, a szektor szereplői számára a versenyképesség feltételeinek megteremtésére, fenntartására.

Fontosabb részletek:

Jelen pályázati kiírásra pályázhatnak:

a) mikro-, kis-, és középvállalkozások,

b) melyek éves átlagos statisztikai állományi létszáma a pályázat benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum 1 fő volt,

c) melyek fejleszteni kívánt tevékenysége a mellékletben felsoroltak valamelyikéhez kapcsolódik: 

teaor.pdf (378,5 kB)(A melléklet elérhető a kijelölt hivatkozásra való kattintással.)

A rendelkezésre álló forrás:

A felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 8,5 milliárd Ft. A támogatott pályázatok várható száma: 150-200 db.

A támogatás formája:

A jelen felhívás keretében nyújtott támogatás vissza nem térítendő támogatásnak minősül.

A támogatás mértéke, összege:

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 10.000.000 Ft, maximum 100.000.000 Ft,

50 %-os támogatási intenzitás mellett.

A projektjavaslat benyújtásának határideje: 2014. december 31. 

Támogatható tevékenységek bemutatása:

A felhívás támogatja a vállalakozások termelési kapacitásainak fejlesztését. A felhívás keretében az alábbi tevékenységek támogathatóak:

a) Gyártáshoz kapcsolódó, új termelő eszköz beszerzése

b) Az új gyártási folyamat során az anyagmozgatáshoz és csomagoláshoz kapcsolódó új eszköz beszerzése  - önállóan nem támogatható

c) Infrastrukturális és ingatlan beruházás – önállóan nem támogatható

d) Információs technológia-fejlesztés, kizárólag a gyártó berendezéshez kapcsolódó informatikai eszközök és szoftverek  – önállóan nem támogatható

e) A termelő eszköz beszerzéséhez kapcsolódó gyártási licenc, gyártási know-how beszerzések – önállóan nem támogatható

Nem nyújtható támogatás azon támogatást igénylő részére:

a) amely, vagy amelynek 100%-os tulajdonrésszel rendelkező anyavállalata nem rendelkezik legalább három lezárt (beszámoló/SZJA bevallással alátámasztott)l), teljes (365 napot jelentő) üzleti évvel, az előtársaságként való működés időszaka ebbe nem számít bele,

b) amely jelen projektjének az elszámolható összköltsége meghaladja a támogatási kérelem benyújtását megelőző jóváhagyott (közgyűlés, taggyűlés, illetve a tulajdonosok által jóváhagyott), legutolsó lezárt, teljes üzleti év éves beszámoló szerinti árbevétel összegét, vagy egyéni vállalkozók esetében az adóalapba beszámított bevételt.

c) amely jelen projektjének elszámolható összköltsége meghaladja a támogatási kérelem benyújtását megelőző jóváhagyott (közgyűlés, taggyűlés, illetve a tulajdonosok által jóváhagyott), legutolsó lezárt, teljes üzleti év éves beszámoló szerinti mérlegfőösszegét

d) amellyel szemben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), illetve az elődszervezete az APEH által indított végrehajtási eljárás van folyamatban a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában.

2014.10.10.

Megjelentek az első uniós pályázatok

Egy hónappal azt követően, hogy José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke aláírták az Európai Unió és Magyarország közötti partnerségi megállapodást, megjelentek az új uniós pályázatok. “Ezzel új időszámítás kezdődött, a koncepciótlan fejlesztéseket felváltja a munkahelyteremtést, az exportra épülő gazdasági növekedést előmozdító korszak” .

A ma megjelenő 120 milliárd forint fejlesztési forrás csak előfutára az új időszaknak, hiszen ma is tárgyalunk az Európai Bizottsággal az új operatív programokról. Mint azt Lázár János aláhúzta: az új konstrukciók több mint felét a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) adja, jelezve ezzel is azt a paradigmaváltást, hogy a kormány a forrásokat a közvetlen gazdaságfejlesztés eszközének tekinti. „Az ország nem engedheti meg magának, hogy még egyszer tessék-lássék módon kezelje az uniós pénzek nyújtotta óriási lehetőséget.

Az elmúlt hónapok vitáinak volt célja és van eredménye, hiszen Magyarország az unió 28 tagállamából a második legtöbb pénzt tudta kialkudni polgárai számára. „Ezt a pozíciót kemény tárgyalásokon értük el, de ezzel még nem fejeztük be a munkát. Saját eddigi szabályainkon is változtatnunk kell. A fejlesztéspolitika végre valóban a fejlesztésekről, és azok letéteményeseiről, a pályázókról fog szólni. Az állam és a pályázók közé beépült, a valós fejlesztésektől pénzt elvonó, de érdemi segítséget nem nyújtó közvetítők és szolgáltatások időszakának vége” – mondta Lázár János.

Átláthatóságot és kiszámíthatóságot vár a miniszter mindenkitől, aki részt vesz a források kihelyezésében. „Az a cél, hogy ne csak mi tudjuk, igazságosan osztjuk el a forrásokat, hanem a pályázók is azt érezzék, hogy senki sincs kivételezett helyzetben. Ha születik is olyan döntés, amely kedvezőtlen egy vállalkozóra nézve, akkor az igenis tudja és értse, hogy miért nem kapott támogatás.” A Kormány által tegnap bejelentett eljárásrendi változások pont ezt a célt szolgálják.

Lázár János a kedvezményezetti kör felelősségére is felhívta a figyelmet. „A magyar kormány mind Brüsszelben, mint pedig a hazai egyeztetéseken elment a falig, a maximumot hoztuk ki a lehetőségekből, de a konkrét pályázatokat a vállalkozásoknak, önkormányzatoknak, a non-profit szervezeteknek és a közszféra intézményeinek kell megvalósítaniuk. 2020-ig a magyar gazdaságnak önfenntartóvá kell válnia, ehhez pedig mindenkinek változtatnia kell eddigi gyakorlatán, az állam oldalán ez jórészt már sikerül.”

Forrás:kormany.hu

2014.10.09.

Forrás:kormany.hu

2014.10.06.

2014.10.03.

2014.10.02.

A 2020-ig tartó új EU-s programozási ciklusban Magyarország legfontosabb prioritásai gazdaságfejlesztési jellegűek, ezen belül a 75%-os foglalkoztatottság és az 1,8%-os GDP-arányos K+F elérése kiemelt cél - derült ki Csepreghy Nándor helyettes államtitkárnak a Portfolio csütörtöki konferenciáján tartott előadásából. A következő hetekben megjelennek az első pályázatok, kezdetét veszi a pályázási időszak. 

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára többek között az alábbiakról beszélt előadásában a Portfolio Budapest Economic Forum 2014 című konferenciáján: 

• A magyar gazdaság rendelkezésére 12 ezer milliárd forintnyi EU-s forrás és 15%-nyi hazai hozzájárulás áll rendelkezésre 2020-ig. Az eddigi 17 operatív program helyett 10 operatív program működik, a hét korábbi operatív program két új programba ágyazódott.
• A nettó befizető tagállamok a hétéves EU-s költségvetés csökkenése, a nettó haszonélvezők pedig a korábban ismert támogatások fenntartása mellett foglaltak állást, végül egy kompromisszumos megoldás győzött.
• A korábbi tervezés a kormány szerint nem vázolt fel világos, a magyar gazdasági növekedést célzottan segítő fejlesztéspolitikát. A mostani programozás fókuszába viszont a gazdasági növekedés került: gazdaságfejlesztésre a korábbi több mint háromszorosát, 60%-ot költenek, ezzel párhuzamosan csökken a közösségi beruházások keretösszege. A "40 centis kilátók" és a nagy munkanélküliséggel küzdő falvakban telepített teniszpályák kora megszűnt.
• Átfogó nemzeti fejlesztési célkitűzés lett, hogy fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő programokat finanszírozzanak.
• A gazdaságfejlesztés elsődleges programja a GINOP, amelynek két legfontosabb célkitűzése, hogy az aktív korú lakosságon belül 75%-ra emelkedjen a foglalkoztatottak aránya (teljes az összhang az EU 2020 stratégiával), és hogy GDP-arányosan a K+F arányát 1,8%-ra emeljék.
• A GINOP 1. prioritása, hogy támogassák a kkv-kat a vállalkozói kultúra fejlesztése, a kapacitásfejlesztés, az üzleti környezet javítása, a vállalkozások együttműködésre és a piacra jutás érdekében.
• A GINOP 2. prioritásaként közel 700 milliárd forintot kap a kutatás-fejlesztés, meglévő KFI tevékenységek fokozása, együttműködések elősegítése, kutatóintézeti kiválósági központok és nemzetközi együttműködések támogatása érdekében.
• "El kell felejteni, hogy a kormánynak a multinacionális vállalatok az ellenségei", vannak ágazatok, amelyekkel szoros együttműködést akar a kormány, például ilyen a gépjármű-gyártás.
• A GINOP 3. prioritása, hogy támogassák az infokommunikációs fejlesztéseket, 4. prioritása pedig, hogy energetikai beruházásokat, a megújuló energiaforrások felhasználásával végrehajtott fejlesztéseket segítsék.
• Az 5. prioritás a foglalkoztatás növelése a munkaerőpiaci alkalmazkodó képesség fejlesztésével, gyakornoki helyekkel, társadalmi vállalkozások támogatásával, a fiatalok munkaerőpiaci integrálásnak elősegítésével, egész életen át tartó tanulás ösztönzésével.
• A 6. prioritás a turizmussal kapcsolatos, a 7. pedig a pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztésével.
• A következő hetekben megjelennek az első pályázatok, kezdetét veszi a pályázási időszak.

2014.10.01.

Forrás: portfolio.hu

2014.09.30.

Forrás: www.kormany.hu

2014.09.29.

Két nagy újítással könnyíti a kormány a pályázók dolgát

Két jelentős finanszírozási újítással is segít a kormány a vállalkozásoknak a most elinduló pályázati ciklusban - vetítette előre a Portfolio-nak adott írásbeli interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerint ez a két intézkedés jelentheti "a legnagyobb könnyítést a vállalkozásoknak" az egyszerűbbnek, átláthatóbbnak ígért új rendszerben. Csepreghy arra figyelmeztetett: szemléletváltásra kell felkészülni, mert az új ciklusban "az uniós támogatások nagy tömege visszatérítendő forrás keretében fog a gazdaságba jutni". Éppen emiatt csak az életképes, rentábilis projektek számíthatnak támogatásra, azaz olyanok, akiknek "csak a kezdeti löketre van szükségük, nem pedig hiányzó finanszírozásra".

Portfolio: Sokszor elhangzó üzenet, hogy az elmúlt 7 éves ciklus 16%-os arányához képest a most induló ciklusban 60%-ra kell emelni a közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítható források arányát? Hogyan kell ezt értelmezni, azaz mely Operatív Programokból, illetve pályázati irányokból áll össze ez az arány?

Csepreghy Nándor: Az allokáció egyrészt megmutatkozik abban is, hogy az elsődlegesen gazdaságfejlesztési küldetésű operatív programok (GINOP, TOP, VEKOP) keretei együttesen csaknem 60%-ot tesznek ki.

Az allokációhoz azonban hozzászámítható az egyéb operatív programok gazdaságfejlesztési beavatkozásai, amelyet az uniós tervezés alapját is adó tematikus célkitűzések mentén is számításba vehetünk, így különösen ide számítható TC2 [infokommunikációs technológiák]; a TC3 [KKV versenyképesség]; részben a TC6 [környezetfejlesztés, benne: városi gazdasági struktúrák, turizmus]; érintőlegesen a TC9 [társadalmi felzárkózás, benne: közösségi gazdaságfejlesztés]; részben a TC10 [oktatás, benne: szakképzés, kutatás-fejlesztési humánerőforrás-fejlesztés]; részben a TC11 [közigazgatás-fejlesztés, benne: e-közigazgatás]; részben pedig még a TC7 [közlekedésfejlesztés, benne: fenntartható városi közlekedés] is.

P.: Milyen múltbeli tapasztalatok, illetve szakmai szempontok vezettek ahhoz a kormányzati döntéshez, hogy a pályázati intézményrendszer két nagyobb lépcsőben átalakult az elmúlt közel egy évben? Hogyan ítéli meg a jövőbeli hatékonyság, gördülékeny kifizetés szempontjából ezeket a változtatásokat?

Cs. N.: A 2007-2013 időszak végrehajtási funkcióinak 2013-ban elkészített értékelése - más értékelésekkel is összhangban - többek között megállapította, hogy a fejlesztéspolitika optimális végrehajtása és a programok közötti szinergia kihasználása érdekében közelebb kell hozni a szakpolitikákat és a fejlesztéspolitikát, és ezzel egyidejűleg erősíteni kell a koordinációs funkciókat az intézményrendszerben.

Az értékelés - valamint egyéb elemzések, többek között az OP-k félidei értékelései - megállapításai az alábbiak szerint foglalhatók össze:

• a szinergikus lehetőségek jobb kihasználása és a lehatárolások hatékony kezelése érdekében szükséges a központi koordináció megerősítése (Átfogó intézményértékelés - A 2007-2013 időszak végrehajtási funkcióinak értékelése);
• a szakpolitika és a támogatáspolitika közötti együttműködés erősítése szükséges az eredményesség fokozása érdekében (A 2007-2013 OP-k félidei értékeléseinek szintézise);
• a támogatási konstrukciók számos esetben indokolatlan kötöttségeket írtak elő a projektmegvalósítás számára, rontva az abszorpciós eljesítményt (Szabályozási kötöttségek értékelése);
• az egyes kiválasztási eljárástípusoknak a fejlesztés tárgyához nem kellően illeszkedő alkalmazása egyrészt abszorpciós problémákat, másrészt a pályázókat érintő túlzott adminisztratív terhet is jelentett, főleg az önkormányzati és civil szervezeti szférában (A 2007-2013 OP-k félidei értékeléseinek szintézise);
• a támogatási konstrukciók által széttördelt forrás-kihelyezési gyakorlat megnehezítette a pályázók (főleg az önkormányzati szektor) fejlesztési terveinek integrált megvalósítását, gyakran holtteher hatáshoz vezetve (Az ÚMFT projekt kiválasztási eljárásainak értékelése).

Ezen megállapításokra is figyelemmel volt a Kormány, amikor a fejlesztéspolitikai intézményrendszer átalakításáról döntött: az NFÜ megszűnt, és tevékenységét 2014. január 1-től részben a Kormány európai uniós források felhasználásáért felelős szerve, az ME, részben a szaktárcák végzik. A Miniszterelnökség látja el a 2014-2020-as időszakban az ESB alapok minden alapjára és programjára kiterjedő központi koordinációs funkciókat, és betölti a 1303/2013/EU rendelet 123. cikkének (8) bekezdése szerinti koordináló szervezet szerepét. 

P.: Melyek azok az elmúlt hét évi pályázati rendszerbeli tapasztalatok (kiírások, elbírálás, kifizetés, adminisztráció), amelyeket a rövidesen induló új pályázati ciklusban mindenképpen szeretnének beépíteni, illetve figyelembe venni?

Cs. N.: A kormány figyelembe veszi a pályázók visszajelzéseit, és a nemzetgazdasági eredményességét is a korábbi rendszernek: ezek alapján egy olyan fejlesztéspolitikát szeretnénk, amely:

• a pályázók számára egyszerűbb, átláthatóbb, kisebb bürokratikus terhekkel jár,
• az ország számára pedig képes garantálni az uniós források nemzetgazdasági hasznosulását: képes hozzájárulni az ország gazdasági növekedéséhez, és nem utolsósorban olcsóbb is a fenntartása.

P.: A 2014-2020-as ciklusban a támogatási konstrukciók az eddiginél sokkal inkább eltolódnak a visszatérítendő támogatások felé? Melyek ennek a legfőbb okai és meglátásuk szerint mennyire vannak erre a lényeges változásra tőkehelyzet szempontjából felkészülve a kkv-k?

Cs. N.: Szemléletváltás következik: valóban hozzá kell szokni ahhoz, hogy az uniós támogatások nagy tömege visszatérítendő forrás keretében fog a gazdaságba jutni. Alapvető célunk, amelyben ez az eszköz éppen erősítő leg fog hatni, hogy csak életképes, az uniós támogatások mentőöve nélkül is piacképes és rentábilis projektek kapjanak támogatást. Vagyis olyan ötletekhez, fejlesztésekhez kívánunk forrást adni, amelyeknek csak kezdő löketre van szüksége, nem pedig hiányzó finanszírozásra.

Az pedig a visszatérítendő források jellegéből adódik, hogy ezúton többszörös támogatásra nyílik lehetőség, tehát több vállalkozás részesülhet a támogatásban, a kihelyezést követően visszafolyó forrásokat pedig a tagállam hasonló célokra, ismételten felhasználhatja, az Unió felé történő visszatérítési kötelezettség nélkül.

P.: Az önerő problémát, illetve a hitelhez jutás nehézségeit milyen intézkedésekkel, illetve finanszírozási konstrukciókkal tervezi enyhíteni a kormány? Korábban hallottunk egy állami garanciaalap felállításának tervéről, illetve mostanában egy fedezeti rendszer tervei is körvonalazódnak.

CS. N.: Az utófinanszírozásból eredő likviditási nehézségeket és az önerő problémáját enyhíteni kívánjuk az új rendszerben a Miniszterelnökség javaslatára kettő eszközzel:

• Egyrészt tervezzük bevezetni a görgetett előleg intézményét, amely tehát annyi előleg igénylését tenné lehetővé, amely a fejlesztések egy-egy üteme megvalósításához elegendő. Ezzel tulajdonképp egy folytonos előfinanszírozás lehetősége teremtődne meg.
• Szintén újdonság lenne a másik eszköz: az, hogy a támogatás tartalom lehívható lenne az önerő igazolása nélkül, a saját erőt csak a projekt befejezéséig kellene rendezni.

Várakozásaink szerint ez a kettő intézkedés jelentheti a legnagyobb könnyítést a vállalkozásoknak.

P.: A legfrissebb jelzések szerint az október 6. utáni napokban indul az új (Széchenyi 2020) pályázati ciklus, amelyek egyike egy 5 milliárd forintos, valószínűleg népszerű eszközbeszerzési és telephely-fejlesztési pályázat lesz. Azok, akik nem férnek be ebbe a keretbe, mikor számíthatnak a további kiírásokra és milyen lépéseket javasol, tanácsol a vállalkozásoknak a kiírásokra való minél alaposabb felkészülés érdekében?

CS. N.: A most megnyíló pályázatoknál lesz elegendő idő a pályázatok előkészítésére, hiszen a felhívás megjelenése és a beadás megnyílása között megfelelő időt fogunk biztosítani a vállalkozásoknak.
 

Forrás: portfolio.hu

2014.09.25.

Forrás:portfolio.hu

2014.09.24.

Forrás: www.kormany.hu

2014.09.20.

Lázár János, a Miniszterelknökséget vezető miniszter egy pénteki makói gyáravatón többek között azt mondta, hogy több tucat pályázat jelenik majd meg az október-novemberi időszakban, de részleteket nem közölt.

Rákossy a sajtótájékoztatón az MTI tudósítása szerint azt mondta: az Európai Központi Bank is elismeri, hogy miközben az európai gazdasági növekedés stagnál, a magyar gazdasági teljesítmény Európa élmezőnyében jár - mondta Rákossy Balázs, hozzátéve, Magyarország és Lengyelország minden külső körülmény ellenére a vártnál erőteljesebb teljesítményt nyújt, különösen igaz ez a magyar exportra.

Erősebb lehet a beruházási kedv

A Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjának és a hamarosan megnyíló fejlesztési forrásoknak köszönhetően még erősebb beruházási kedvvel lehet számolni. A magyar gazdaság szerkezete sokkal erősebb és egészségesebb, mint korábban volt, a kormány pedig bebizonyította, hogy tartósan növekvő pályára tudja állítani az országot - hangsúlyozta az államtitkár.

A kormány 3,1%-os növekedést vár idén

Emlékeztetett arra, hogy a második negyedévben 3,9 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, ez 8 éve a legjobb eredmény, és egyre több elemző már 3,5 százalékos éves növekedést prognosztizál. Rákossy Balázs hozzáfűzte, hogy a kormány prognózisa ennél mértéktartóbb: 3,1 százalékos növekedést vár a kabinet 2014-re.

Forrás: portfolio.hu

2014.09.16.

30% elbukott

Sokat hangoztatott kormányzati stratégia, hogy a 2014-2020-as időszakban Magyarország rendelkezésére álló uniós források 60%-át a gazdaságfejlesztésre kell fordítani, illetve fontos cél a kis- és középvállalati réteg segítése, igaz ehhez maguknak a potenciális pályázóknak is felkészültnek kell lennie. Ezt egyébként egy mai sajtótájékoztatón Csepreghy Nándor is megismételte:Szakértői vélemények szerint egyébként az elmúlt időszak legnépszerűbb gazdaságfejlesztési pályázatai esetén a tartalmi vagy formai okokból elutasított pályázatok aránya elérte a 30 százalékot. Ahhoz, hogy egy vállalkozás az európai uniós pályázatokon elinduljon, számos előfeltételnek kell megfelelnie. Például az adminisztratív jellegű előírásokon túl fontos elvárás, hogy az adott vállalkozásnak ne legyen meg nem fizetett köztartozása, vagy például ne álljon felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt.

Az önerő előteremtésének nehézségei

Csonka Tibor, az OTP Business ügyvezető igazgatója úgy látja, hogy "a fejlesztésekre készülő vállalkozásoknál ennél fajsúlyosabb problémát jelent, hogy kellő mértékű önerőt legyenek képesek biztosítani a tervezett fejlesztések megvalósításához". Ezt arra alapozza, hogy a várható pályázati kiírások többségénél a vállalkozásoknak a projektérték 50-70 százalékát kell önerő formájában biztosítani.

Voltak azonban olyan rendkívül népszerű konstrukciók is, amelyekben mindössze 10 százalék volt a szükséges önerő mértéke (a mikrovállalkozások fejlesztését célzó GOP 2.1.1/M pályázat) és mellette 45-45 százalékot tett ki a hitel és a vissza nem térítendő támogatás. Ilyen kombinált forrásszerzési konstrukciókra kell felkészülni az előttünk álló időszakban is - ahogy azt az MKT közgazdász Vándorgyűlésén is hallottuk.

Elő- és utófinanszírozási kérdések

"Szintén gyakori, hogy a vállalkozásoknak az elnyert európai uniós források megelőlegezésére van szüksége, hiszen a kifizetések rendszerint utófinanszírozás formájában történnek" - mondja el tapasztalatait Csonka Tibor. Ezekben az esetekben nyújthat segítséget a vállalkozásoknak a bankszektor. Ahogy hozzátette: az OTP Banknál például a saját konstrukcióktól a különböző kedvezményes hitelekig több lehetőség is van az önerő kiegészítésére, a támogatás hitelből történő megelőlegezésére vagy faktorálására.

A kedvezményes források közül a legnépszerűbb az MNB Növekedési Hitelprogramja, amely december végéig még igénybe vehető. Ha a támogatás megelőlegezésére vonatkozó szerződés december végéig megkötésre kerül, az MNB legújabb döntése alapján a lehívásra 2015. június 30-ig lesz lehetőség.

Az uniós támogatások lehívását ugyancsak segíti a Széchenyi Önerő kiegészítő Hitel és a Széchenyi Támogatást Megelőlegező Hitel, amely konstrukciókat a hozzájuk kapcsolódó kamattámogatás teszi vonzóvá. Csonka arra is felhívta a figyelmet, hogy érdemes időben elindítani a vállalkozásoknak a hitelkérelmüket, hogy a pályázat elnyerése esetén a fejlesztések minél előbb megkezdődhessenek.

Átfogó segítséget adnak a profik

A finanszírozási segítség mellett a pályázati koordinációval kapcsolatos segítség is lényeges, hiszen jelentősen növeli a pályázat sikerének esélyét, ha az uniós forrásokra jelentkező cég professzionális szakemberekre bízza a pályázati dokumentumok összeállítását, vagy a már kész anyagok teljes körű átnézésével és ellenőrzésével bíz meg szakértőt - hangsúlyozza Boros Áron. Az OTP Hungaro-Projekt Kft. ügyvezető igazgatója arra emlékeztet, hogy az EU-s támogatások igénybevételéhez "a vállalkozásoknak összetett pályázati dokumentáció keretében kell képet adniuk a tervezett beruházásáról, cégük működéséről és a teljesítendő indikátorokról".

A beruházás lebonyolítása során az elnyert támogatások lehívása érdekében a pályázónak különböző monitoring feladatokat is el kell látnia és előrehaladási jelentéseket kell készítenie annak érdekében, hogy biztosítsa a projekt sikerességét. A cég vezetője szerint "ezen adminisztratív feladatok ellátásában segíti a vállalkozásokat, ha felelősségbiztosítással megerősített projektmenedzsment szolgáltatást vesznek igénybe egy erre szakosodott tanácsadó cégtől". 

Forrás: www.portfolio.hu

2014.09.16.

A következő hetekben arra lehet számítani, hogy néhány tízmilliárd forintos keretösszeggel, néhány gazdaságfejlesztési (a GINOP-ba tartozó) pályázatot meg tudnak hirdetni a magyar szervek még azelőtt, hogy Brüsszel elfogadná az összes magyar Operatív Programot, de csak a jövő év első negyedévében várhatjuk azt, hogy az összes pályázat megjelenik - mondta el az Európai Bizottság magyarországi képviselet vezetőjével együtt a "Mozgásban az ifjúság" nevű programról tartott sajtótájékoztatón Csepreghy Nándor.

A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára a Portfolio kérdésére elmondta, hogy az április 15. után keletkezett uniós támogatási számlák közül már mintegy 200 milliárd forintnyit kifizetett Brüsszel. Másik kérdésünkre, az ún. aszfaltügy miatt belengetett útépítői (visszamenőleges) különadó kérdésére úgy fogalmazott Csepreghy, hogy a jövő év első felében esedékes egy európai bizottsági meghallgatás a témában (még nem jelölte ki az időpontot Brüsszel), így addig nem lesz előrelépés az ügyben.

A helyettes államtitkár tájékoztatása szerint lényegében minden kormányülésen felmerül, hogy mikor milyen keretek mellett lehet meghirdetni a Széchenyi 2020 keretében pályázatokat, de itt a nagy összegű meghirdetésekkel kapcsolatban az a visszatartó erő, hogy amíg Brüsszel nem fogadja el a végleges Operatív Programokat, addig nem lehet elszámolni az új pályázatok kapcsán kifizetett támogatási összegeket Brüsszellel. Így tehát ha olyan keretek mellett hirdetik meg a pályázatokat, amelyeket utólag nem fogad el Brüsszel, akkor a kifizetett összegek (magyar előfinanszírozás) a magyar költségvetési hiányt véglegesen növelő tétellé válnak, amely nyilván nem érdeke a kormánynak.

Ahogy azt Dányi Gábor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára a napokban már jelezte: a kormánynak az a célja, hogy az év végéig be tudja nyújtani Brüsszelnek a végleges Operatív Programokat és ha azokat a jövő év elején elfogadja az Európai Bizottság, akkor indulhatnak meg az összes Operatív Program vonatkozásában a pályázati kiírások. A mai sajtótájékoztató keretében többször hangsúlyozott, a fiatalok munkaerőpiaci problémáit enyhítő Ifjúsági Garanciaprogramra a következő 7 évben szánt összesen 220 milliárd forintos keretösszeg is ezután nyílik majd meg.

Csepreghy a Portfolio kérdésére azt is elmondta: folyamatosan, lényegében minden héten érkezik Brüsszelből olyan kifizetés, amely az április 15. (a Közreműködő Szervezetek illetékes minisztériumokba olvasztása) után keletkezett számlákra vonatkozik, és a korábbi sajtóhírekben megjelent 75 milliárd forint körüli összeghez képest már mintegy 200 milliárd forintnál jár ez az összeg.

Forrás: https://www.portfolio.hu/

2014.09.11.

Forrás: https://www.portfolio.hu/unios_forrasok/palyazatok/napokon_belul_johetnek_a_kozkedvelt_unios_palyazatok.4.203547.html

2014.09.11.

Forrás: kormany.hu

2014.09.10.

Holnap 12:30-kor az Országház Delegációs termében ünnepélyes keretek között adja át José Manuel Barroso, az Európai Bizottsági leköszönő elnöke Orbán Viktor kormányfőnek a 2014-2020-as fejlesztési időszakra vonatkozó, nagy jelentőségű Partnerségi Megállapodást. A dokumentumban lefektetett keretek alapvetően meghatározzák Magyarország következő 7 éves fejlesztéspolitikáját, hiszen a magyar társfinanszírozással együtt összesen mintegy 25,4 milliárd eurónyi fejlesztési forrást rögzítenek, ami folyó áron jelenleg 8000 milliárd forintot tesz ki. 

Amint beszámoltunk róla: a fontos dokumentum tartalmáról augusztus végén született meg szakértői szinten az egyezség, az anyag az európai strukturális és beruházási alapok országos szintű optimális felhasználására vonatkozó stratégiát határozza meg. A megállapodás 21,9 milliárd euró beruházás előtt nyitotta meg az utat a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikai támogatások keretében (folyó árakon számítva, az európai területi együttműködésre és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre előirányzott összegekkel együtt), emellett Magyarország a vidékfejlesztés terén 3,45 milliárd euró, a halászati és tengerügyi ágazatban pedig 39 millió euró támogatásban részesül majd a most elinduló 7 éves fejlesztési ciklus során.

Amint a Miniszterelnökségtől kapott adatok alapján múlt heti elemzésünkben megírtuk: az összesen 24,5 milliárd eurónyi forrást további csaknem 9 milliárd eurónyi közvetlen uniós támogatás (jórészt földalapú mezőgazdasági támogatás) egészíti ki, így jön ki az összesen 34,5 milliárd eurónyi teljes fejlesztési keret. Az általában 15%-os magyar társfinanszírozási aránnyal aktuális árfolyamon mindez együtt bő 12 ezer milliárd forintot tesz ki. 

Amit már tudunk

A Partnerségi Megállapodás a fő (anyagi) keretek, illetve elvek rögzítése mellett alapvetően befolyásolja azt, hogy az egyes fejlesztési területek "cselekvési terve", az Operatív Programok mit tartalmaznak majd. A Bizottság oldalán elérhető egy általános összegzés a Partnerségi Megállapodásról, amelyből a talán legtöbbeket érdeklő adatok, az egyes Operatív Programok pontos keretösszege is kiderül, amelyet az alábbi táblázat tartalmaz: 

A dokumentum általánosságokat, illetve számszerű hosszú távú célokat rögzítő jellege mellett néhány konkrét gyakorlati eredményt is megismerhettünk a nyíregyházi MKT Közgazdász Vándorgyűlésen múlt pénteken elhangzott információk alapján:
 

• A Miniszterelnökség célja, hogy a Bizottsághoz már benyújtott Operatív Programokat (a Bizottság több mint 1000 kifogása átdolgozásával) október végén végső formájában be tudjuk nyújtani, és év végéig el tudjuk fogadtatni
• Ez abba az irányba mutat, hogy a ténylegesen Széchenyi 2020 kerete mellett új pályázatok csak a téli hónapokban "pöröghetnek fel", addig magyar költségvetési kockázatra lehet meghirdetni
• A brüsszeli támogatási politika változása miatt a kis- és középvállalkozásoknak hozzá kell szokniuk ahhoz, hogy 2,3 milliárd euró összegben visszatérítendő támogatások is megjelennek majd a vissza nem térítendő támogatások mellett (kombinált támogatási formák)
• Szálloda- és wellnes fejlesztésekre már csak visszatérítendő fejlesztésekkel lehet számolni
• Eldőlt, hogy az uniós sztenderdek szerint már fejlettnek számító Közép-Magyarországi Régió fejlesztését meghatározó Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 280 milliárd forint fejlesztési kerettel számolhat, így a múlt héten a Miniszterelnökség által jelzett (akkori állapot szerinti) 271 milliárdos keretet nem sikerült érdemben feljebb tornászni a Partnerségi Megállapodás megszületéséig.

2014.09.02.

Csaknem 12 ezer milliárd forintos fejlesztés lesz a 2014-2020-as időszakban

Több mint 34 milliárd eurónyi támogatásról állapodott meg az Európai Bizottság a magyar kormánnyal, ami a hozzá szükséges önerővel nagyságrendileg 12 ezer milliárd forintos fejlesztést jelent a 2014-2020-as időszakban - közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki az Európai Bizottság és Magyarország közötti partnerségi megállapodásról nyilatkozott az MTI-nek.

A tárcavezető arról is beszélt, hogy korábban nem látott mértékű tőkeinjekcióra számíthatnak a kkv-k, és jelentős autópálya-építési program is indul, hogy a tervek szerint 2018-ra minden sztráda elérje az országhatárt.

A múlt héten elfogadott megállapodást várhatóan szeptember 11-én írja alá Orbán Viktor kormányfő és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság leköszönő elnöke - mondta a miniszter, nagy sikernek nevezve a megállapodás megkötését, különösképpen azért, mert "manapság sokan próbálják nyomás alatt tartani az EU-t, hogy pénzügyi vagy politikai szankciót alkalmazzon Magyarországgal szemben".

Lázár János frappáns válasznak tartja az Európai Bizottság részéről, hogy miközben vannak olyan politikai erők, amelyek Magyarország elleni uniós szankciókat sürgetnek, addig a bizottság most 34,5 milliárd eurónyi támogatásról állapodott meg a magyar kormánnyal. Kiemelte, ez az összeg és a hozzá szükséges önerő nagyságrendileg 12 ezer milliárd forintos fejlesztést jelent 2020-ig.

"A 2014-2020-as fejlesztési időszak érdemben fogja megváltoztatni az országot, a támogatás egy sokkal versenyképesebb, gyorsabban növekvő gazdaság feltételeit biztosítja" - jelentette ki a Miniszterelnökség vezetője, közölve, hogy az első pályázatok még idén ősszel megjelennek, a pénzkiosztás rendszere pedig "az eddiginél sokkal egyszerűbb, átláthatóbb, bürokrácia- és korrupciómentes lesz".

A politikus a legnagyobb sikernek azt tartja, hogy míg 2007-2013 között Magyarország az uniós pénzek 16 százalékát tudta gazdaságfejlesztésre fordítani, addig ez most 60 százalék lesz, a fennmaradó 40 százalékból pedig a humán- és reálinfrastruktúrát korszerűsítik.

Az említett 60 százalékos részből alapvetően a magyar nemzeti érdekkörben lévő kis- és középvállalkozásokat fogják támogatni - erősítette meg, hangsúlyozva, hogy "ekkora tőkeinjekcióra, ekkora pénzügyi támogatásra a 20. és a 21. században nem volt példa Magyarországon".

Lázár János kifejtette: az EU-s pénzekről szóló tárgyalások során Magyarország kiemelten fontosnak tartotta az úthálózat-korszerűsítését.

Így megvalósulhat az a kormányzati elképzelés, hogy 2018-ig minden autópálya elérje az országhatárt: az M3-as Kárpátalja felé két határátlépési ponttal, de lesz egy M4-es "kikötési pont" is Debrecen és Nagyvárad vonalában. Megépül a Kassa-Miskolc közötti autópálya-szakasz, folytatják az M2-es sztráda építését Vác és a magyar-szlovák határ között, az M6-os eléri majd a déli határt, sőt arra is reális esély van, hogy az M8-as szintén elérje az országhatárt. Megkezdődik továbbá az M9-es autópálya építése, és megépül az új komáromi Duna-híd - részletezte a terveket. Hozzátette, cél az is, hogy a megyei jogú városokat bekössék az autópályákhoz.

A miniszter arról is beszámolt, hogy az EU-val folytatott egyeztetéseken bizonyos szempontokat sikerült markánsan érvényesíteni, így például azt, hogy a vidéki életformát, a vidéken élő emberek boldogulását és a fiatalok helyben maradását segítő gazdasági eszközök kiemelt figyelmet kapjanak.

A vidéki életforma erősítésében az agráriumnak kiemelt szerep jut, utóbbi ágazat, benne az élelmiszer-gazdasággal nagy nyertese a büdzsének - értékelte.

Lázár János azt is az eredmények között említette, hogy megmarad a vállalkozások vissza nem térítendő támogatása.

Forrás: https://www.kormany.hu/hu/miniszterelnokseg/hirek/csaknem-12-ezer-milliard-forintos-fejlesztes-lesz-a-2014-2020-as-idoszakban

2014.08.29.

Forrás: https://www.kormany.hu/hu/miniszterelnokseg/europai-unios-fejlesztesekert-felelos-allamtitkar/hirek/szeptember-elejen-irjak-ala-a-partnersegi-megallapodast-az-unios-forrasokrol

2014.08.29.

Andor László, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi befogadásért felelős biztos így nyilatkozott: "Szeretnék gratulálni Magyarországnak és kifejezni köszönetemet a magyar hatóságoknak az utóbbi néhány évben a partnerségi megállapodás előkészítése jegyében folytatott együttműködésükért.

Forrás: https://www.portfolio.hu/unios_forrasok/gazdasagfejlesztes/brusszel_jovahagyta_a_fontos_magyar_dokumentumot.5.203040.html

2014.08.22.

2014.08.19.

Elkezdte kifizetni Brüsszel az április 15. utáni számlákat

Az Európai Bizottság megindította az április 15. után benyújtott magyar fejlesztési számlák kifizetését - erősítette meg a vs.hu ma reggeli információit Csepreghy Nándor az MTI-nek. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára hozzátette, hogy bár az intézményrendszeri átalakítás brüsszeli vizsgálata még nem fejeződött be, de a jelek szerint az EB rövid időn belül elfogadhatja azt, így hamarosan aláírható lesz a partnerségi megállapodás. Mindez azért fontos, mert jelentősen növeli annak a kormányzati tervnek a realitását, hogy nyár végén valóban kiírásra kerülhessenek az első pályázatok a 2014-2020-as új fejlesztési ciklus keretében érdemi magyar költségvetési kockázat nélkül.

Volt egy kis "elakadás"

A vs.hu információi szerint az elmúlt héten három operatív program, összesen 25,8 milliárd forintnyi költségnyilatkozatát utalta át az Európai Bizottság a magyar kormány számára és mindhárom esetben április 15. utáni számlákról van szó (a kifizetések leállítása a magyar intézményrendszerben akkor életbe lépett átalakításokkal függött össze). Az újraindított kifizetés azért jelentős fejlemény, mert amint mi is többször beszámoltunk róla: amíg Brüsszel nem végzett a magyar intézményrendszer átalakításának átfogó vizsgálatával, addig jelezte, hogy ne küldjünk számlákat (mert nem fizetik ki). Bár ahogy Csepreghy is jelezte, a vizsgálat még nem záródott le teljesen, de Brüsszel elkezdett utalni.
Ez összefügghet azzal is, hogy Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője július végén utasította az Államkincstárt, hogy kezdje el kiküldeni Brüsszelbe az április 15. keletkezett, addigra már felhalmozódott számlákat (feltehetően magyar fél növekvő bizonyosságot látott abban, hogy Brüsszel nem fogja ezek kifizetését visszautasítani). A számlák kifizetésére egyébként 60 nap áll Brüsszel rendelkezésére, de a jelek szerint a nyári szabadságolások mellett sem használta ki ezt az időkeretet az apparátus.Ahogy az eddig is ismert volt: az április 15. előtt keletkezett számlákat továbbra is fizette Brüsszel és a vs.hu információi szerint április 16-a óta összesen 30, korábban a magyar állam által megfinanszírozott uniós beruházás számláját fizette ki Brüsszel összesen 401,7 milliárd forint értékben. A legutóbbi tétel július 3-án érkezett.A friss kifizetéseket az MNB által most már havonta publikálásra kerülő új módszertanú fizetési mérlegben is kerestük múlt héten, de a havi statisztika nem olyan részletezettségű, hogy abból képet kapnánk a nettó EU-transzferek havi áramlására. A március végéig ismert támogatási volumenről múlt hétfői elemzésünkben írtunk részletesen.A fizetési mérleg szerint a tavalyi negyedik negyedévben minden idők legmagasabb összege, 716 milliárd forintnyi nettó EU-transzfer érkezett Magyarországra, amelyet az idei első negyedévben 271 milliárd forintnyi újabb transzfer követett. A friss sajtójelentésben szereplő 402 milliárd forintnyi újabb átutalás nem számít kiugrónak, ha egyáltalán megfeleltethető a második negyedévi nettó EU-transzfer összegének.

Tényleg jön a pénz...

Csepreghy a vs.hu információjának ("az elmúlt napokban összesen 25,8 milliárd forintnyi számlát egyenlített ki az EB") megerősítése mellett azt is megjegyezte: "lényegében az a hír, hogy nincs hír". Ahogy az április végi sajtóértesülés kapcsán (leállt az április 15.-i kifizetésekkel Brüsszel) is hangsúlyozta: szó sincs felfüggesztésről, csak egyelőre megkértek minket, hogy ne küldjünk számlákat. Ma úgy fogalmazott, hogy ezt a helyzetet most feloldotta az Európai Bizottság.
A magyar pályázati intézményrendszer átalakításában egyébként a minisztériumokba "integrált" Irányító Hatósági szervezetek számára a napokban tisztult a kép. Csepreghy szavai szerint a rendszerbeli módosítások kézzel fogható jelei már az ősszel induló pályázatoknál láthatóak lesznek a pályázók számára is.
A mai sajtóértesüléssel párhuzamosan a helyettes államtitkár jelezte, hogy például a Környezet és Energia Operatív Programnál, a Regionális Operatív Programnál, a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programnál, illetve a Gazdasági Fejlesztési Programnál indult most meg az új számlák kifizetése. Hangsúlyozta, hogy "a tények cáfolják azokat, akik úgy vélekedtek, hogy az intézményi rendszer átalakítása árt országnak, mert leállítja a Brüsszeli kifizetéseket".

... bár még zajlik a vizsgálat

Jelezte ugyanakkor, hogy az intézményrendszeri átalakítás brüsszeli vizsgálata még nem fejeződött be, de a mostani brüsszeli jelzés mindenképpen előremutató. "Mi azt gondoljuk, hogy mindez azt jelenti: rövid időn belül várható a rendszer átalakításának végleges elfogadása".
Mindez pedig azt is jelenti, hogy napokon vagy heteken belül aláírható lesz Brüsszellel az a partnerségi megállapodás, amely a következő hét év forrás-felhasználását rögzíti, azt, hogy milyen célokra használható fel a rendelkezésre álló keretösszeg. Ez összességében - a mezőgazdasági forrásokkal együtt - mintegy 10 500 milliárd forint - emlékeztetett.

Forrás: https://www.portfolio.hu/unios_forrasok/gazdasagfejlesztes/elkezdte_kifizetni_brusszel_az_aprilis_15_utani_szamlakat.5.202625.html

2014.08.14.

2014.08.12.

Kavosz: minden cég kaphatna önerő-kiegészítést az EU-pályázatokon

A Kavosz Zrt. friss vállalati felmérése azt jelzi, hogy a vállalkozások lassan, de biztosan kezdenek kilábalni a válságból, de a múltbeli tapasztalatok alapján megfontolandó lenne a 2014-2020-as uniós pályázatokhoz az önerő-kiegészítő és a támogatást megelőlegező hitelek lehetőségének bővítése - mondta el a Széchenyi Kártya Programot működtető Kavosz Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek. Krisán László szerint a bővülő lehetőségekbe az agrárvállalkozásokat is érdemes lenne bevonni. 

Túl a válságon

Krisán László, a programot működtető Kavosz Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek elmondta: a Széchenyi Kártya Program kiterjesztését indokolja a legutóbbi felmérésük megállapítása, amely szerint a vállalkozások lassan, de biztosan kezdenek kilábalni a válságból.
Az ezer mikro-, kis- és középvállalkozás vezetőjének megkérdezésével készült reprezentatív Kavosz-felmérés szerint a válaszadók 32 százaléka kisebb-nagyobb fejlődést vár az idén, az egy évvel ezelőtti 22,5 százalékkal szemben. A vállalkozások mintegy 40 százaléka árbevétel-növekedésre számít, ezen belül 11 százalékuk jelentős árbevételt prognosztizál.
A cégek 35,5 százaléka nyereséget vár, közülük 6 százalék jelentős nyereségnövekedésben bízik, a válaszadók 21 százaléka létszámbővítésben gondolkodik - ismertette a felmérés részleteit a vezérigazgató.

Többen vennének fel hitelt, kevesebben bajlódnak a törlesztéssel

A korábbi évekhez képest több mint duplájára emelkedett a közeljövőben hitelfelvételt tervezők aránya, ám nagyfokú óvatosság jellemzi a cégeket a számításba vett hitelösszeg és futamidő tekintetében. A vállalkozások 84 százaléka 20 millió forint alatti hitelösszegben gondolkodik, ezen belül 26 százalékuk 2 millió és 5 millió forint közötti, míg 23 százalékuk 2 millió forintnál kisebb összegű hitel felvételét tervezi.
Megfeleződött a hitelek visszafizetésével küzdő vállalkozások aránya, míg az előző évben a cégek 16,5 százaléka nézett szembe törlesztési nehézségekkel, addig a következő évre már csak 8 százalékuk tart ettől - tette hozzá.

Minden pályázónak járhatna az önerő-kiegészítés

A jegybanki alacsony kamat, a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogram, a Széchenyi Kártya Program kedvező hitelei mind növelik a hitelfelvételi kedvet - fogalmazott a Kavosz vezérigazgatója, aki szerint érdemes lenne átgondolni, hogy a 2014-2020-as időszakban a vállalkozások valamennyi pályázathoz automatikusan igényelhessék a Széchenyi Kártya Program önerő-kiegészítő és a támogatást megelőlegező hiteleit, a 2007-2013-as ciklusban az önerő hiánya és az utófinanszírozás miatt sokan elestek a pályázati lehetőségektől.
Krisán László hangsúlyozta, megfontolandónak tartanák, hogy az agrárvállalkozások is élhessenek az uniós pályázatokon való részvételt könnyítő önerő-kiegészítő és támogatást megelőlegező hitelkonstrukciókkal a Széchenyi Kártya Programban.
A Kavosz adatai szerint a 2002-ben indult Széchenyi Kártya Programban eddig 275 ezer igénylést regisztráltak, 205 ezer hitelügylet jött létre, 1350 milliárd forint hitelt helyeztek ki. 

Forrás: https://www.portfolio.hu/unios_forrasok/gazdasagfejlesztes/kavosz_minden_ceg_kaphatna_onero-kiegeszitest_az_eu-palyazatokon.4.202356.html

2014.07.29.

Forrás:  https://www.portfolio.hu/gazdasag/egy_honapon_belul_johetnek_az_uj_unios_palyazatok.4.201904.html 

2014.07.15.

Már nyár végén jöhetnek az első új EU-s pályázatok!

A vártnál korábban, október helyett nyár végén, ősz legelején kiírhatunk új pályázatokat, ez első lépésben a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Programot érintheti - nyilatkozta a Napi Gazdaságnak Rákossy Balázs. A Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára szerint az új pályázatok elsősorban kisebb forrásigénnyel bíró beruházásokat támogatnak majd, így főként a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztésére, illetve a foglalkoztatás bővítésére irányulnak. 

Rákossy elmondása szerint a 2014-2020-as európai uniós fejlesztési ciklushoz tartozó magyar operatív programok júniusi benyújtása után folyamatosan tárgyal egymással az Európai Bizottság és Magyarország, és még mindkét félnek van lehetősége módosítani a dokumentumokon. Azt a sokat hangoztatott kormányzati célt az államtitkár is megerősítette, hogy az említett 7 éves ciklusra rendelkezésre álló 7480 milliárd forintnyi fejlesztési forrás több mint 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítják az előző ciklusra hangoztatott 16%-os arány után. Az új operatív programok közül ehhez a célhoz a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Program (GINOP) 2720, a Területfejlesztési Operatív Program (TOP) 1160, míg a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) 270 milliárd forintos kerettel járul hozzá.

A közép-magyarországi régió uniós mércével nézett fejlettségi szintje viszonylag magas (az EU-átlag 90%-a felett jár), így az államtitkár érzékeltette, hogy az ebben a régióban pályázni kívánók csak korlátozott forrásokkal állnak szemben, így elsősorban a konvergenciarégióba áramolhatnak a nagy források, segítve a vidék felzárkózását, versenyképesebbé válását. A kormányzati tervek szerint az összes uniós fejlesztési forrás több mint 15 százalékát kitevő TOP a vidék fejlesztését segíti majd elő.

Az Európai Bizottság által létrehozott új fejlesztési eszköz, az Integrált Területi Beruházás (ITI) működését röviden úgy foglalta össze az államtitkár, hogy egy adott térség fejlesztése érdekében a különféle alapok, programok fejlesztési irányait össze lehet hangolni, így az ITI a helyi önkormányzatok, megyei jogú városok számára biztosít véleményezési lehetőséget azzal, hogy összehangol több beruházást.

Egy korábban már többször hangoztatott célt, a pályázatok életciklusának radikális (600-700-ről legfeljebb 300 napra) lerövidítését is megerősítette az államtitkár, amelynek eszköze szerinte a kormány által már végrehajtott intézményrendszeri átalakítás. Ennek első lépcsője volt tavaly nyáron az, hogy a Miniszterelnökség átvette a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) felügyeletét, majd idén januárban az Irányító Hatóságok az egyes minisztériumokhoz kerültek, és április közepéig a négy Közreműködő Szervezet feladatkörének átadása-átvétele is lezárult.

Forrás: https://www.portfolio.hu/gazdasag/mar_nyar_vegen_johetnek_az_elso_uj_eu-s_palyazatok.3.201331.html

2014.07.01.

Forrás: https://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/kkv-palyazatok/matol-el-az-uj-tamogatasi-terkep/

2014.05.29.

Forrás: https://www.portfolio.hu/gazdasag/csepreghy_valtoznak_az_operativ_programok_vizsgaljuk_a_norveg_penzeket.199530.html

2014.05.14.

Döntött a kormány: jön a TOP, a GINOP, a VEKOP, a KEHOP, az EFOP, a VP, az IKOP és a MAHOP

A Kormány mai ülésén véglegesítette a 2014-2020-as EU-s költségvetési időszak operatív programjait

A Kormány mai ülésén áttekintette a Brüsszelnek benyújtandó, következő hét éves EU-s költségvetési időszak keretprogramjait és véglegesített nyolc operatív programot. Az új fejlesztéspolitika vezérelve a közvetlen gazdaságfejlesztés súlyának növelése, a Kormány korábbi ígéretének megfelelően a GINOP (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program), TOP (Területfejlesztési Operatív Program) és VEKOP (Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program) programokra a rendelkezésre álló mintegy 7500 milliárd forintos forrás 60 %-a jut. 

Közlemény: 

Sikerként kell elkönyvelni, hogy a Magyar Kormány az uniós alapokból Budapest számára a Brüsszel által engedélyezett maximális összeget tudta nyújtani. Az Európai Bizottság alapvetően a konvergencia régiók fejlesztését preferálja, de a magyar gazdaság speciális helyzetéből adódóan kulcsfontosságú, hogy Közép-Magyarországon tevékenykedő vállalkozások is hozzájussanak az uniós alapok nyújtotta forrásokhoz.

A TOP jelentős változást hoz a hazai fejlesztéspolitikába. Míg eddig a centralizált döntéshozási folyamatok lassíthatták bizonyos helyi projektek megvalósulását, addig a megyei döntéshozók bekapcsolásával garantálható a helyi igények maximális figyelembe vétele. Azaz, a pénzek felhasználásáról mostantól a helyi közösségek, az önkormányzatok döntenek, csak a központi koordináció marad a Kormányzatnál.

A Kormány döntésének megfelelően a Széchenyi 2020 az alábbi operatív programokból áll:

• Terület- és Településfejlesztési Operatív Program - TOP
• Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program - GINOP
• Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program - VEKOP
• Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program - KEHOP
• Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program - EFOP
• Vidékfejlesztési Program – VP
• Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program - IKOP
• Magyar Halgazdálkodási Operatív Program - MAHOP

2014.03.21.

Kevesebb Operatív Program lesz ebben az uniós költségvetési ciklusban, de sokkal több pénz jut a kkv-knak, előtérbe kerül a kutatás-fejlesztés, az innováció és az energiahatékonyság. Külön uniós pénzek jutnak a szabad vállalkozási zónák és forrásokat kap a munkahelyteremtés.

Március hetedikén Magyarország hivatalosan is megküldte az Európai Bizottságnak a 2014-2020-as költségvetési ciklusról szóló Partnerségi Megállapodást, így a már kialakított Operatív Programok pénzügyi keretei gyakorlatilag kőbe vannak vésve” – mondtaCséfalvay Zoltán a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára.

A politikus szerint, a vitatott pontok többségében sikerült megállapodni a Bizottsággal, így a formális megállapodás már komolyabb gond nélkül megtörténhet, Brüsszel várhatóan májusban reagál a magyar előterjesztésre. „Ha az Operatív Programokat (OP) is elfogadják, – amiket várhatóan a hónap végén küldünk el végleges formájukban Brüsszelbe, – akkor az év második felében, előreláthatólag ősszel megnyílnak az új uniós források” – hangsúlyozta Cséfalvay.

” A tagállamok saját felelősségre a konkrét OP-k jóváhagyása előtt is elindíthatnak pályázati konstrukciót, ez gyorsíthatja a folyamatot. Van esetleg esély pár hónappal korábban meginduló pályázatokra. Kisebb összegekkel, de várhatóan olyanok, amelyek a kkv-k számára relevánsak” – mondta korábban Pecze Tibor Csongor, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal elnöke a Piac & Profit által szervezett konzultáción a 2014-ben induló gazdaságfejlesztési programokról.

A tárgyalások során sikerült meggyőzni a Bizottságot, hogy a források mintegy 60 százalékát (4431 milliárd forintot különböző Operatív Programokon keresztül) gazdaságfejlesztésre fordítsuk, valamint arról is, hogy a foglalkoztatás erősítése akkor lehet sikeres, ha az a gazdaság fejlesztésének a része, szemben a korábbi időszak szociális szempontjaival. Sikerült egyezségre jutnunk a duális képzések 50 milliárdos támogatásáról, a társadalmi célú vállalkozások külön támogatásáról, illetve az oktatási infrastruktúra támogatásáról is. „A megállapodás 300 milliárdot tartalmaz árvízvédelemre, jelentősen növekedett az energiahatékonyságra fordítható források aránya is” – mondta az államtitkár.

Közép-Magyarország fejlett, és kész

Két olyan terület van, ahol a Bizottság nem engedett, az egyik a közép-magyarországi régió, amelyet a Bizottság fejlettnek tekint, így nem engedélyezte az erre a területre szóló források emelését, itt csak egy 15 százalékosát csoportosítást hajthatunk végre, a másik a helyi közutak fejlesztése, amelynél szintén csak minimális változás várható az előző ciklushoz képest.

Viszonylag kevés Operatív Program lesz, a korábbi 16 helyett összesen hét, az irányítás viszont közvetlenül a Minisztériumokhoz került, a forráselosztást pedig a Miniszterelnökség felügyeli. A változásokról részletesebben itt olvashat.

Mire mennyi jut?

Összesen 7480 milliárd forint lesz a keretben, erre még rárakódik a vidékfejlesztési és a területalapú támogatásokból származó pénz. Ennek mintegy 15 százaléka 1200 milliárd forint a kkv-k fejlesztésére fordítódik. Ám általános vállalkozásfejlesztés helyett célzott támogatási politika valósul meg. „A korábbi évekkel ellentétben nagyobb szerepet kapnak az olyan pénzügyi eszközök, mint a kedvezményes hitellehetőségek a kkv-k támogatásában, így várhatóan több hazai vállalkozás élhet majd a lehetőséggel. Lesznek természetesen vissza nem térítendő források is, amelyek elsősorban a fiatal vállalkozók, a szabad vállalkozási zónákban tevékenykedők, illetve a beszállítók fejlődését segítik majd. Ebben a ciklusban kiemelten kezeljük az autóipari beszállítókat, a gyógyszeripart illetve az innovatív cégeket” – emelte ki Cséfalvay Zoltán.

A kutatás-fejlesztésre mintegy 800 milliárd forint jut, a foglalkoztatás növelésére, munkahelyteremtésre várhatóan 1100 milliárd forint, itt infrastrukturális beruházások is finanszírozhatók lesznek pályázati kereteken belül. Ebben a szegmensben a Bizottság kiemelt célja a fiatalok munkahelyhez jutásának segítése, amelyre 200 milliárd forint jut, de több forrást kap a felnőttképzés (120 milliárd), illetve a duális képzés (50milliárd). Jelentősen nő az energiahatékonysági beruházásokra fordítható összeg, 710 milliárdra, ezen belül a vállalati és önkormányzati-állami mellett lakossági beruházások finanszírozására is lesz mód.

Az infokommunikációs beruházásokra 320 milliárdot fordíthatunk, várhatóan 200-220 milliárdot kap a turizmus is. Közlekedésfejlesztésre 1200miliárd forint jut, ebben 300-320 milliárdot a vasúti, elővárosi vasúti fejlesztésekre irányzott elő a Partnerségi megállapodás.

(Fontos újdonság lehet, hogy egymillió eurós (mintegy 300 millió forintos) értékhatárig csak normatív feltételekhez kötnék a források odaítélését.)

Pénzügyi eszközök vs. pályázatok

Fontos változás az új ciklusban, hogy nagyobb szerepet kapnak a pénzügyi eszközök a közvetlen pályázatokkal szemben: egyszerű piaci beruházásnál pénzügyi eszköz, (mint kedvezményes hitel, stb.) áll majd rendelkezésre. Amennyiben a beruházásból a gazdaság egésze, a teljes vállalkozói szektor ott alkalmazunk majd visszatérítendő forrásokat. A pályázat ugyanis mindig diszkriminatív, a pénzügyi eszközök viszont szélesebb körben elérhetőek” – hangsúlyozta az államtitkár. (Bár a vállalkozások eddig is találhattak olcsó forrásokat.)

Összesen 736 milliárd forint forrás lesz elérhető pénzügyi eszközökön keresztül a kkv-k számára, ebből 507 vissza nem térítendő, 231 visszatérítendő forrás jut, az infokommunikációs fejlesztésekre 227 milliárd forint vissza nem térítendő és 93 milliárd visszatérítendő, energiahatékonyság több mint 700 milliárdos keretéből 535 milliárd lesz vissza nem térítendő és 172 milliárd visszatérítendő.

Forrás: https://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/erre-lesz-penz-ebben-a-palyazati-ciklusban/

2014.02.13.

500 milliárdos alapot állít fel a kormány

2013.07.10.

Mire lesz uniós pénz a következő ciklusban?

Akár már az idén ősszel megjelenhetnek az első pályázatok, amelyek révén a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusból Magyarországnak jutó fejlesztési pénzek kiosztását célozzák – közölte Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságstratégiáért felelős államtitkára azon a tájékoztatón, amelyen bejelentették, hogy az Európai Bizottság a jövőre induló európai uniós fejlesztési időszak forrásainak tervezéséről szóló Magyarország Partnerségi Megállapodásának első változatát elfogadta. A végleges változat novemberre várható.

A Partnerségi Megállapodás első tervezetének elfogadása a 2012 őszén az Európai Bizottsággal (EB) indult informális egyeztetések lezárását jelenti. Magyarország – Finnország után – másodikként jutott túl ezen a “megfelelőségi teszten” – emelte ki az államtitkár. Az EB a magyar tervezetet a főigazgatóságok közötti egyeztetésre és körözésre küldte ki. Itthon szélesebb körű szakmai konzultáció indult: a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal honlapján megjelent tervezetet egy hónapig lehet véleményezni.

Jövő tavaszra lehet végleges program

A magyar kormány várhatóan 2013 novemberében nyújtja be a végleges partnerségi megállapodást az uniónak. Ez tartalmazza majd a magyar elképzeléseket az operatív programokról is, amelyek tervezése már megkezdődött az érintett tárcáknál, de a közeljövőben további egyeztetések várhatók. E lépéseket követi majd a formális egyeztetés az unióval, amelyet követően elfogadhatják a megállapodást és az operatív programokat. A kabinet azzal számol, hogy 2014 első negyedévében-félévében a végleges Partnerségi Megállapodást elfogadják. Cséfalvay Zoltán kérdésre válaszolva nem zárta ki ugyanakkor annak lehetőségét, hogy a következő uniós költségvetési ciklus forrásaira pályázatot írjanak ki a végleges program elfogadása előtt: optimális esetben erre akár már az idén ősszel sor kerülhet. Jelezte ugyanakkor, hogy ezeknek komoly kockázata van, mert ha az unió nem fogadja el a megállapodást, az így indított fejlesztéseket a magyar költségvetésből kell majd finanszírozni.

A jövőben a közös célok megvalósítása áll a középpontban

A jövőt illetően az államtitkár kiemelte, hogy a Partnerségi Megállapodás kifejezés is azt jelzi, hogy koncepcionális váltás van az EU-ban a 2007-2013 és a 2014-2020 közötti tervezési időszak között. Míg az előző időszak  kiindulópontja az volt, hogy az EU a kevésbé fejlett régiókat segíti különböző forrásokkal, 2014-től már az unió közös céljainak a megvalósítása áll a középpontban. A fő cél unió egésze versenyképességének erősítése: a tagállamoknak úgy kell elkészíteniük fejlesztési terveiket, hogy egy irányba mutatva az egész uniót segítsék. A Partnerségi Megállapodás kidolgozásánál az EU2020 stratégia célkitűzéseit, az ennek keretében tett magyar vállalásokat, valamint a Magyarországnak tett országspecifikus ajánlásokat is figyelembe kellett venni. Az EU2020 stratégia keretében az Európai Bizottság 11 tematikus célterületet fogalmazott meg, amelyre a források koncentrálását javasoltja. A Partnerségi Megállapodásban építeni kell a 2007-2013-as tapasztalatokra, és az úgynevezett ex ante kondicionalitásra, ami azt jelenti, hogy minden egyes fejlesztést vagy fejlesztési irányt stratégiai dokumentumokkal kell alátámasztani, és hozzá kell illeszteni az adott ország prioritásaihoz.  A magyar Partnerségi Megállapodás célja, hogy a fejlesztési források a fenntartható, magas hozzáadott értékű termeléshez és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedéshez segítsék hozzá az országot.

Új intézmény, módosuló eszközrendszer

Nem csupán az irányok, az elosztás módja és a felelős intézményrendszer is változik a jövőben. A 2014-2020 közötti időszakban a pályázatoktól a pénzügyi eszközök felé szeretnének elmozdulni a pénz elosztását illetően. Ez jellemezné elsősorban a gazdaságfejlesztési operatív programokat. Mindemellett a jövő év elejétől a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél működő irányító hatóságok a különböző programok mentén az illetékes tárcákhoz kerülnek át. Megváltozik a programok szerkezete is. A jelenlegi 7 területi operatív programmal szemben 2014-től egy Terület- és Településfejlesztési Operatív Program lesz, valamint egy Versenyképes Közép-Magyarország Operatív program. A területi programba a megyék, megyei jogú városok, kistérségek által tervezett programok épülnek majd be . A közép-magyarországi program keretében pedig olyan fejlesztések juthatnak majd támogatáshoz, amelyeknek az egész országra hatással lehetnek.

Forrás: https://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/mire-lesz-unios-penz-a-kovetkezo-ciklusban/

2013.02.08.

2014-2020 között Magyarországnak összesen 7080 milliárd forint Uniós forrás jut

Magyarország egy főre jutó európai uniós nettó támogatása annak ellenére nő, hogy az EU költségvetésének összege csökken - jelentette be a miniszterelnök a 2014 és 2020 közötti uniós keretköltségvetésről döntő állam- és kormányfői csúcsot követő pénteki brüsszeli sajtótájékoztatóján. Orbán Viktor elmondta: Magyarország Litvánia után a második az egy főre jutó támogatásokat tekintve.

A most kialkudott keretköltségvetés értelmében 2014 és 2020 között Magyarország egy főre jutó támogatása 712 ezer forint lesz, míg az idén záruló hétéves ciklusban ez 660 ezer forint volt. Ezzel az ország a harmadik helyen állt a tagállamok között. Magyarország egy főre jutó nettó pozíciójának javulását úgy sikerült elérni, hogy eközben a teljes uniós költségvetés összege csökken - jelentette ki a kormányfő. 

Magyarországnak összesen 7080 milliárd forint jut, 20 milliárddal több, mint az idén záruló hétéves ciklusban. Orbán Viktor az összeg nagyságát úgy érzékeltette, hogy 20 ezer forintosokban hat, 500 eurósokban pedig egy tehervagont töltene meg. A kormányfő szerint a Magyarországnak 2014 és 2020 között járó 7080 milliárd forintos pozitívum a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 3,6 százalékának felel meg. E mutató tekintetében csak Bulgária előzi meg Magyarországot. A mostani ciklusban Magyarország a hetedik volt ebben a sorrendben. A nettó pozíció teljes összegét összevetve Magyarország 2014 és 2020 között a harmadik helyen lesz a jelenlegi ötödikkel szemben. 

Orbán Viktor arra is felhívta a figyelmet, hogy ezen felül megmarad a korábban vitatott áfaelszámolás lehetősége, a projektek 75 százalékos uniós támogatási részaránya pedig 85 százalékra emelkedik Magyarország esetében. Ez évi 210 milliárd forint megtakarítást jelent a magyar büdzsének. A miniszterelnök felhívta a figyelmet, hogy a közép-magyarországi régió már nem számít elmaradottnak. 

"A legszegényebb négy magyar régiónak jutó támogatás nem csökken" - tette hozzá. Közölte, hogy az elmaradott térségek méltánytalanul hátrányos helyzetét az unió külön 1 milliárd 560 millió euróval kívánja kompenzálni. "Magyarország jobban teljesít a következő hét évben a fejlesztési források tekintetében, mint korábban" - mondta Orbán Viktor. Közölte: sikerült elkerülni, hogy a nagy költségvetési nyesés az agrártámogatásokat is érintse, inkább a "Connecting Europe" infrastrukturális keretből vettek el. 

A kormányfő a számos részterület közül kitért arra is, hogy 48 millió eurót sikerült kialkudni a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelemre. Orbán Viktor elmondta: a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől (NFÜ) a minisztériumokhoz kerülő irányító hatóságok döntenek majd a források felhasználásáról. 

Az még nem dőlt el, hogy a jelenlegi pénzügyi időszakot az NFÜ viszi-e végig, és az irányító hatóságok az új pénzügyi időszak kezdetén veszik-e át a ügynökség feladatait, vagy fokozatos átállás lesz, és a két struktúra egy ideig egymással párhuzamosan működik. A koordináció a Miniszterelnökséghez kerül - jelentette be a miniszterelnök. 

A kormányfő hangsúlyozta, hogy a költségvetési egyeztetések során Magyarország másokkal azonos bánásmódot kért, az Európai Unió állam- és kormányfői pedig a csúcstalálkozón elismerték a magyar emberek által az adósság és a hiány csökkentésére tett erőfeszítéseket. 

Orbán Viktor elmondta, hogy az alkufolyamat eredményéből két következtetést vont le: annak van becsülete, aki kiáll az érdekeiért, illetve egyedül nem megy, mindig szövetségeseket kell keresni. Ez utóbbi tekintetben kiemelte, először a visegrádi négyeken belül alakítottak ki közös álláspontokat, majd a "kohézió barátai" nevű csoporton belül sikerült érvényesíteni azt az elvet, hogy "semmiről sincs megállapodás, amíg mindenről nincs megállapodás".

Forrás: https://www.portfolio.hu/gazdasag/orban_az_eu-budzse_csokkenese_ellenere_no_a_magyar_tamogatas.179525.html

• Kezdőlap
• Cégünkről
• Lakossági Energetika 2024
• Pályázati hírek 2021-2027
• MFB Hitelek 2017-2020
• Lakossági Energetika 2017-2020
• Pályázati hírek 2014-2020
• Pályázati hírek 2007-2013
• Otthon Melege Program 2017
• Otthon Melege Program 2016
• Könyvelés és Adótanácsadás
• Jogi Szolgáltatások
• Kapcsolat
• GDPR - Adatvédelmi tájékoztató

EZÜSTKINCS KFT.

8220
Balatonalmádi Szabolcs u.31.

+36 70 368 01 55

ezustkincskft@gmail.com

Ide kattintva megtalálja a Facebook oldalunkat:
 

https://www.facebook.com/pages/Ez%C3%BCstkincs-Kft/281457301919085